Problémát jelent a nagy értékű adócsalás, és az intézményeknek, be­­le­­ért­ve a hírszerzést is, fog­lal­koz­niuk kell ezzel – jelentette ki kedden a sajtónak Nicușor Dan. A lakása előtt nyilatkozó államfő hoz­záfűzte: meg kell nézni, hogy ennek érdekében szükséges-e módosítani a vé­delmi stratégiát. A sajtó munkatársai eredetileg arról faggatták Nicușor Dant, hogy a választási kampányban tett ígéretei szerint szerződtet-e informatikai szakembereket a 2024-es elnökválasztáson tör­téntek tisztázására. Erre azt válaszolta az államfő, hogy most nem ez a legsürgetőbb prob­léma, hanem a költségvetési hiány és a kormányalakítás. 

A Legfelsőbb Védelmi Tanács dönt

Az Agerpres hírügynökség beszámolójában emlé­kez­te­tett: Nicușor Dan hétfőn, a Vilniusban tartott B9-csúcs­találkozó után is hangsúlyozta az állami erőszakszervezetek szerepét az adóelkerülés elle­ni küzdelemben. Közlése szerint vasárnap este tárgyalt Cătălin Predoiu ügyvivő minisz­ter­elnökkel arról a lehetőségről, hogy a nagy értékű adócsalás elleni fellépést foglalják be Románia védelmi stra­tégiájába. Nicușor Dan el­mondta, opti­mista abban a tekintetben, hogy a jelenség ellen fel tud lépni a román állam, de ennek a hatásai csak 2026-ban fognak megmutatkozni. A hírügynökség hivatalos for­rásokra hivatkozva azt írta: a Legfelsőbb Védelmi Tanács júniusban arról fog dönteni, hogy a nagy értékű adócsalás része legyen Románia vé­delmi stra­tégiájának, mert ez elősegítené a jelenség visszaszorítását.

Előzmények

A Digi24 portál ugyanakkor be­számolójában emlékeztetett: 2012-ben a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) együttműködési protokollt írt alá a román adóhatósággal (ANAF), a Leg­felsőbb Védelmi Tanács 2010-es határozata alapján. A dokumentum szerint a cél az volt, hogy közösen figyeljék az adóelkerülésre és csalásra hajlamos szereplőket, az újonnan alakult cégeket, tisz­tázzák a gyakorlatban felmerülő problémákat, és közös hoz­zá­férést biztosítsanak az adatbázisokhoz. A CSAT 69/2010-es határozata alapján kilenc kiemelt területen mű­ködtek együtt a hatóságok. Azt is megemlítették, hogy a hivatalos becslések szerint Románia évente körülbelül 40 milliárd lejt veszít az adóelkerülés miatt, elsősorban az áfabevételek elmaradása miatt. Emlékeztettek továbbá arra is: a Digi24 márciusi mű­sorában Nicușor Dan azt mondta, erősebb civil kontrollra van szükség a hírszerző szolgálatok felett, és jelezte: szeretné, ha a SRI következő vezetője a civil társadalomból kerülne ki. Úgy fogalmazott: „A szolgálatok, amelyek ku­darcot vallottak a 2024-es elnökválasztáson, reformra szo­rulnak. Civil kontrollra van szükség, és optimalizálni kell a működésüket.”

A G4Media ugyanakkor fel­idézte, hogy 2005-ben Traian Băsescu akkori államfő is a magas szintű korrupciót az öt legfőbb nemzetbiztonsági kockázat egyikének nevezte. Később, 2020 februárjában az Alkotmánybíróság ki­mondta, hogy az SRI (Román Hírszerző Szolgálat) által a legfelsőbb bíróság nem­zet­biztonsági mandátuma alap­ján végzett lehallgatások al­kotmányellenesek, és az így szerzett bizonyítékokat ki­zárták a folyamatban lévő bün­te­tőeljárásokból.