Választási szuperév 2024, ugyanis európai par­la­men­ti, ön­kor­mány­zati, parlamenti, illetve államelnök-választás is lesz. A legfontosabb kérdés: ki és hogyan fog kormányozni és vezetni a következő mandátumban. Az EP- és az önkormányzati választások összevonásának ötletére lapunk megkeresésére Hajdu Gábor RMDSZ-es parlamenti képviselő reagált.

Érvek és ellenérvek 

– Fontos megérteni, hogy az intézkedésnek mi is a tétje mind az ország, mind a magyar közösség szempontjából. Az elmúlt hetekben figyelemmel követtük a tárgyalásokat, amelyeket a liberális és a szociáldemokrata pártok egymás között, illetve az államelnökkel közösen folytattak. Körvonalazódik, hogy a kormánykoalíciót alkotó két nagy párt megegyezett az EP- és helyhatósági választások összevonásáról. Egyrészt költséghatékonysággal, másrészt a lakosság lehető legnagyobb mértékű mozgósításával érvelnek, utóbbi, mint indokolták, „a de­mok­ratikus választásnak is kedvez”. Ez ürügynek jó, főleg abban a nehéz költségvetési helyzetben, amibe az elmúlt évben kormányzásuk ideje alatt hozták az országot – fogalmazott a politikus.
Szerinte azonban a háttérben ennél sokkal nyomósabb okok vannak. A PSD és a PNL most fekteti le a számukra ked­ve­ző játékszabályokat vá­lasz­tá­sok idejére. A nagyarányú lakossági mozgósítás a jelenleg kormányon lévő két nagy pártnak kedvez, ki akarják használni, hogy egyelőre még ők rendelkeznek az anyagi források felett. Főleg amióta az RMDSZ-t „balkáni módszereikkel kizárták a döntéshozatalból” – hívta fel a figyelmet a parlamenti képviselő. 
Mint rámutatott, a koalíciós pártok tevékenységei között nem az RMDSZ önkormányzatainak működése, hanem a saját bázisukban való klientúraépítés jelent prioritást, ennek következtében székelyföldi tervek, projektek feneklettek meg. 
– Egyértelmű, ha az RMDSZ nincs kormányon, nem tudjuk a magyarság érdekeit érdemben képviselni. Egyre többször hallani, hogy az erdélyi magyarok is románok, mivel mind Romániában élünk. Ezzel nem értünk egyet, nekünk más a kultúránk, és meg akarunk maradni magyarnak, ezt a vonalat és térséget szeretnénk továbbra is erősíteni, úgy, ahogy tettük ezt kor­mányzásunk ideje alatt – mondta Hajdu. 
Ugyanakkor azt is mondta, a választások tétje a magyarság érdekképviselete mellett az is, hogy megakadályozzák az ország adminisztrációs átszervezését. Amennyiben a mostani kormány sikerrel jár, a többségében magyarlakta megyék átszervezése és felszámolása bekövetkezhet. Ugyanis az adminisztrációs központok átszervezésén túl felszámolják a magyar önkormányzatokat is. 
Ha sikerül a nagyarányú mozgósítás, a nagy pártok meg is szerezhetik a parlamenti mandátumok többségét – ráadásul az AUR is kemény offenzívát folytat, és az összevont választások másik kedvezményezettje a szélsőséges párt lehet. 

Külhoniak szavazatai

A külföldön élő és munkát vállaló román állampolgárok szavazatai sem a magyarság érdekeit szolgálják, ugyanis viszonylag nagy arányban támogatják a szélsőséges pártokat – így volt ez 2020-ban, és várhatóan így történik most is. Ráadásul a külügyminisztérium javaslata az, hogy az ún. diaszpóra számára két napot biztosítsanak az urnákhoz járuláshoz.
– A kormánypártok és az AUR vezetői között a felszínen ádáz küzdelem zajlik, mégis a háttérben mindkét fél számára kedvező döntéseket hoztak – fogalmazott Hajdu Gábor.

Eldőlt? 

Jelen állás szerint kilencven százalékban borítékolható, hogy a két választást összevonják – adott prognózist a parlamenti képviselő. Ami azt jelenti, hogy a tervezett őszi időpontnál jóval hamarabb lesznek megválasztva a következő mandátum önkormányzati képviselői, ez a forgatókönyv Hajdu szerint viszont a megvalósuló projektek kivitelezését legalább fél évet hátráltatná. Ugyanis „a leköszönő polgármesterek érdeke nem az lesz, hogy befejezzék az elkezdett munkájukat, hanem hátradőlnek”, vagy a fennmaradó időt nem a közösségek fejlesztésére használják ki. 
– Kérdés, hogy meg tudjuk-e védeni Székelyföldön és a szórványban a magyarság érdekeit és a magyar történelmi városok vezetését. 
A román pártok ilyen mértékű összefonódása kiszorítja a magyarságot a jelenlegi önkormányzati döntéshozó helyzetből – summázott Hajdu Gábor.