Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa Kolozsváron megtartott pénteki ülésének egyik fő napirendi pontja volt Kelemen Hunor politikai tájékoztatója, illetve a 2024-es európai parlamenti, önkormányzati és parlamenti választások jelöltállítási szabályzatának megvitatása és elfogadása, de politikai vita is szerepelt a programban.

– Egyesztendőnyi kampány következik, és tulajdonképpen fél év alatt lesz megtartva a négy választás

– emelte ki politikai tájékoztatója elején Kelemen Hunor.
A szövetségi elnök szerint az RMDSZ-nek és a romániai magyaroknak is képesnek kell lenniük megérteni azt, hogy milyen helyzetben vagyunk, mik a tennivalóink, és hogy milyen hosszú távú következményei lesznek az idei választásoknak.

– Nekünk győznünk kell!

– jelentette ki Kelemen Hunor.
Ismertette: az RMDSZ négy fő célt fogalmazott meg az európai parlamenti választásokra: „legyen erős hangunk, legyenek garantált kisebbségi jogaink, legyen több fejlesztési forrás, Európa legyen erősebb”.
Az általános politikai helyzet értékelése során elmondta, folyamatosan átalakulóban van a világ, azok a támpontok, „amelyek tegnap még irányítottak bennünket, ma már nem számítanak”. A polgárok azonban keresik a biztos pontot és a kiszámíthatóságot, és a politikai vezetőknek éppen ezekre kell megfelelő választ adniuk, hogy tervezhető jövőképet nyújtsanak.

Erős Európai Unióra van szükség

Az RMDSZ elnöke rámutatott, nemcsak Romániában, hanem a világ számos országában új vezetőt választanak, az Európai Uniónak is új vezetősége lesz.

– Ilyenkor mindig erős a remény, hogy az új jobb is lesz. Igen, mi új és jobb vezetőket akarunk az EU élére, új és jobb elnököt az országnak

– hangsúlyozta. – A sorsunk nem elrendeltetett, hanem rajtunk múlik – fűzte hozzá. Kelemen Hunor ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy az idei év legalább egy évtizedünket előre meghatározza majd.

– Ebben a nagy bizonytalanságban számunkra mindig van egy biztos igazodási pont: a magyar érdek. Számunkra ez a legfontosabb

– mondta, hozzátéve ugyanakkor azt is, hogy a magyar érdek sosem volt ellentétes a romániai érdekkel.
Bár az elmúlt száz esztendőben sokszor sokan „eltemették” a romániai magyar közösséget, mindig voltak olyanok, akik hittek abban, hogy „képesek leszünk megmaradni a szülőföldünkön”.

– Az elmúlt 34 évben intézményeket alapítottunk, és most ismét itt állunk: a remény lángját újragyújtottuk

– jelentette ki a szövetségi elnök. Szerinte az értékalkotásban nem vallottunk szégyent, „de hogy ennek a történetnek ne legyen vége, mindannyiunkra szükség van. Mi képesek vagyunk alakítani az erdélyi magyar közösség jövőjét, és csak mi vagyunk képesek erre”.
A szövetségi elnök rámutatott, a romániai magyar közösség tagjai közül is sokan EU-szkeptikusokká váltak, de ez nem jelenti azt, hogy EU-ellenesek lennének.

– Nekünk egy globális versenyben kell lokálisan helytállnunk

– mondta.
Kelemen Hunor rávilágított, az Európai Unió olyan, mint egy ház, amit lehet javítgatni, bővíteni, átfesteni, „de sosem szabad lerombolni, ha elégedetlenek vagyunk, ha csalódtunk a vezetőkben”. Szerinte egy erősebb Európai Unióra van szükségünk, de nem olyanra, amely befelé, a kisebbségekkel szemben mutat fel erőt, hanem amelyik a kívülről ránk leselkedő veszélyekkel szemben ké­pes megvédeni bennünket.

