A húsvét a keresztény egyház legfontosabb ünnepe, amely egyszerre őrzött meg vallási értékeket és ősi néphagyományokat a mai kor emberének. Egyes régről ismert szokások azért is maradhattak meg, mert a hívők, akik erősen kötődnek a keresztény ünnephez, változatlan formában örökítették át generációról generációra az általuk gyakorolt húsvéti szokásokat. Mégis egyre inkább megfigyelhető, hogy az ünnepkörhöz kapcsolódó népi szokások egy része eltűnőben vagy átalakulóban van. Az évek során változó húsvéti szokásokról dr. Bali János néprajzkutatóval, a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatási és stratégiai igazgatójával, az ELTE BTK Néprajzi Intézet oktatójával beszélgettünk.

Magyar hagyomány
– Húsvéti hagyományaink a közösség erejéről, illetve összetartozásáról tanúskodnak. Bár a történelem során háborúk, válságok és járványhelyzetek befolyásolták, hogy miként ünnepelte közösségünk a kereszténység legnagyobb ünnepét, mégis igyekeztek átélni az elmélyülést, megtisztulást és azt az örömöt, amelyet a tavaszi megújulás ünnepe adhat. Az ember régen és ma is folyton a legősibb hagyományokhoz tér vissza, hisz azok gyökerei egészen a 10–12. századig nyúlnak. Magyar nyelvterületen a húsvéti ételszentelésről találhatunk legkorábbi adatokat. Emellett a húsvéti tojásfestés szokása és a húsvéti locsolkodás tekinthető a magyarsággal egyidősnek – tette hozzá a néprajzkutató.
Mint mondta, a legtöbb keresztény szokás előzményét a pogány szokások jelentik.
– Dömötör Tekla népszokáskutató következtetése szerint a húsvéti ünnepkör szokásainak igen sok eleme egyházi eredetű és jellegű, viszont ezek az egyházi szokások többnyire régebbi és általánosan elterjedt „pogány” képzetekhez kapcsolódnak. Érthető, hogy az egyházi liturgiából visszakerültek a népi gyakorlatba, s a mai napig is népszerűségnek örvendenek – hangsúlyozta a szakember.
A néprajzkutató felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a pogány és keresztény eredet összevetése a fontos, amikor a húsvéti szokások átalakulásáról beszélünk, hanem az is, hogy a kereszténnyé váló ünnepekben az egyház milyen közvetítő és szabályozó szerepet töltött be az elmúlt ezer évben.
– Magyarországon az 1092-ben tartott szabolcsi zsinat szerint akkoriban négy napig tartottak húsvétot, majd a nagyszombati zsinat 1611-ben három napra, 1771-ben XIV. Kelemen pápa pedig két napra csökkentette azt. X. Pius pápa 1911-ben húsvét második napját is törölte a kötelező ünnepek sorából, de nálunk továbbra is megtartották. Maguk az ünnepek egyházi liturgiája is változott az évszázadok során, s az is, hogy az egyház hogyan viszonyult például a húsvéti népszokásokhoz – mit engedett, mit támogatott, és mit tiltott ezek közül. Nem beszélve a keresztény felekezetek változó húsvéti népszokásairól – emelte ki dr. Bali János.

Kölcsönvett szokások
– Mindegyik húsvéti szokás összetett átadás, illetve átvételi folyamat mentén zajlott, bonyolult, nemzetiségek közötti kapcsolatok révén formálódott. Bizonyos szokások esetében a kutatók ezt a történeti és területi alakulást viszonylag pontosan rekonstruálni tudják – emelte ki a szakember.
Megemlítette a Kárpát-medencétől nyugatabbra kialakult szokást – az egyszínűre festett tojásra savval írtak a barokk és az azt követő korok stílusának megfelelő virágbokrokat, indákat, koszorúkat és szövegeket –, ez a szokás a németek lakta vidékeken volt ismert. 
Hozzátette, több magyar népszokásra hatott az ukrán, a román vagy éppen a délszláv együttélés. Míg első körben a kereszténység felvétele alakította át a szokásokat, következőként a 20. századi modernizáció, az életforma drasztikus átalakulása, a szekularizáció folyamata, a tömegtájékoztatás új formáinak elterjedése, a technológia vívmányai, valamint az általános közoktatás kiszélesedése gyakorolt hatást a népszokásokra. 
A kutató elmondta, nehéz lenne szembeállítani a régi szokásokat az újakkal, mert sok esetben nemcsak a forma, hanem a tartalom is átalakult. A korábbi férfi és női termékenységközpontú rítusok ma sokkal inkább turisztikai látványosságnak minősülnek.
– A 20. század közepén a kölnivel való locsolkodás elterjedése is a változás természetes kísérője volt, de az is, hogy manapság, hagyományőrző célból egyre több helyen vödörből, vízzel locsolják egymást a népviseletbe öltözött fiatalok – jegyezte meg.

