Mint beszámoltunk róla, az alakulat bejegyzéséről közleményben tájékoztatták a sajtót kedd reggel. A Bukaresti Törvényszék március 15-én Magyar Polgári Erő megnevezéssel jóváhagyta az új magyar politikai alakulat bejegyzését. A döntés március 28-án jogerőssé vált, és a politikai pártok jegyzékébe iktatták. A Magyar Polgári Erő alapítását olyan aktív közéleti szereplők kezdeményezték, akik az eddig kialakult politikai struktúrákat nem tekintik megfelelőnek tevékenységükhöz.

Sértődött politikusok próbálnak visszatérni a politikai porondra?

– Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), mint a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt hivatalos jogutódja, mindenkor azt vallotta és vallja ma is, hogy az erdélyi magyar társadalomban nem működhet az egypártrendszer, szükséges a politikai pluralizmus, és főleg ott, ahol a magyarság többségben van, helye van annak, hogy a polgárok nyugodtan választhassák a jobb jelöltet, a jobb programot, a jobb csapatot – fogalmazott érdeklődésünkre Zakariás Zoltán, az EMSZ elnöke az új párt bejegyzése kapcsán.

A pártelnök kifejtette:

a bukaresti román elit 2015-ben teljesen „felszabadította” a pártalapítást, amikor az addigi 25 000 támogató aláírás helyett 3-ban határozta meg a kötelező pártalapítók számát. Ez azóta nagyon sok kis helyi párt megalapítását tette lehetővé, mára gyakorlatilag oda jutottunk, hogy egy sor bukott és sértődött román politikus (Ponta, Dragnea, Dăncilă stb.) ilyen pártocskákkal próbál visszatérni a politikai porondra.

Úgy néz ki, ez a tendencia begyűrűzött az erdélyi magyar társadalomba is. Nem most kezdődött, hiszen már bejegyeztek egy székelyudvarhelyi pártot is, amiről a bejegyzése óta nem sokat hallhattunk. Hogy az új párt, amelynek egyelőre nem ismerjük a tagságát és a szándékait, milyen irányt vesz majd, azt a jövő eldönti.

Az is valószínűleg eldől hamarosan, hogy mi késztette valójában azt a néhány embert erre az új kezdeményezésre.

– Mi a magunk részéről elvégeztük, amit a két párt tagságának és szimpatizánsainak elsöprő többsége támogatott, igazi összefogással egyesítettük az erdélyi magyar nemzeti oldalt egyetlen politikai szervezetbe, így kétpólusúvá vált, és egyszerűsödött az erdélyi magyar politikai tér. Ez a felállás egy egészséges megmérettetést ígér a 2024-es önkormányzati választásokra – zárta gondolatait Zakariás.

Borboly: egy új magyar politikai alakulat serkenti az RMDSZ munkáját

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke sok sikert kívánt az új politikai alakulatnak. Úgy véli, hasznos az új magyar párt megjelenése, mert az serkenti a szervezeti vérkeringést az RMDSZ-ben, nem hagyja, hogy ellustuljon, eltunyuljon. Az egyesülési jog alapvető állampolgári jog, amelynek részét képezi a szabad pártalapítás joga is. Azt, hogy 30 évvel a rendszerváltás után szabadon lehet pártot bejegyezni és ezen jog gyakorlását most már sem jogszabályi feltételek nem lehetetlenítik el, pozitív fejleménynek tartom – magyarázta lapunk érdeklődésére Borboly.

A tanácselnök kifejtette:

a verseny az élet minden területén jó és üdvözlendő. Ez a megállapítás igaz a politikai versenyre is. Például Hargita és Kovászna megyében az önkormányzati választásokon.

Más kérdés a parlamenti választásokon való többpárti magyar indulás, gondoljunk csak a felvidéki magyarságra, amely emlékeim szerint több mint egy évtizede jól kiszervezte politikai képviseletét a parlamentből. Tehát a lényeg, sok sikert kívánok az új magyar politikai alakulatnak. Egy új magyar politikai alakulat már csak azért is hasznos, mert serkenti a szervezeti vérkeringést az RMDSZ-ben, nem hagyja, hogy ellustuljon, eltunyuljon. Ha visszagondolunk például 2008-ra, amikor megjelent a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester által alapított MPP, az kell látnunk, ha akkor nem indul az MPP, valószínűleg nem én lettem volna a megyei tanácselnök-jelöltje az RMDSZ-nek, ugyanis azzal, hogy versenyhelyzet teremtődött, a győzelmi esély vált a mérvadóvá a jelölti kiválasztás során, nem pedig esetleg valami más, mondjuk a felső vezetők iránti lojalitás. Marosvásárhelyen, Maros megyében viszont nem látom a helyét a magyar–magyar versenynek, ahogy Székelyföldön kívül sem” – fogalmazta meg véleményét Borboly Csaba.

Politikai pluralizmus

Az új párt bejegyzésével kapcsolatban lapunknak sikerült megkérdeznie Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét is, aki rövid, de lényegretörő válaszában rámutatott arra, hogy:

nincs abban semmi különös és kivetnivaló, hogy új pártok alakulnak vagy átalakulnak, összeolvadnak, vagy épp kiválnak egymásból. Ilyen a politikai pluralizmus. Eddig is két magyar politikai párt volt az RMDSZ mellett, ez most is így van, nem látok ebben változást.