Hol van a költő hazája, hol van a vers hazája? Erre a kérdésre keresett választ a Székelyföld folyóirat júliusi számának bemutatóján Balla Zsófia költő, akit Fekete Vince, a folyóirat főszerkesztő-helyettese faggatott. A beszélgetésbe bekapcsolódott a közönség soraiban helyet foglaló Bodor Ádám író is. Az eseményről Györffy Ibolya számol be. [dropcap]A[/dropcap] vers hazája címmel mutatták be a Székelyföld kulturális folyóirat júliusi számát múlt héten Csíkszeredában, a Székelyföld Galériában. A rendezvény meghívottja Balla Zsófia költő volt. A Budapestről érkezett, de korábban Kolozsváron élő poéta eddig tizenkilenc kötetet jegyzett, 1993 januárjában költözött Magyarországra. Mint mondta, emiatt újra kellett építenie az életét, önmagát, ugyanis elveszítette mindazt, amit addig elért, korábbi követői már nem követték, az új helyen pedig még nem ismerték. Sokat foglalkoztatta a gondolat, hogy milyen hatással van egy költőre, íróra a helyváltás, többek között erről szóló esszéjéből olvasott részleteket a bemutató során. A beszélgetést a folyóirat főszerkesztő-helyettese, Fekete Vince indította, bemutatva a közönségnek a jeles vendéget. A költő a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián elhangzott székfoglalójából olvasott fel. A szerkesztőség figyelmét azzal keltette fel az esszé, hogy olyan kérdéseket tárgyal, amelyek sokakat foglalkoztatnak: „Hogyan kell megharcolnia az írónak a nyelvvel? Miképp hozhat létre magas művészi értéket idegen közegben? Befogadja-e, befogadta-e választott hazája? Sikerül-e, sikerült-e integrálódnia? Ha igen, van-e, volt-e ennek ára? Meghatározó volt-e, lett-e, lehetett-e számára a másnemű közeg, amelybe került, a művek, művei szempontjából? Otthona tudott-e lenni az új otthon?” De ezek a kérdések, dilemmák nemcsak az írókat érintik, hanem bárkit, aki valamilyen okból távol van hazájától, vagy kisebbség egy adott országban. „Ma úgy tűnik, megélénkült az emberiség lakóhely-változtatási kedve. Az esetek többségében életveszély, éhínség, politikai üldöztetés vagy gazdasági kényszer löki más országokba az embereket. Ez korábban sem volt ismeretlen, most azonban megváltozott az áramló tömegek mérete” – hangzott el. A hazától való távollét számos identitással kapcsolatos kérdést vet fel: Ki vagyok? Honnan? Merről? Miből jöttem? Balla Zsófia szerint ezek egyben a költészet alapkérdései is. Az idegen országban való tartózkodás, a kisebbségi lét nyelvi problémákat is von maga után, például napjainkban sokkal inkább elfogadottabbak, elterjedtebbek az idegen szavak a magyar nyelvben, mint a tájszavak, régen használt kifejezések – osztotta meg gondolatait Balla Zsófia. Végezetül bekapcsolódott a beszélgetésbe a közönség is, no meg a hallgatóságban helyet foglaló Bodor Ádám író. A találkozót a Flauto Dolce együttes két tagjának muzsikája tette emlékezetesebbé.