Húsvéton innen és túl
Mint mondta, napjainkra a tojásfestés hagyománya is jelentősen átalakult. Ahogy minden más szokásra, erre is többnyire a Nyugaton elterjedt minták hatottak.
– A tojásfestés már a kereszténység elterjedése előtt jelen volt, elsősorban Európa keleti felén vált szokássá – jegyezte meg beszélgetőtársunk. – Közép- és Nyugat-Európában szórványosabb területeken volt csak gyakorlatban, ahol a húsvéti tojást általában egyszínűre festették. A Kárpát-medencében egyes régiók és tájak önálló stílust alakítottak ki.
Hangsúlyozta, hogy az évszázadok során a díszítési technikák alapvetően nem változtak, inkább a motívumkincs gazdagodott.
– Ma már kereskedelmi forgalomban kapható színezőkkel és matricákkal díszítik a tojásokat, ráadásul a tojást, főleg városi környezetben, kiváltja a csokoládéból készült tojás és nyuszi – hangsúlyozta. – A húsvéti ajándékozás szokása szintén újabb megjelenésű, és jóval kisebb szerepű. A húsvéti ajándékozás legfőbb példáját a festett tojás jelenti. Régen szerelmi ajándék volt, a 20. század közepe óta azonban a tojás ajándékozása egy gyermekszokássá vált, mondta a néprajzkutató. Ehhez kapcsolódva jelent meg a csokoládé tojás és napjaink egyik legelterjedtebb szokása, a csoki tojások kerti vadászata. Ugyancsak a század második felében terjedt el a locsolásért adott pénz is – fűzte hozzá. 

Az internet alakítja szokásainkat
Dr. Bali János hangsúlyozta, a világ folyamatosan változik, különösen az internet gyakorol nagy hatást a húsvéti szokásainkra.
– Ma már sokkal többen küldenek húsvéti üzeneteket az online térben, mintsem postán feladott képeslap formájában. Mindennek tetejébe, a locsolkodás kimondottan a Covid19-járvány miatt átköltözött a virtuális világba. Az internetnek van egy sajátos, eddig kevésbé kutatott szerepe a húsvéti szokásokra nézve – jegyezte meg a szakember. – Miután bárki, gyorsan és ingyenesen hozzájuthat a szokásokkal kapcsolatos információkhoz, a korlátlan információ-hozzáférés nem csökkenti, hanem egyenesen növeli az ünnep sokszínűségét.
Hangsúlyozta, hogy a jelenkori ember életvitele megváltozott, s ugyancsak az internet hatására egyre többen egészségesen, mindenmentes diétákat követve szeretnének táplálkozni, ami befolyásolja a hagyományos húsvéti ételek elkészítésének módját.
– A modern egészségkultusz a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt értelmezésének változásában fedezhető fel – mondta a kutató. – A lelki megtisztulást és a kereszténység legnagyobb ünnepére való ráhangolódást segítő böjt helyett egyre többen a testük megtisztítását, a „méregtelenítést” helyezik a hús vagy az alkohol mellőzésének középpontjába. S hogy mi kerül az ünnepi asztalra, ma már befolyásolja az is, hogy megnőtt az igény a minőségi alapanyagok és a rövid élelmiszerlánc kínálta kistermelői élelmiszerek iránt is – zárta ismertetőjét a néprajzkutató.