Az MVM Dome környékén parkoló autók alapján székelyföldi, partiumi, felvidéki, vajdasági magyarok is jelen voltak az eseményen, ezzel is kifejezve az összetartozás érzését. Jómagam is összefutottam több csíki, székelyudvarhelyi és tusnádfürdői ismerőssel, mindannyian a Ferencváros miatt érkeztek, annak ellenére, hogy a Győri Audi ETO KC is jelen volt a négyes döntőben. A magyar bajnok a bronzmeccsen 28-27-re nyert a dán Esbjerg ellen.

Na de kanyarodjunk vissza a fináléra, ahol a címvédő Vipers Kristiansand ellenfele az a Ferencváros volt, amely utoljára 2002-ben volt döntős. A látványos felvezető és csapatbemutató után a Fradi-tábor rázendített a Himnuszra, amelyet a magyar szurkolók együtt énekeltek a csapattal, sajnos azonban az EHF protokollja szerint a csarnokban a felvezető zenét nem halkították le. Nemzeti imánk után a zöld-fehér tábor „18 év hűség” feliratot függesztett ki, az üzenet Szucsánszki Zitának szólt, aki utoljára lépett pályára a Ferencvárosban, és minden bizonnyal befejezi pályafutását.

A mérkőzés első felében a norvég Vipers magabiztos kézilabdával próbálta letörni a mieink szarvát, és el is húzott öt góllal (9-4), de aztán Bölk és Márton Gréta találatával három gólra jöttünk fel. A kemény védekezésnek sajnos emberhátrány lett a veszte, így amint a Fradi elkapta a fonalat, rögtön jött a kiállítás, reklamálásért pedig Elek Gábor is sárga lapot kapott. A zsúfolásig telt lelátóról jött is a frappáns válasz: „Vesszen Trianon” és „Ria Ria Hungária”. A következő percekben aztán a pályán is volt replika, Szöllősi-Zácsik Szandra két góllal köszönt be, közben pedig Janurik Kinga védett nagyot, és szép lassan feljött a Fradi, szünetre 14-13 volt az állás.

A második félidőt a norvégok gólja nyitotta, ráadásul a túloldalon Katrine Lunde is parádézott a kapuban. A zöld-fehérek kissé mintha az öltözőben ragadtak volna, a Vipers ezt kihasználva gyorsan elhúzott négy gólra. Közben Tomori Zsuzsanna könyöke Vjahireva arcán csattant, ezért pedig piros lapot kapott. A kiállítás megfogta a Fradit, 21-14-re húztak el a norvégok.  A közönség ennek ellenére próbálta hajtani a csapatot, sokadszorra is szólt a „Mindent bele!”.

Akárcsak az FTC szombati, Esbjerg elleni elődöntőjében, a Vipers elleni finálé is telt házas volt, 20 022 nézővel, ami világrekord. Sajnos a kitartó szurkolás ellenére a különbség nem csökkent, 24-16-nál Elek Gábor időt kért. Ennek hatására, ha nehezen is, de feljöttünk öt gólra, másfelől azonban a Vipers kapusa, Katrine Lunde bravúrt bravúrra halmozott, ötvenegy percnyi játék után tizenhat védésnél járt.

Az idő telt, és egyre inkább elúszni látszott a győzelem, ráadásul a címvédő 27-19-nél visszaállította a nyolcgólos különbséget. Csodát ugyan nem tett már a Fradi, de a különbséget a végére négyre faragta. A vereség ellenére a szurkolók az utolsó egy percben állva tapsolták meg a négyes döntő meglepetéscsapatát, amelynek kispadjára Elek Gábor utoljára ült le. A Vipers sorozatban harmadszor nyert BL-t.

Női kézilabda Bajnokok Ligája, Final Four döntő:

Vipers Kristiansand (norvég)–FTC-Rail Cargo Hungaria 28–24 (14–13)

Bronzmérkőzés:

Győri Audi ETO KC–Esbjerg (dán) 28–27 (16–9)

Tudósított: Szép Zoltán