Sorsdöntő hét vár a kormányra

A Bolojan-kormány sorsát is meghatározó két kérdésről döntenek jövő héten: szeptember 24-én az Alkotmánybíróság a bírói nyugdíjakról szóló törvény alkotmányosságáról határoz, míg a kormánykoalíció a 13 ezer önkormányzati alkalmazott elbocsátásáról dönt. Bármelyik döntés a kormány bukásához vezethet.

HN-információ
Sorsdöntő hét vár a kormányra
A kormány szeptember 18-i ülése. Bizonytalan a kabinet jövője Fotó: gov.ro

A kormány bukásához vezethet és politikai válságot eredményezhet, ha a hét folyamán az Alkotmánybíróság (AB) a kormány számára kedvezőtlen döntést hoz a második megszorító csomagról, vagy ha a koalíció nem tud megegyezni az önkormányzati reformintézkedésekről. Mindkét kérdésben ezen a héten várható döntés – írta elemzésében a G4Media. Mint részletezték: az aktuális gazdasági és társadalmi helyzetben még nehezebb fenntartani a Szociáldemokrata Párt (PSD) – Nemzeti Liberális Párt (PNL) – Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) – Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta koalíciót, amely a parlamenti többséget biztosítja. Az elemzés szerint még nehezebb lenne ugyanennek a négy pártnak a részvételével új kormányt alakítani. Ha a koalíció felbomlik, Románia könnyen politikai válságba sodródhat, ami tovább rontaná a gazdasági helyzetet.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!


Az Alkotmánybíróság döntése

Az Alkotmánybíróság szeptember 24-én, szerdán dönt kilenc panaszról, amelyek a kormány által benyújtott második reformcsomag törvényeit érintik. A leginkább várt döntés a bírói nyugdíjakról szóló törvényről születik, amelyet a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék támadott meg Lia Savonea vezetésével. A reformcsomag további négy törvényét – amelyek az egészségügyi rendszer átalakítását, a vállalatirányítást, az ingatlanadók emelését és más bevételnövelő intézkedéseket érintenek – az AUR, a POT és a SOS szélsőséges pártok támadták meg  az Alkotmánybíróságon.
A bírói nyugdíjakról szóló törvény legfeljebb az utolsó nettó fizetés 70 százalékában szabná meg a nyugdíj felső határát, és fokozatosan emelné a nyugdíjkorhatárt a jelenlegi 48 évről 65 évre. Emlékeztettek: a törvény elfogadása heves ellenállást váltott ki az igazságszolgáltatásban, ami szinte az összes bíróság és ügyészség működésének felfüggesztéséhez vezetett,  csak a sürgős ügyek tárgyalásait tartották meg. Ilie Bolojan miniszterelnök, valamint az USR és az RMDSZ vezetői már kijelentették, hogy amennyiben a törvényt az Alkotmánybíróság elutasítja, a kormánynak nem lesz többé legitimitása. Ilie Bolojan már a parlamenti felelősségvállalás előtt kijelentette, hogy amennyiben egy ilyen csomag elbukik az Alkotmánybíróságon, nehéz lenne feltételezni, hogy a kormány működésének még megmaradjon a legitimitása.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke két héttel ezelőtt úgy fogalmazott: „ha a törvény nem megy át az alkotmányossági teszten, akkor a kormány megszűnik”, azaz ha az AB elutasítja a törvényt, az a Bolojan-kormány bukását jelentheti. 

Az önkormányzati reform

Ezzel párhuzamosan a kormánykoalíció meg fogja vitatni a tervezett önkormányzati reformot – 13 ezer munkavállalót bocsátanak el, ha elfogadják a miniszterelnök javaslatát. A drasztikus leépítést a legerősebben a PSD ellenzi, a pártnak ugyanis rengeteg polgármestere van, és nekik kellene végrehajtani a létszámcsökkentést. A javaslatot az RMDSZ sem támogatja. Eredetileg ezt a reformot is a szeptember 1-jei csomagban akarták elfogadni, de a koalíción belüli nézeteltérések miatt halasztották. Bolojan már augusztus végén azzal fenyegetett, hogy lemond, ha nem kapja meg a reformhoz a támogatást. 

Lehetséges forgatókönyvek

Az elemzés szerint, ha a két reformintézkedést el is fogadják és a kormány tovább működhet, a koalíción belüli feszültségek megmaradnak. Abban az esetben, ha a második megszorítási csomagot elkaszálja az Alkotmánybíróság, vagy nem tudnak megegyezni a pártok a közigazgatási reformról, az Bolojan lemondásához vezethet, ami új politikai válságot, kormányátalakítást és hosszas tárgyalásokat indíthatna el. Ezzel együtt a G4Media elemzése arra a következtetésre jutott, hogy amiatt, hogy jelenleg nincs más politikus, aki szívesen vállalná a kormányfői tisztséget a megszorító intézkedések közepette, nagy az esélye, hogy Ilie Bolojan a helyén marad – még akkor is, ha a két reform közül bármelyik elbukik.





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!