A bevett egyházak, vallás­felekezeket és vallási közösségek személyzete számára 2025. augusztus 31-ig még fennmarad a biztosítotti státusz, ezt követően azonban a kormány újabb megszorító intézkedése értelmében csak akkor jogosultak költségtérítésmentes állami egészségügyi ellátásra, ha fizetik az egészségbiztosítást. Az információt először a Ziaruldeiasi.ro közölte, de az országos sajtó hamar felkapta, elsősorban Monalisa Artenie, az Iași-i Egészségbiztosító Pénztár szóvivőjének kijelentését emelve ki, aki azt mondta: „Az egyházi személyzetnek egyéni vállalkozásaik vannak (PFA – szerk. megj.), amelyek révén jövedelemre tesznek szert gyertyák árusításából és különféle vallási jellegű szolgáltatásokból. Ezek hivatalos jövedelmek, így a döntés, hogy ők is egészségbiztosítást kelljen fizessenek, nem véletlen. Az intézkedés hátterében az említett típusú jövedelmeket megerősítő információk állnak” – fogalmazott. 

Van-e a csuhának zsebe?

A szóvivő nyilatkozata két dolgot biztosan eredményezett: különböző fórumokon sok száz felháborodott hozzászólást, amelyek helyeslik, hogy az egyházi személyek igenis fizessenek hozzájárulást; illetve a Román Ortodox Egyház (BOR) hivatalos közleményét, mely szerit az állítás, hogy az egyházi személyek szeptember 1-jétől elveszítenék biztosítotti státuszukat, hamis.
A Román Patriárkátus a Basilica.ro oldalon közölte állásfoglalását. E szerint: a papi rend tagjai sosem mentesültek az egészségügyi hozzájárulás fizetése alól, és soha nem részesültek térítésmentes szolgáltatásban anélkül, hogy hozzájárulást fizettek volna. A klérus tagjai, de a szerzetesrendek vagy más egyházi személyek többsége is alkalmazotti státusban van, ezért – mint minden más alkalmazott – fizeti az adókat és a hozzájárulásokat. Azok a szerzetesek, akik nem rendelkeznek jövedelemmel, ugyanolyan alapon juthatnak egészégügyi ellátáshoz, mint bármelyik más, jövedelemmel nem rendelkező állampolgár – csak amíg a szociálisan támogatottak iratcsomóját a polgármesteri hivatalok, addig az érintett szerzetesekét a vallásügyi államtitkárság kezeli. Az állítás, mely szerint az egyházi személyzet engedélyezett magánszemélyi (PFA) jogi formában tenne szert jövedelemre, hamis, mivel a BOR statútuma tiltja, hogy papok és szerzetesek kereskedelmi tevékenységet folytassanak. Itt a közlemény az 1992/103-as törvényre hivatkozik, amely a hivatalos egyházak előjogának mondja ki a kegytárgyak, miseruhák és habitusok, egyházi nyomtatványok előállítását és értékesítését. Végül felhívják a figyelmet a nyilvános beszéd felelősségére, és elítélik a tendenciózus információk terjesztését. 

Honnan a barátságtalanság a barátok iránt?

Feltételezhető, hogy a megszorítással a kormány egy 2008 no­vemberi rendeletet kíván felülírni, amely – a klérus tagjairól, a papokról, akik egyébként is fizetéssel rendelkeznek – nem tesz említést, viszont a jövedelemmel nem rendelkező ún. monahális személyekről – tkp. a szerzetesrendek és apácarendek tagjairól – kimondja, hogy azok is biztosítotti státuszt élvezhetnek, mivel egészségügyi hozzájárulásukat az állam más forrásokból – az állami költségvetésből, az akkori számítások szerint a kéthavi minimálbérre számolt 5,5 százalékos kvóta által – fedezi. Az így biztosítottak névjegyzékét az – akkori – kulturális és vallásügyi minisztérium közvetítette az országos egészségbiztosító felé. Az említett rendelet idején a híradások szerint Romániában mintegy 10 ezer szerzetes és apáca tevékenykedett, többségük anélkül, hogy lett volna hivatalos jövedelme.
Csakhogy a helyzet azóta változott – erre enged következtetni az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) által a befizetés alól mentesülő társadalmi kategóriák frissen közzétett listája. Ezen többek között a 18 év alatti gyermekek, vagy az idősebb, de még tanulmányaikat végző fiatalok (4 491 781 személy), a 3000 lejnél kevesebb nyugdíjat kapó személyek (2 385 705), a fogyatékkal élők (180 159), a terhes és a gyermekágyas időszakban lévő nők (24 721), a börtönbüntetésüket töltők vagy vizsgálati fogságban lévők (18 168), a gyermekvédelmi rendszerben nyilvántartásba vett fiatalok 26 éves korukig (16 236), a jövedelem nélküli onkológiai betegek (7193) és mások szerepelnek. 
A 2025/141-es törvény előírásai alapján összeállított listán a CNAS külön kiemeli az egyházi személyek helyzetét: azt írják, 2025. augusztus 31-ig megmarad a biztosítotti státuszuk, ami után választhatják azt, hogy a pénzügyi hatóságokhoz nem bér jellegű jövedelmükről bevallást nyújtanak be, ezt követően kifizetik az egészségbiztosítási hozzájárulás 25%-át, a fennmaradó 75%-ot pedig 2026. május 25-ig törlesztik. A legfontosabb adat azonban az, hogy a CNAS szerint a feltétel jelenleg országosan mindössze 2504 személyt érint. 
Az ügyben megkerestük Du­da Tihamért, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elnök-vezérigazgatóját. Azt mondta, az intézkedés Hargita megyében 17 egyházi személyt érint. Kérdéseket küldtünk Hargita és Kovászna megye ortodox püspökségének is, de lapzártánkig nem kaptunk választ.

Mi a helyzet a magyar egyházakkal?

A magyar történelmi egyházak papjai eddig is fizettek egészségbiztosítást, így náluk az egészségbiztosítási reform nem hoz változást – hangsúlyozta érdeklődésünkre Bálint Emil, a csíkszeredai Szent Ágoston Plébánia plébánosa, felcsíki főesperes, megjegyezve, a különböző szerzetesrendek tagjai szintén minden járulékot fizettek.
Van azonban, ami mégis súlyosan érinti őket. A főesperes szerint az ügy kapcsán megjelent információkat sokan félreérthették, gondolva, hogy minden egyházi személy alanyi jogon ingyenes orvosi ellátásban részesül. 
– A közvélemény reakcióit hallva, olvasva elszomorodtam, mert azt tükrözték, hogyan viszonyulunk ma a papsághoz. Rosszulesett nekem mint papnak a sok negatív megjegyzés. Mi nem a közösség hátán élünk, hanem – ahogyan Szent Pál fogalmaz – mi is rádolgozunk arra, ami minket megillet. Nem egy haszonleső társaság vagyunk – jegyezte meg.