A múlt század elején forradalminak szá­mító rádiózás mára már fénykorát és hanyatlását is megélte, ám mind a mai napig része hétköznapjainknak. A technológia legfontosabb tudnivalója, hogy alacsony frekvenciájú elektromágneses hullámok modulációjával működik, melynek során egy adó- és egy vevőkészülék között jelátadás történik. Ma már sokféle összetételű és működési elvű rádió elérhető és beszerezhető, ám sokan nem tudják, hogy a bonyolultnak tűnő technológia egy fapados verziója házilag is elkészíthető. 
A magyarul „rókalyuk” készüléknek is nevezhető detektoros rádiókat elsőként a második világháború bunkereiben hazai hírek után fülelő és a hadifogságba került katonák használták, és jobbára a kezük ügyébe akadt eszközökből szerelték össze: fémhuzalból, szénből és borotvapengéből. A detektoros rádió különlegessége, hogy működtetéséhez nem szükséges áramforrás, ám ebben az egyszerűségében rejlik ugyanakkor a hátránya is, mivel azokat a rövidhullámokat, melyek modulálásához jelerősítés szükséges, nem tudják befogni. Összetételét nézve egyszerűbb mai társainál: egy tekercs­ből, egy detektorból, egy antennából és egy fülhallgatóból áll. Utóbbira azért van szükség, mivel a készülék csak az elektromágneses hullámokból nyeri az energiát, ami önmagában nem elég arra, hogy hallhatóvá tegye a befogott jelet. Emiatt viszont földelni is kell a készüléket, mivel minden külső elektromos töltést vonz, így az antennán keresztül a villámokat is. 

AM, FM – Mi a különbség?
A rádióhullámokat két csoportba sorolva sugározzák, melyeket a köznyelvben AM és FM rendszerként említünk. Az AM‑rendszerű adásmód a hosszú-, a közép- és a rövidhullámú sávokban, míg az FM főként az ultrarövidhullámú sávban vált nemzetközi szabvánnyá. Utóbbinak az az előnye, hogy tisztább és hallhatóbb adást biztosít, hiszen nem függ az amplitúdómodulációtól. Hátránya viszont az, hogy házilag barkácsolt detektoros rádióval nem foghatók az FM‑rendszerben sugárzott jelek. Bár manapság kevés rádió sugároz AM‑rendszerben, érdemes megjegyezni, hogy a hosszú- és középhullámú jelek akár több ezer kilométer távolságból is foghatók, így egy házilag barkácsolt detektoros rádióval, ha elég nagy az antenna, akár más országok rádióadásait is befoghatjuk. Fontos megemlíteni, hogy a detektoros rádióval a légköri viszonyok miatt éjszaka tisztábban foghatók az AM‑ben sugárzott jelek. Megyénkben két rádiótorony is van – Maroshévízen és Hargitafürdőn –, melyek mindkét adásmód jeleit továbbítják: a Marosvásárhelyi Rádió például 1197 kHz, 1323 kHz és 1593 kHz frekvencián fogható az AM-rendszerben. 

Detektoros rádió házilag
Fontos kiemelni, hogy a fapadosan barkácsolt detektoros rádió elsősorban a keresés öröméről és a gyermeki kíváncsiság kiéléséről szól, amit szerencsés esetben siker, azaz hallható műsor koronáz. 
Ha nem csupán kereső szándékkal vág bele valaki egy ilyen készülék elkészítésébe, hanem konkrétan egy adott frekvenciára szeretné hangolni azt, elengedhetetlen, hogy mind a tekercs, mind a házilag gyártott vagy beszerzett kondenzátort és diódát megfelelően hangolja össze. Ehhez speciális mérőműszerekkel meg kell határozni a tekercs méretét, a dióda és a kondenzátor teljesítményét. A fapados készülék tekercsének előállításához egy 5‑6 cm átmérőjű PVC-cső szükséges, amire bármilyen elektronikus eszközből bontott, zománcozott rézdrótot kell száz‑százötven menetben feltekerni. A detektor elkészítéséhez egy borotva‑ vagy szikepengére, egy rézdrótra és egy grafitrúdra van szükség, ez fog segíteni a jel modulálásában azzal, hogy a grafitot a pengéhez érintve direkt módon továbbítja a jelet a fülhallgatóba vagy egy átalakító aljzaton keresztül. 
A fülhallgató kiválasztásánál fontos, hogy az ellenállása két kiloohm feletti legyen. Összekötésnél a tekercs egyik végét a pengéhez, a másikat a fülhallgató vagy az aljzat negatív szálához kell kötni, a grafitrudat a rézdróttal pedig a fülhallgató másik, pozitív szálához. A befogott jel az antenna méretétől is függ – ez egy fára felszerelt vagy az adótorony irányában merőlegesen kihúzott rézdrót is lehet –, javasolt legalább egy öt‑tíz méteres antennát felszerelni, amit viharok előtt érdemes leszerelni. A készülék földelése után indulhat is a „keresgélés”, amit a diódadetektor modulálásával érhetünk el. Csak mozgatni kell a pengén a grafitrudat és figyelmesen fülelni.