Múlt héten visszautasította a környezetvédelmi minisztérium a halasztási kérést, így már biztos, hogy november 30-án indul az ország egyik legfontosabb környezetvédelmi projektje, az úgynevezett egyutas italcsomagolások kötelező visszaváltási, betétdíjas rendszere, mondta megkeresésünkre Tánczos Barna szenátor. A korábbi környezetvédelmi tárcavezető hozzátette: a rendszer minden részlete és alkotóeleme előreláthatóan még nem lesz tökéletes, de a környezetvédelmi miniszter úgy döntött, nem ad lehetőséget halasztásra.
A kisboltoktól a nagyáruházakig, az ásványvízgyártóktól a vendéglátóhelyekig, minden italt, vagyis palackozott vizet, üdítőitalt, sört, bort, szeszes italokat gyártó és árusító vállalkozásnak kötelezőn regisztrálnia kellett a betétdíjas rendszerben. Országos szinten a rendszer előkészítője és kezelője a RetuRO nevű társaság, amelyet a környezetvédelmi minisztérium a sör- és üdítőgyártók, valamint a kiskereskedők képviselőivel közösen hozott létre. A betétdíjas rendszer a belföldön gyártott és az importált termékek csomagolóanyagaira egyaránt kiterjed, a 0,1 litertől 3 literig terjedő kiszerelésekre vonatkozik, a termékskála pedig az úgynevezett egyutas italcsomagolásokra, azaz PET-palackokra, üvegekre és alumíniumdobozokra vonatkozik, tehát más élelmiszerek csomagolására, például tejesdobozokra, konzervekre és olajospalackokra nem, tájékoztatott Tánczos Barna.

– Amikor a rendszer indítását jogszabályba foglaltuk, sokkal gyorsabb bevezetési ütemre számítottunk, de az elmúlt három hónapban sok minden lelassult, és nagyon sok területen nem úgy haladtak, ahogy kellett volna. Itt például az elmúlt három hónap egyik hiányossága a termelőkkel megkötendő szerződések tisztázása, ugyanis sajnos még most sincs minden szerződés aláírva azokkal a termelőkkel, akik az említett csomagolóanyagokba töltött üdítőket, vizet, sört, bort, szeszes italokat a piacra dobják

– fejtette ki a szenátor.
Ahhoz, hogy a rendszer működjön, minden kis- és nagytermelő, aki ilyen termékeket dob piacra, szerződést kell kössön a RetuRO-val, a következő lépés pedig az, hogy ugyanezt meg kell tegye minden kereskedő, üzlet és bevásárlóközpont is. Ugyanis azok, akik a gyűjtőpontokat működtetik, fizetség ellenében veszik át ezeket a palackokat, gyűjtik össze és adják át a szállítócégeknek, akik a RetuRO nevében ezt országszerte összegyűjtik, beviszik a válogatóközpontokba, majd onnan kerül az újrahasznosító társaságokhoz. A szenátor elmondta: a RetuRO részvénytársaság képviselőinek még közel két hónap áll rendelkezésére, hogy a szerződéseket megkössék és tájékoztassák a boltok tulajdonosait a rendszer működéséről. Hozzátette: főként Székelyföldön ő maga is besegít majd a kisboltok tájékoztatásának folyamatába, ugyanis úgy látja, óriási hiányosságok vannak a minisztériumban, és rosszul működik a tájékoztatási rendszerük.

A rendszer működése

A betétdíjas rendszer célja, hogy a PET-palackok, sörös­dobozok és üvegek ne a folyóinkat, termőföldjeinket szennyezzék, ne rontsák az egészségünket, hanem újrahasznosítva gazdasági hasznot hozzanak. Ehhez a fogyasztóknak annyit kell tenniük, hogy vásárláskor minden 0,1 és 3 literes műanyag, üveg vagy alumínium csomagolású ital árában 50 banis betétdíjat fizetnek, majd az elfogyasztott termékek üres csomagolását visszaviszik bármely boltba, ahol azt kötelesek visszaváltani, így minden visszaváltott italcsomagolás után 50 banit visszakapnak. Fontos, hogy csak olyan egyutas italcsomagolásokat válthatnak vissza, amelyek tiszták, megvan a kupakjuk és a RetuRO védjegy címke is rajtuk van, s az nem sérült.
A szenátor kiemelte: ez nem karitatív tevékenység, a boltok havonta fognak pénzt kapni a RetuRO részvénytársaságtól azért, hogy átveszik a palackokat, és visszafizetik az 50 banis betétdíjat a vásárlóknak. Minél több palackot vesznek át, annál több pénzt kapnak ezért a szolgáltatásért. A kisboltok, abban az esetben, hogyha több 50 banit fizetnek vissza a fogyasztóknak, mint amennyit ők az eladások során kaptak, a különbözetet is megkapják a RetuRO-tól.
A termelők a RetruRO védjegyét és egy vonalkódot kell a termékek címkéjére nyomtassanak, és kizárólag azokat a csomagolásokat lehet visszaváltani, amelyeken ez megjelenik.

