„Sajnos rossz hírem van, a bíróság semmisnek ítélte városunk törvényes módon elfogadott zászlóját” – írja Facebook-bejegyzésében Antal Árpád, hozzátéve, hogy nem adják fel, újrakezdjik a zászló elfogadtatásával járó folyamatot.

– Én azt gondolom, hogy egy közösségi szimbólumról nem egy bíróságnak kell döntenie, hanem a közösség választott testületének, az önkormányzati képviselőknek. Mindenesetre, a végzéssel megsemmisítették a kormányhatározatot, de a zászlót elfogadó tanácshatározatot nem. Ennélfogva újraindítjuk a zászló elfogadtatásának folyamatát, és a tanácshatározatból kiindulva újra felterjesztjük elfogadásra.

Újra és újra megtesszük, amit kell, mert mi ezt soha nem unjuk meg, mert itt rólunk van szó, és mert a szimbólumainkról nem mondunk le sohasem!

– fogalmaz a sepsiszentgyörgyi elöljáró. Hozzáteszi, majdnem elhitte, hogy Románia jogállam, de ebbéli hitéből gyorsan kiábrándította ez a döntés.

A kormány 2021. június 29-i ülésén fogadta el Sepsiszentgyörgy zászlaját, mely arannyal és kékkel vágott téglalap, közepén a város hivatalos címerével.

A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma megtámadta a jogszabályt a Brassói Ítélőtáblán, s perbe hívta a kormányt meg a sepsiszentgyörgyi önkormányzatot. A felperes oldalán beavatkozott a perbe a Dan Tanasă által bejegyzett Méltóságért Európában Polgári Egyesület is.

A Brassói Ítélőtábla helyt adott a keresetnek, s érvénytelenítette a kormányhatározatot – írja az esettel kapcsolatosan a 3szek.ro.

A Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye zászlaját ért támadások kapcsán az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület közleményben reagált. Mint írják, Sepsiszentgyörgy zászlaja ügyében a Brassói Ítélőtábla azzal indokolta a jelképet elfogadó kormányhatározatot megsemmisítő ítéletét, hogy a zászló nem „reprezentatív”, szerinte többnemzetiségű települések esetében, mint amilyen Sepsiszentgyörgy is, a szimbólumnak tükröznie kellene ezt a jelleget, ám a zászló egyetlen nemzetiséget képvisel, kizárva minden román elemet. Másrészt, az ítélőtábla megállapította, hogy a zászló színeit „székelyföld” (így, kisbetűvel) zászlajából vették át, ugyanazok az árnyalatai, és ugyanolyan az elhelyezése, vízszintes. Teljesen világos – állapítja meg a Brassói Ítélőtábla –, hogy ez a zászló kizárólagosan csak a magyar közösséget képviseli, és a térségben számbeli kisebbségben élő román közösséget teljesen mellőzi. Tehát a kormányhatározat nem tartotta be a törvényhozó által előírt reprezentativitás követelményét, ezért megsemmisítik a jogszabályt – áll az ítélet indoklásában. A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék még nem indokolta meg döntését, ám végzésében elutasította a fellebbezéseket.

Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület leszögezi,

Sepsiszentgyörgy zászlaja nem magyar, székely vagy román elemekből áll, hanem tudományosan megtervezett jelkép.

Közepén a Románia kormánya által 2007-ben elfogadott hivatalos városcímer, a zászló lapja meg kétszínű: arany-kék, mely teljesen világosan a címerpajzs kék-arany mázaiból adódik. A lehető legszakszerűbben megszerkesztett zászlóról van szó, hívják fel a figyelmet.

Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület emlékeztet: „a közigazgatási szimbólum, legyen az címer, avagy zászló, nem nemzetiségi statisztika, hanem a teljes közigazgatási egységet jelképezi. És nem létezik semmiféle nemzetiségi követelmény, még a bíróság által hivatkozott román zászlótörvény részéről sem. A címertudomány, idegen szóval heraldika és a zászlótudomány, idegen szóval vexillológia, mint nevük is mutatja, tudományágak, a történelemtudomány úgynevezett segédtudományai, azaz segítik a történész munkáját, forrástudományok, de fogalmazhatunk úgy is, hogy a történelemtudomány speciális tudományágai. A címertan a címereket vizsgáló tudomány, tárgya a címer, mely a középkori fegyverhasználaton alapuló, pajzsba foglalt színes jelkép, melyet különböző személyek, családok, testületek, esetünkben közigazgatási egységek megkülönböztetésül használnak. A zászlótudomány a zászlókat vizsgáló tudomány, tárgya a zászló. A címer és a zászló szigorú szabályok szerint megszerkesztett szimbólumok, melyek tulajdonosaikat, viselőjüket egyéniesítik.”

Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület ismételten felszólítja az avatatlanokat, a címer- és zászlótudományt hagyják a szakemberekre!

Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület tudományos civil szervezet, célja az erdélyi történelmi jelképek – címerek, pecsétek, zászlók – kutatása és a kutatási eredmények népszerűsítése. Az egyesület szorgalmazza a történelmi jelképek használatát, és határozottan kiáll a több évszázados szimbólumok változatlan alkalmazásáért.