Harminc százalékkal nőhetne Romániában a hivatalosan bejelentett munkavállalók száma – 7,44 millió főre –, ami évente 18,7 milliárd lej bevételt hozna a költségvetésnek a cursdeguvernare.ro portál által ismertetett jelentés szerint. A munkaügyi minisztérium februárban kiadott közleménye szerint tavaly több mint 5,74 millió volt a hivatalos munkavállalók száma. 

Sokkal többen dolgozhatnak feketén, mint gondolnánk

A szakszervezet honlapján nyilvánosan elérhető jelentés szerint a be nem jelentett munkavállalók aránya valószínűleg jóval nagyobb, mint az országos statisztikai hivatal által becsült 700 ezer fő. Ezt a becslést arra a statisztikai adatra alapozzák, hogy Romániában a munkaképes korú népességhez viszonyított foglalkoztatási ráta elmarad az EU-s átlagtól (kb. 67% a 75%-kal szemben), és más országokhoz képest is, mint például Lengyelország vagy Bulgária.

Az elemzés szerint ez azt jelenti, hogy további mintegy egymillió munkaképes korú személy nem szerepel a hivatalos nyilvántartásban, akik közül sokan vélhetően be nem jelentett munkát végeznek, amely után nem fizetnek adót. Ennek az oka, hogy azok a munkavállalók, akiknek álláskereséskor az a legfontosabb szempont, hogy több pénzt kapjanak kézhez, jobban járnak a munkaszerződés „alternatív” formáival. Ha egyéni vállalkozást alapítanak (PFA), 6,1%-kal, ha mikrovállalkozást, 21,5%-kal több pénzt vihetnek haza, ha korlátolt felelősségű társaságot (kft.) hoznak létre és úgy számláznak, akkor +24,26% nettójövedelem-különbség a munkaszerződéshez képest.

A jelentésben rámutatnak arra is, hogy a be nem jelentett, de elvégzett munka jelentős áfabevétel-kiesést generál az államnak. Romániában ez az adókiesés több mint négyszerese az uniós átlagnak. A tanulmány szerint a munkát terhelő adó mennyisége – különösen az alacsony fizetések esetében – jelentősen ösztönzi a feketemunkát.

A magas járulékok okozzák a gondot

Mint részletezték, a jelenség fő oka, hogy túlzott a kötelező társadalombiztosítási hozzájárulás mértéke, még a minimálbérek esetében is. Ebből arra következtetnek, hogy a feketén végzett, vagy be nem jelentett munkavégzés nyomán keletkező adóelkerülés elsősorban az alacsony béreknél fordul elő, ez mégis nagy adó- és járulékbevétel-kiesést okoz, mert a munkavállalók jelentős részét minimálbérért, illetve rendkívül alacsony fizetésért foglalkoztatják.

A munkára kivetett adók és járulékok nagymértékben befolyásolják, hogy a munkáltatók és a munkavállalók milyen jogviszonyt alakítanak ki egymással. A magas adóterhek miatt egyre többen döntenek úgy, hogy inkább kereskedelmi szerződést kötnek, azaz az alkalmazottak mikrovállalkozóként vagy egyéni vállalkozóként számláznak, a munkaadók így a szolgáltatást fizetik ki. A tanulmány szerint a túlzott járulékteher gazdasági torzulásokat okoz, mert elriasztja a munkaadókat, hogy hivatalosan foglalkoztassák alkalmazottjaikat, és inkább arra ösztönzi őket, hogy feketén dolgoztassák munkásaikat, vagy legfeljebb a kifizetett bér egy részét jelentsék be hivatalosan. A társadalombiztosítási járulékokból származik az állami bevételek legnagyobb része, 2020-ban a teljes bevétel 38,97%-át tette ki, majd 2022-ben 34,12%-ra csökkent, de 2024-re újra 35,74%-ra emelkedett.

Úgy vélték, ez megbontja a munkaerőpiac egyensúlyát, csökkenti az ország nemzetközi versenyképességét és növeli az alternatív adózási formák vonz­erejét. Megjegyzik, a jövedelemadókból szintén jelentős bevételhez jut az állam, ez az összeg 2024-ben a bevételek 16,81%-át tette ki. Arányaiban ez jóval kevesebb, mint a társadalombiztosítási járulékok után befizetett összeg, de a személyi jövedelemadó is a munkát terheli. 

Nemzetközi összevetésben sem áll jól az ország

A jelentés rámutat arra is, hogy Romániában a kötelező társadalombiztosítási járulékok aránya az egyik legmagasabb a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országok közül: 37,3% a költségvetési bevételekhez képest, miközben a tagországok átlaga 24,3%. Az Eurostat adatai szerint Romániában a munkaerőpiaci részvételi arány a második legalacsonyabb (66,8%, Olaszország mögött), míg Lengyelországban a lakosság 74,5%-a aktív, Hollandiában 85,5%-a – az EU átlaga pedig 75%. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy ha Románia elérné ezt az uniós átlagot, az aktív népesség 8,2 millióról 9,19 millióra nőne – tehát közel egymillió fővel.
Végül a jelentés megállapítja: Romániában a nagy jövedelmek jelentős részét vállalkozási jövedelemként adóztatják, nem munkaviszonyként. A tőkéből származó jövedelmek adója az összes személyi jövedelemadó 34%-át teszi ki – ez a legmagasabb arány az EU-ban. A munkából származó jövedelem aránya az egyik legalacsonyabb (54,6%).