A nyújtás szó hallatán az átlagember teljesen másra gondol, mint egy gyógytornász, mozgásterapeuta. Leg­többünk fejében a nyújtás azt a statikus, kitartott pozíciót jelenti, amely gyakran fájdalommal jár, ezért inkább mellőzzük mind a mindennapokban, mind az edzés- vagy mozgásprogramban, vélekedett Blága Enikő gyógy­tornász. 
Mint mondta, az sem mindegy, hogyan végezzük ezeket a gyakorlatokat, s mint azt a tapasztalat mutatja, legtöbbször sajnos rosszul, ezzel sérülést, instabilitást okozva a mozgatósszervrendszerben. 

– A helyes nyújtási technika nem fájdalmas, inkább jóleső érzés. Hasonló ahhoz, mint amikor reggel, ébredés után, megfeszített végtagokkal jót nyújtózkodunk, ezzel „ébresztve meg” az izmainkat. Ezt nevezzük ellenállásos nyújtásnak

– mondta a szakember. Hozzátette: egy másik helyes technika, amivel a befeszült izmok merevségét oldhatjuk, az a dinamikus nyújtás, amelynek pontos megnevezése az aktív mobilizációs technika.

Mindenkinek fontos lenne
A gyógytornász szerint a nyújtás nemcsak sportolóknak és fiataloknak, hanem mindenkinek hasznos, kortól, nemtől és foglalkozástól függetlenül. A helyes nyújtási technika növeli az izmok rugalmasságát, fő célja a hajlékonyság megteremtése és megtartása, az ízületi mozgásterjedelem növelése, emellett javítja a vérkeringést is.
Nyújtás közben az erek mechanikusan megnyúlnak, ami egyfajta „érfaltréningként” hat. Ez a folyamat hozzájárul a perifériás erek kitágulásához, ami csökkentheti a vérnyomást és javíthatja a szívműködés hatékonyságát. 

– A nyújtás, más néven stretching legalább annyira fontos a sportolóknak, mint az átlagembernek. Sajnos életmódunkból adódóan egyre kevesebbet mozgunk, ez ugyanúgy jellemző a gyermekekre, mint a felnőttekre, hiszen ha belegondolunk, az iskolapadban ugyanabban a merev tartásban ülnek gyermekeink napi több órán át, akárcsak azok a felnőttek, akik ülőmunkát végeznek. A nyújtás a sportolók esetében egy különösen hasznos, úgynevezett aktív mobilizációs technika, amely segít felkészíteni a testet a terhelésre, gyorsítja a regenerációt, és elősegíti az izomegyensúly helyreállítását

– magyarázta Blága Enikő.

A nők rugalmasabbak 
A gyógytornásztól megtudtuk, hogy a nők fiziológiai szempontból rugalmasabbak, mint a férfiak, de ez nem jelenti azt, hogy minden nő rugalmasabb lenne, mint minden férfi. A rugalmasságot számos tényező befolyásolja, például a hormonális különbségek. 

– A nők esetében a hormonok, mint az ösztrogén és a relaxin, hozzájárulnak a nagyobb rugalmassághoz. Az ösztrogén segíti a kötőszövetek rugalmasságát, míg a relaxin a szalagokat és ízületeket teszi rugalmasabbá, ezzel elősegítve a várandóssági időszakhoz szükséges alkalmazkodást. Ezek a hormonális hatások jelentős szerepet játszanak abban, hogy a nők ízületei és szalagjai alkalmasabbak a nagyobb mozgástartományra.

Kiemelte: izom- és kötőszöveti szinten is van különbség, mivel a nők általában kevesebb izomtömeggel rendelkeznek, mint a férfiak, és az izomrostjaik is más összetételűek, izomrendszerük jobban bírja a hosszabb ideig tartó terhelést. Ezzel szemben a férfiak izomzata inkább gyors reakcióidejű, tehát erősebb, robbanékonyabb és rostokban gazdag. 
A csont- és ízületi szerkezetekben is vannak különbségek: a női medence szélesebb, a csípő nagyobb mozgásteret enged az ízületeknek. Ezzel szemben a férfiak csontozata erősebb és ízületeik merevebbek, ami kisebb mozgástartományt tesz lehetővé.

– Összefoglalva tehát, a rugalmasság mértéke több tényező függvénye: mint például genetikai adottságok, életmódbeli szokások és a fizikai aktivitás. Az a férfi, aki rendszeresen nyújt, mobilizál és változatos testmozgást végez, nagy valószínűséggel rugalmasabb is, mint az a nő, aki mozgásszegény életmódot folytat.

Mikor érdemes nyújtani?
A szakember szerint a testünk, pontosabban az idegrendszerünk finoman jelzi, amikor szükségünk van nyújtásra, nyújtózkodásra. 

– Nyújtás és nyújtózkodás – nem véletlenül használom szinte szinonimaként a két szót, hiszen a nyújtózkodás egy ösztönös, természetes nyújtásforma, amit minden egészséges ember, csecsemő és még az állatok többsége is reflexszerűen, napjában többször is végez. Amikor az izmok és a körülöttük lévő kötőszövet feszes, merev, az idegrendszerünk jelzést küld, hogy igyekezzünk helyreállítani a természetes ideg-izom kötőszöveti tónust, és elérni egy úgynevezett relaxált készenléti állapotot, hiszen testünket ebben az állapotban tudjuk energiahatékonyan, azaz optimálisan használni.