Hargita Megye Tanácsa 2013 októberében egy olyan projekt finanszírozási szerződését írta alá, amelynek a kivitelezése az egész megye hulladékgazdálkodási managementjét átszervezi. A projekt áfa nélküli értéke kb. 190.516.363 lej, aminek 70,5 %-át uniós, 14,2 %-át kormány-, és 15,3 %-át önkormányzati pénzekből finanszírozta Hargita Megye Tanácsa. Ez a projekt a megyében az egész hulladékgazdálkodási folyamatot „újraépíti”, kezdve az összegyűjtéstől egészen a végső lerakásig. Decemberben a projekt kivitelezési folyamatának a második és egyben utolsó fázisa is véget ért. A NIOP 2014–2020-ból finanszírozott projekt a Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Rendszer nevű projekt II. része volt, amely a 2007–2013-as Környezeti ÁOP-ban elkezdett beruházásokat folytatta és befejezte a megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer kiépítését. A pályázat megvalósítása során bezártak 8 nem EU-konform, régi hulladéklerakót: a régi hulladékot Székelykeresztúrról, Szent­egyházáról, Tusnádfürdőről és Ba­lán­bányáról (kb. 100 ezer m3) áthordták Csíkszeredába. Az áthordott hulladék egy leszigetelt aljzatú végleges lerakóba került, amit végül felülről is leszigeteltek, elvezették belőle a csurgalékot és a képződő biogázt, majd leföldelték, és a felületét begyepesítették. A másik három régi lerakó (Borszék, Maroshévíz és Gyer­gyó­szentmiklós) helyben maradt, és ott összetolás, tömörítés után a felületüket leszigetelték, leföldelték, majd begyepesítették (ökologizálták). A bezárt hulladéktározókat – az előírások szerint – 30 évig monitorizálni kell. A projekttel elvégzett beruházások értéke helységenként a következőképpen oszlik meg (áfástól): 1) Csíkszereda 34 147 297 lej 2) Gyergyóremete 67 939 964 lej 3) Gyergyszentmiklós 3 958 333 lej 4) Korond 10 516 721 lej 5) Székelykeresztúr 4 485 946 lej 6) Szentegyháza 2 634 993 lej 7) Maroshévíz 5 406 170 lej 8) Borszék 1 697 316 lej 9) Tusnádfürdő 672 058 lej 10) Csíkszentsimon 302 973 lej 11) Balánbánya 1 933 606 lej 12) Minden települést kiszolgáló eszközök 24 151 086 lej Gyergyóremetén készült el a megyei hulladékgazdálkodási központ, mely egy 20 hektáros területen több, a megyei rendszer hatékony működéséhez elengedhetetlen létesítményt foglal magába. Elkészült az EU-konform hulladéklerakó első cellája 4,5 hektáros területen, 450 000 m3-es kapacitással: 337 500 tonna hulladékot képes befogadni és legkevesebb 6 évig szolgálja ki Hargita megye lakosságát – ha a hulladék 30%-át szelektíven gyűjtenénk, akár 15 évre is elegendő lenne az első cella. Ugyanitt készült el a szelektív hulladék-válogató állomás is, illetve a komposztálóállomás és annak előkezelési csarnoka is. A központ nagyjából 100 munkahelyet teremt. A megyei tanács a versenytárgyalásokat követően – közvagyonhasználati díj fizetése ellenében – a majdani regionális hulladékgazdálkodó cég rendelkezésére bocsátja a következő műszaki felszerelést és eszközállományt: – több mint 35 céljármű, és összesen 37 500 db különböző típusú és űrtartalmú konténer, – 2 tömörítő állomás, – 1 szelektív válogató központ, – 8 önkéntes szelektív hulladékgyűjtő udvar, 106 db nagy, (6–24 m3) konténerrel, – 1 szerves hulladékot komposztáló állomás, – 1 EU-konform végleges hulladéklerakó cella. Minden feltétel adott a megyében ahhoz, hogy a hulladékot ne kelljen „exportálni”, kivinni a megyéből, mert Gyergyóremetén minden biztosított a feldolgozásra és a végleges lerakásra. A megyei tanács ugyanakkor a feldolgozó ipar megtelepedését is várja, hogy teljes legyen a kör, és helyben feldolgozzák a szelektíven gyűjtött anyagokat. Hargita Megye Tanácsát a projekt kivitelezése során három fő szempont vezérelte: 1. a környezet tisztábbá tétele, 2. kevesebbet fizessenek a lakók, 3. a továbbiakban bővíteni lehessen a rendszert, a tervek szerint ugyanis pályázni fognak a vegyeshulladék kezelésére, egy gyergyóremetei kerülőút kialakítására és komposztládák vásárlására. A legfontosabb cél pedig az, hogy a megye hulladékának minél kevesebb része kerüljön a lerakókba. 2020-ra 66 ezer tonna hulladékkal számolnak a megyében, aminek egyharmada komposztálható, egyharmada újrahasznosítható, és csak egyharmada, vagyis 22 ezer tonna kerülne a lerakóba, ehhez pedig a szelektíven gyűjtött mennyiséget növelni kell. A lakóknak is fontos szerep jut: meg kell tanulniuk, a mindennapjaik részévé kell tenniük a szelektív hulladékgyűjtést, az újrahasznosítást és komposztálást. Tudatosan kell vásárolnunk, vagyis csak azt kell megvenni, amire szükségünk van, ellenkező esetben hulladékot termelünk.

Az Európai Unió Kohéziós Alapjából társfinanszírozott, a 2014–2020-as Nagy Infrastruktúra Operatív Program keretében megvalósított projekt.

www.elhetojovo.ro Facebook: /elhetojovohr