A mindennapi higiénia részeként sokan használnak izzadásgátlókat, ám kevesen gondolnak bele abba, hogy az aeroszolos és görgős (roll-on) változatok nem csupán használatukban, ha­nem összetételükben és hatásmechanizmusukban is különböznek. Nyáron akár naponta többször is szükség lehet dezodor vagy izzadásgátló használatára, amit ha jól választunk, kényelmesebbé és elviselhetőbbé teszi a kánikulát. A helyes választás viszont nem csupán kényelmi, hanem egészségi szempontból is fontos lehet – különösen érzékeny bőrűek vagy allergiára hajlamosak esetében. Cikkünkhöz a www.iflscience.com írásából merítettünk.

Mi legyen az alumíniumsókkal?

Az aeroszolos izzadásgátlók gyorsan száradó permet formájában kerülnek a bőrre, így különösen praktikusak lehetnek sportolás közben vagy a sietős reggeleken. Ezzel szemben a roll-on termékek folyékony állagúak, amelyeket egy görgőfej segítségével viszünk fel – ez hosszabb száradási időt igényel, viszont közvetlenebb fedést és hosszabb hatóidőt biztosít. Hatóanyagaik tekintetében mindkét típus gyakran tartalmaz alumíniumsókat (pl. alumínium-klórhidrátot), amelyek az izzadást gátolják, valamint antibakteriális komponenseket, melyek a kellemetlen szagok kialakulásáért felelős baktériumokat célozzák. 

Bár a jelenlegi tudományos konszenzus szerint a kereskedelmi forgalomban elérhető izzadásgátlók nem minősülnek rákkeltőnek, időnként felmerül a vita az alumíniumsók hosszú távú hatásairól, különösen a mellrák kialakulásával való esetleges összefüggésekről. Noha meggyőző bizonyíték nincs, sok gyártó kínál ma már alumíniummentes alternatívát is, természetes összetevőkkel.

Egészségi hatások és aggályok

Bár a dezodor használata személyes preferencia kérdése is, az egyéni bőrtípus, egészségi állapot és életmód alapján érdemes választani. Akár aeroszolos, akár roll-on megoldásra esik a választás, a kulcs a tudatosság: figyelni kell a bőr reakcióit, és ha szükséges, át kell térni természetesebb vagy bőrgyógyászati szempontból is tesztelt alternatívákra. A kellemetlenségek elkerülése érdekében érdemes megfogadni néhány javaslatot is, hiszen a használatuk nem mindenkinek ajánlott. Ugyanakkor nem javallott a frissen borotvált, irritált vagy sérült bőrfelületen való használatuk sem, mivel az összetevők (például alkohol, alumíniumsók vagy illatanyagok) égő, csípő érzést, majd irritációt válthatnak ki. Az aeroszolos termékek zárt térben való használatakor a belélegzett permet irritálhatja a légutakat, különösen asztmásoknál vagy allergiásoknál ellenjavallt. Fontos továbbá, hogy túlzott használatuk – különösen érzékeny bőrűeknél – bőrszárazsághoz, kipirosodáshoz, sőt különböző bőrbetegségek kialakulásához vezethet.

Természetes alternatívák

Azok számára, akik kerülnék a hagyományos izzadásgátlók alkalmazását, számos természetes megoldás is rendelkezésre áll. Az olyan illóolajok, mint a teafa, levendula vagy zsálya olajai, antibakteriális hatásúak, és friss illatot kölcsönöznek. Mivel ezeket kisebb kiszerelésben és igencsak tömény változatokban lehet beszerezni, érdemes hordozóolajba keverve használni. 

Hasonló hatást lehet elérni a különféle növényi vizek használatával is: a rózsavíz, levendulavíz vagy hamameliszvíz (varázsmogyoró) enyhén összehúzó, nyugtató hatásúak, frissítő permetként alkalmazhatók. A szódabikarbóna is használható természetes szagtalanítóként, mivel enyhén lúgos kémhatása révén gátolja a baktériumok elszaporodását. Hatását tekintve a timsóhoz is hasonlít, ám utóbbi összehúzó hatása miatt az izzadást is gátolja – érzékeny bőrön azonban mindkettő irritációt okozhat. Fontos tudni, hogy a természetes alternatívák nem feltétlenül nyújtanak ugyanolyan intenzív izzadásgátló hatást, mint a klasszikus dezodorok – ellenben kíméletesebbek lehetnek a bőrrel és a környezettel is.