Országszerte mintegy 400 ezer szálláshelyet tudnak biztosítani a hatóságok az Ukrajnából érkező menekültek számára, akik az állam által kijelölt szálláshelyek, esetleg intézmények vagy magánszemélyek felajánlásai közül választhatnak. Az ezzel járó kiadásokat az állam finanszírozza saját költségvetéséből, az erre a célra elkülönített tartalékalapjából. A menekültek után személyenként napi 50 lejt lehet igényelni a szállás-, illetve 20 lejt élelmezési költségek fedezésére. Az erről szóló sürgősségi rendeletet márciusban hozta meg a kormány. Vannak, akik élnek a támogatással, ha csak utólag kapják is meg, de olyanok is vannak, akik nem igényelték azt, sőt olyanok is akadnak, akik szép jövedelemre tettek szert belőle. A központi sajtó szerint októberben egy temesvári férfi 54 ezer lej támogatást kapott, mert 26 menekültet szállásolt el kétszintes otthonában. Farkaslaki panziósok is biztosítottak szállást ukrán menekülteknek. Vendégszeretetüket közel három hónapig élvezhették a rászorulók, akik még március elején, az első hullámban érkeztek az udvarhelyszéki településre. Volt, aki a véletlennek, mások pedig baráti, üzleti kapcsolatoknak köszönhetően kerültek Farkaslakára, ahol teljes mértékben vendéglátóikra voltak utalva. Márton Lehelnél és családjánál nyolcan – nők és gyerekek – vendégeskedtek, akik március 3-án érkeztek ismerősök révén, és május 17-ig maradtak. Mint mondta, ez idő alatt szinte teljes mértékben rájuk voltak utalva, és ellátásuk sokszor megterhelő volt. Mindezek ellenére távozásukat követően mindeddig nem igényelték a napi 70 lejes állami támogatást. Hadnagy Szerénke és családja panziójában is több rendben fordultak meg ukrán menekültek. Szintén az első hullámban, március elején érkeztek nyolcan, aztán szerre, több rendben távoztak. Legtovább egy háromtagú család maradt, róluk közel három hónapig gondoskodtak. A panziótulajdonos elmondta, miután mindannyian elmentek, éltek az állami támogatás lehetőségével és igényelték azt, rövid időn belül meg is kapták.