Először a sajtós díjakat adták át. Simonffy Katalin televíziós szerkesztő, a MÚRE alelnöke elmondta, hogy az elismerés azoknak jár, akik munkájuk során népszerűsítik az erdélyi művelődési életet. Az idén – az előző évektől eltérően – két kategóriában, írott sajtó és audiovizuális médiában készült, a központ által meghirdetett pályázatra érkezett anyagok közül választották ki a legjobbakat. Az írott sajtó kategóriában a központ és a MÚRE képviselőiből álló zsűri Kiss Juditnak, a Krónika munkatársának ítélte oda a díjat. A méltatásakor elhangzott, hogy húsz éve a lap munkatársa, két évtizede követi az erdélyi kulturális életet, és több száz cikke jelent meg különböző művelődési eseményekről és nem csak. A díjat, Elekes Gyula képzőművész életfát ábrázoló tűzzománc plakettjét és a díszoklevelet Kolcsár Béla, a központ igazgatója és Kántor Boglárka Hargita megyei tanácsos adta át. Kiss Judit elmondta: szívügyének tekinti a kultúra szolgálatát, hiszen a lapok hasábjain inkább a politika, a pénz és a hatalommal kapcsolatos témák jelennek meg leginkább, holott a kultúra identitásunk lélegeztetőereje.

Az audiovizuális kategóriában a díjat Bartha Ágnes és Kacsó Sándor, a Román Televízió Magyar adásának szerkesztője és operatőre kapta. Simonffy Katalin hangsúlyozta, hogy tulajdonképpen eddigi életművüket díjazták ezzel, hiszen nemcsak a kultúráról, hanem az élet minden területéről készítettek tudósítást, riportfilmet. Bartha Ágnes kifejtette, valójában igyekeznek mindenhova eljutni, de két olyan, több évtizede szervezett kulturális esemény van, amelyről nem hiányoznak. Az egyik a csíkszeredai régizene-fesztivál, a másik a Csűrszínházi Napok, ahova Kacsó Sándor családi köteléke is visszahúzza őket. Az itt készült anyagok igazi televíziós krónikái az említett eseményeknek, amelyek már dokumentumnak számítanak. A díjátadót követően Kántor Boglárka egy hasonlattal élve hangsúlyozta, hogy az életben vannak olyan feladatok, amelyeket csak bizonyos személyek tudnak elvégezni, ilyenformán a gyergyószárhegyi központ is egyike azoknak az intézményeknek, amelyek egyedi alkotótábort szerveznek immár ötven éve, de ugyanígy vannak sajtótémák, amelyeket a kultúrára fogékony, érzékeny sajtómunkatársak tudnak a figyelem középpontjába helyezni.

Az esemény második részében Kolcsár Béla elmondta, Gyergyószárhegy ötven éve az erdélyi magyar művészeti élet központja. A művésztelep működtetése mellett korábban, a szárhegyi Lázár-kastélyban írók (Kriterion), népművészek is rendszeresen találkoztak. A korábbi szervezet jogutódjaként – a tulajdonosoknak visszaszolgáltatott kastélyból kiköltözve – ma is azon igyekeznek, hogy folytassák a hagyományt, és talán a legnagyobb megvalósítás a művésztelep szervezése, hiszen ezek az alkotótáborok több hétig, akár egy hónapig is eltartanak, és neves erdélyi és magyarországi magyar, de sokszor külföldi meghívott művészek is igazán, a helyhez kötötten maradandót alkotnak. Nagy Miklós Kund művészeti író a gyergyószárhegyi alkotótáborban készült és a Bernády-házban kiállított munkákról és az alkotókról beszélt. Hangsúlyozta, hogy az idei tárlaton teret nyertek a vizuális alkotások, fotók és a video-performance-ok, de jelen voltak landart (természet művészete) vagy akár szimbolikus szobrok is, amelyek egy kissé a feje tetejére állítják a világot, ugyanis ami kicsi kell legyen, itt nagyított formában és fordítva jelenik meg a tárlaton. Valamennyiben felhasználva a helyi anyagokat vagy a környezet ihlette tájból, helyszínből merítkeztek. 

Ferencz Zoltán, a kiállítás kurátora hozzátette: tulajdonképpen három tábor munkáit összesítették, egyrészt két MAMŰ-csoportét és a rezidenciaprogram keretében meghívott alkotókét, valamint több külföldi kortárs művészét, akik kiemelkedő alkotásokat készítettek. Végül két jó hírrel is szolgált: a Magyar Művészeti Akadémia felajánlotta szaktanácsadását, és azt is elárulta, hogy a legutóbbi táborban jegyezte el egymást a marosvásárhelyi Makkai István képzőművész és Ungvári Zrinyi-Kata, ami azt is jelzi, hogy az ott megforduló, rendszeresen visszatérő művészek igazi nagy családot alkotnak. 

A kiállítás, amelyen huszonkilenc hazai, magyarországi, mongóliai és ghánai vizuális művész alkotását vonultatták fel, február közepéig látogatható. 

Vajda György