– Honnan jött a könyvírás ötlete?

– Nyolcéves koromban egy barátom jött az ötlettel, hogy írjunk verset, persze csak játékból, de én, mivel nem annyira rajongok a versekért, inkább egy könyvnek álltam neki. Írtam is néhány sort, amiből nem is gondoltam, hogy egyszer könyv lehet, de az akkor megírt kis rész lett később a Kalandok Barátságföldjén első fejezetének bevezetője.

– Mennyi idő alatt készült el a könyved?

– A könyv három nagyobb részből áll, melyeket elég nagy időközökkel írtam meg. Az elsőt nyolcévesen kezdtem, úgy kilenc lehettem, amikor befejeztem, majd nagyjából egy év elteltével fogtam neki a második résznek. Ezután ismét pihentettem egy ideig, végül a kész könyvet tavaly nyáron adta ki a kiadó. Annak, hogy évek múltán is folytattam ugyanazt a történetet, az az oka, hogy tetszett téma, amit nyolcévesen elkezdtem.

– Mi a könyv témája? Melyik korosztálynak szól?

– Amikor elkezdtem, úgy gondoltam, hogy én vagyok a főszereplő, és bekerülök egy varázslatos világba, ahol beszélő állatokkal védjük meg a birodalmunkat. Ma már kicsit másképp gondolom, nem feltétlenül akarom, hogy én legyek a főszereplő, kicsit már kínosnak érzem. Úgy vélem, hogy kisebb gyermekeknek szól, első-második osztályosoknak, akik épp olvasni tanulnak, vagy még a szüleik olvassák fel nekik a meséket.

– Honnan merítettél ihletet az íráshoz?

– Kiskoromban sok olyan mesét olvasott nekem apukám, melyben beszélő állatok vagy lények voltak. Az egyik kedvencem az Óz, a nagy varázsló volt, a könyvem első részén jól érezhető, hogy abból rengeteget merítettem.

– Ha már szóba került, ki a kedvenc íród, és melyik a kedvenc könyved?

– Nagyon szeretem Lázár Ervint, szinte minden könyvét felolvasta apa, vagy elolvastam. Kedvencem a Berzsián és Dideki. Berg Judit könyveit is kedvelem, tőle kedvencem az Alma. Ezek mellett régen az Óz, a nagy varázslót és a Geronimo Stilton sorozatot hallottam és olvastam sokszor. Mostanában különleges, nyomozós történeteket keresek, például a Sherlock Dog, a magándetektív sorozat részeit olvasom.

– A Kalandok Barátságföldjén című könyv illusztrációit Lőrincz Réka készítette. Ki ő, és hogyan dolgoztatok együtt?

– Rékával első osztály óta osztálytársak vagyunk. Tudtam, hogy szépen rajzol, ezért felvetettem neki, hogy szeretném, ha illusztrálná a könyvem, de ekkor még szó sem volt arról, hogy egy kiadó gondozásában történne ez meg. A munka úgy zajlott, hogy ő elolvasta a könyvet, majd közösen ötleteltünk, hogy hová mit hogyan lenne jó lerajzolni.

– Kinek volt az ötlete, hogy kiadjátok a könyvet?

– A szüleim keresték meg a budapesti Konzervatív Műhely Alapítványt. Ők elolvasták, tetszett nekik, majd jött az ötlet, hogy fordítsák le angol nyelvre is, így a könyv most kétnyelvű, fele magyar, fele angol. A kötet végül tavaly jelent meg 2500 példányban, a legújabb terv pedig, hogy román nyelvre is lefordítsák. Jelenleg Magyarországon és Erdélyben is megvásárolható a Libri Könyvesboltokban, interneten a Bookline Online Könyváruházból, itthon, Csíkszeredában pedig a Petőfi Sándor utcai Kele Könyv Vár könyvesboltban kapható.

– Hogy fogadta a könyvedet a környezeted, a családod, barátaid, tanáraid?

– A szüleim végig tudtak róla, segítettek a helyesírási vagy fogalmazási hibák javításában, és persze nagyon örültek, amikor megjelent. Anyukám ma is segít, gyakran ellenőrzi a munkáimat. Magát az írást már régebben elkezdtem, a Kalandok Barátságföldjén című könyvet már házi kiadásban kinyomtattuk korábban néhány példányban. Amikor még elemi osztályos voltam, és megmutattam a tanító néninek, ő is szívesen olvasta, akárcsak a barátaim, osztálytársaim, jók voltak a visszajelzések.

– Említetted, hogy édesanyád ma is sokat segít. Ez azt jelenti, hogy dolgozol valamin? Tervezel folytatást, esetleg második könyvet írni?

– Most egy teljesen más könyvön dolgozom, nyomozós regényt írok, ezért is kutakodom mostanában ilyen témájú művek után. De, jaj, nagyon sok baj van vele, mert nagyon kacskaringós, nem mindig látom át a történéseket. Ilyenkor segítenek a szüleim, apukám sok nyomozós történetet olvasott, nagy tapasztalata van e téren. Ezt már nagyobb, tíz-tizenkét éves korosztálynak szeretném címezni, amely már tudja értelmezni a szöveget és felgöngyölíteni való dolgokat. Azt nem tudom, hogy az első könyvemet szeretném-e folytatni, még vázlat sem készült hozzá, de ha lenne újabb része, azt is ugyanígy, kisebb gyermekeknek írnám meg.

– Az új, nyomozós regényedet is Lőrincz Réka fogja illusztrálni?

– A nyomozós regényem illusztrációit egy másik osztálytársam, Antal Timike fogja készíteni, mert ő is nagyon tehetséges. De ha egyszer folytatom a Kalandok Barátságföldjén könyvet, ahhoz ismét Rékát kérem majd fel.

– Vannak egyéb hobbijaid az íráson kívül? Sportolsz valamit?

– Heti kétszer járok úszni és sízek. Érdekes, de nekem nem jönnek be a csapatsportok, inkább az egyéni dolgok híve vagyok – ilyen agysport nekem például a könyvírás is.