– Ez azt jelenti – részletezte a szenátor –, hogy arra a palackra a termelő, akár borvíztöltő, akár a sör- vagy üdítőgyár, már befizette az 50 banit a RetuRO-nak. Az 50 banit a termék árába a termelő fogja befoglalni, tehát a betétdíj benne lesz a védjegyes termék árában, így annyival drágább lesz az innivaló. Egy ideig, az átmeneti időszakban, a piacon védjegyes és védjegy nélküli termékek is lesznek, erre jelen pillanatban egy évet szánnak, de a rendszer életbe lépésétől tilos olyan csomagolású terméket piacra dobni, amely a rendszerbe tartozik, de nincs ellátva a szükséges adatokkal

– fűzte hozzá Tánczos Barna.

Nem hulladékként kezelik

A szenátor kérdésünkre elmondta: az egyutas italcsomagolások tárolására szánt raktárfelületet minden bolt magának kell kialakítsa, de ennek paraméterei nincsenek meghatározva, az elszállítás részleteit pedig a RetuRo-val kell megtárgyalniuk. A visszavett, üres csomagolóanyagokat speciális, zárharó zsákokba kell kategóriánként gyűjteni, ezeket a részvénytársaság bocsátja rendelkezésükre, elszállításuk pedig a RetuRO logisztikai központjával való megegyezés alapján történik. 
A kategóriák a műanyag, az üveg és az alumínium csomagolás. Ezek szétválogatása azért fontos, hogy miután bekerülnek a számláló- és válogatóközpontba, ott ellenőrizni tudja a RetuRO. Tán­czos Barna kifejtette: havi elszámolást írtak elő, ami azt jelenti, hogy havonta kell a többletbetétdíjat, a többlet 50 banit visszaadni a boltoknak, hogyha több betétdíjat fizetett ki, mint amit bevételezett az előző hónapban. Illetve ugyancsak havonta kell kifizessék a boltoknak a minden egyes palackra járó kézi begyűjtési jutalékot is.

– Az, hogy melyik cégek szállítják el majd a csomagolóanyagot, még nem tisztázott, vagy hulladékszállító cégekkel kötnek szerződést, de az is elképzelhető, hogy az a cég fogja elvinni , amelyik hozza is az árut. Ezek nem hulladéknak, hanem üres csomagolóanyagnak minősülnek, azért, hogy ezzel különböző engedélyeztetési akadályokat elháríthassanak

– hangsúlyozta a szenátor.

Maradtak kérdések

Több kisebb és nagyobb boltban is érdeklődtünk, hogy a tulajdonosok, adminisztrátorok mit tudnak a nemsokára induló egyutas italcsomagolások kötelező visszaváltási, betétdíjas rendszerről. A kisebb üzleteknél csupán annyit tudtunk meg, hogy regisztráltak a RetuRO rendszerébe, de ez idáig semmilyen tájékoztatást nem kaptak sem a visszavétel, a kifizetés, a tárolás vagy elszállítás kapcsán. 
Egy nagy üzletlánc tulajdonosa is hasonló tapasztalatokról számolt be, annyi különbséggel, hogy ők kaptak néhány alkalommal online tájékoztatást a rendszerről, és egyes boltjaikhoz visszaváltó automatát igényelhettek, de a kisebb üzletekben még nem tiszta számukra sem, hogyan fog működni a visszavétel, a pénz visszaszolgáltatása a vásárlóknak, a tárolás és az elszállítás.