A romániai fogyasztók mindössze 26 százaléka tudja gond nélkül fedezni havi kiadásait úgy, hogy megtakarításra, nyaralásra vagy más kiadásokra is maradjon pénze. A lakosság anyagi biztonságérzete jelentősen romlott Romániában, miközben Közép- és Kelet-Európában és globálisan is javult – írta az Adevărul a PwC 2026-os Fogyasztói körkép (Voice of the Consumer) című felmérése alapján.

A magukat anyagilag biztonságban érző romániai fogyasztók aránya 2,5 százalékponttal csökkent egy év alatt. A 26 százalékos arány jóval elmarad a 33 százalékos közép- és kelet-európai, illetve a 48 százalékos globális átlagtól. A régió egészében ugyanakkor 5,4 százalékponttal, globálisan pedig 2 százalékponttal nőtt azok aránya, akik biztosnak érzik anyagi helyzetüket. 

A pénzügyi nyomás növekedését mutatja az is, hogy egyre több háztartásnak okoz gondot a számlák kifizetése. Tavaly még a megkérdezettek 7,4 százaléka mondta azt, hogy nehezen fizeti ki valamennyi vagy az összes számláját, idén már 10 százalékuk. További 0,8 százalék nyilatkozott úgy, hogy havonta nem tudja rendezni számláit. 

A PwC szerint a romló helyzet mögött a magas infláció és a gyenge gazdasági növekedés áll, amelyek csökkentették a háztartások vásárlóerejét. Az Adevărul az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatait is idézte, amelyek megerősítik a felmérés megállapításait. E szerint júniusban az inflációval kiigazított nettó átlagkereset 6,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a kiskereskedelmi forgalom pedig az év első hét hónapjában 5,7 százalékkal csökkent.

Drága az egészséges életmód

A tanulmány arra is kitér, hogy a romló anyagi helyzet az egészséggel kapcsolatos kiadásokra is hatással van. A romániai válaszadók 54 százaléka mondta azt, hogy anyagi lehetőségei korlátozzák abban, hogy annyit fordítson egészségére és életminőségének javítására, amennyit szeretne; globálisan 47 százalék vélekedett így. Az egészségügyi ellátás költségei a romániaiak 69 százalékát aggasztják, míg Közép- és Kelet-Európában 64, globálisan pedig 54 százalék ez az arány.

Az MI-t kérdezik, nem az orvost

A tanulmány egyébként nyilvánosan letölthető a PwC honlapjáról, és abból az is kiderül, hogy a romániai fogyasztók több mint fele mesterséges intelligenciához fordul, ha egészségügyi vagy jólléti kérdésre keres választ. A válaszadók 53 százaléka használ MI-eszközt ilyen információk keresésére, szemben a 47 százalékos közép- és kelet-európai, illetve az 51 százalékos globális aránnyal. Az MI-t egészségügyi információkeresésre használók 61 százaléka jellemzően előbb fordul mesterséges intelligenciához, és csak utána egészségügyi szakemberhez vagy más információforráshoz. További 7 százalék általában kizárólag MI-eszközöket használ ilyen kérdésekben. A PwC felmérését februárban és márciusban végezték 27 ország 21 808 fogyasztójának részvételével. A közép- és kelet-európai mintában 2419 lengyelországi, romániai, magyarországi és ukrajnai válaszadó szerepelt, közülük 707-en Romániából.