Az EP-választás nemcsak két EP-képviselő ügye

Az idei választási évben az első nagy megmérettetés az európai parlamenti választás lesz. Kelemen Hunor szerint „egy sikeres EP-választás meghatározza az utat ahhoz”, hogy a szövetség és a romániai magyarok nyerni tudjanak az azt követő helyhatósági és a parlamenti választáson is. Ha az EP-választás jól sikerül, akkor meglesz az erő ahhoz, hogy Szatmárnémetiben vagy Marosvásárhelyen megtartsák a polgármesteri tisztséget, ebből kifolyólag országos szinten az „EP-választás nem két EP-képviselő ügye, hanem 200 polgármester és 1,2 millió romániai magyar ember ügye”.
A parlamenti választásokat érintve Kelemen Hunor kijelentette, kiemelt fontossággal bír az, hogy az RMDSZ jól szerepeljen és alkalomadtán éljen a kormányzás lehetőségével. Szerinte ha az RMDSZ kormányon van, akkor nem jutnak oda a magyarellenes pártok, akik Úzvölgyében rendszeresen botrányosan viselkednek, meggyalázva az ott nyugvó hősök emlékét, vagy akik perek százait indították el a magyar közösségi vezetők és a magyar intézmények ellen.

„Kétharmaddal még a kanyarban sem vagyunk”

Kelemen Hunor szerint két feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy az RMDSZ jól szerepeljen a 2024-es választásokon. Elsősorban az, hogy a romániai magyarság arányaiban legalább olyan mértékben vegyen részt a szavazáson, mint a többségi nemzet tagjai, másodsorban pedig az erdélyi magyar választók szavazatainak a 90 száza­lékát kell megszerezniük.

– Kétharmaddal még a kanyarban sem vagyunk

– hangsúlyozta. – A leadott szavazatok 90 százalékára van szükségünk – jelentette ki az RMDSZ elnöke, aki ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy a teljes erdélyi magyar együttműködésre törekednek, éppen ezért kezdődtek meg a tárgyalások a Magyar Polgári Erővel és az Erdélyi Magyar Szövetséggel.

Szolidaritás a sztrájkoló egészségügyiekkel

Kelemen Hunor arról is szólt, hogy az RMDSZ szolidáris a sztrájkoló családorvosokkal, szak­orvosokkal és az egészségügyben dolgozókkal. Mint elhangzott, az RMDSZ álláspontja az, hogy mindenkinek hozzá kell férnie a szolidaritás elvén alapuló ingyenes egészségügyi ellátáshoz, és az egészségügyi rendszeren javítani kell, nem ellehetetleníteni azt.
Vass Levente, az RMDSZ egészségügyi szakpolitikusa hozzátette: „a kormánynak támogatást kell nyújtania a családorvosoknak, a járóbe­teg-rendelőkben dolgozóknak és minden egészségügyben dolgozónak.”

– Az egészségbiztosító pénztár és a kormány feladata megtalálni az egészségügy működéséhez szükséges finanszírozást. Arra kérjük a jelenlegi kormányt, hallgassa meg a tüntetők követeléseit, és rendelje el a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy az egészségügyi rendszer működjön, és jobb szolgáltatásokat nyújtson minden betegnek

– nyilatkozta Cseke Attila szenátor, volt egészségügyi tárcavezető. 
László Attila szenátor, a szenátus egészségügyi bizottságának titkára rámutatott: „az egészségügyi ellátás egy megszerzett jog, amit mindig támogattunk és továbbra is támogatni fogunk.”

– A kormány most veszélyezteti az alapellátás működését és azokat az intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően vonzóbbá tettük a fiatal orvosok számára a szakmát. Az orvoshiánynak köszönhetően most is 1,5 millió ember nem fér hozzá az egészségügyi alapellátáshoz, ezt tovább súlyosbítja a kormány intézkedéssorozata. Ugyanakkor reményünket fejezzük ki, hogy a járóbeteg-szakellátásban dolgozók esetében is sikerül egy jelentős előrelépést tenni a kormánynak

– hangsúlyozta.
A Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén létrehozták az egészségügyi albizottságot, amelynek feladata a betegbiztonság, az egészségügyi intézmények, járóbeteg-rendelők és családorvosi rendelők fenntarthatóságával foglalkozni.