Dr. Nagy Előd három éve dolgozik szakorvosként a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház szemészeti osztályán, nem volt számára kérdés, hogy az egyetemi éveket követően haza fog jönni szülővárosába. Bár a naponta használt szólásmondásban is benne van, mégsem vigyázunk eléggé a szemünkre – állítja a fiatal szemorvos, aki a leggyakoribb szemproblémákról, a műszerezettségről, a műtéti lehetőségekről is beszélt. [caption id="attachment_91959" align="aligncenter" width="1000"] Fotó: László F. Csaba[/caption] – Itthonról indult... Melyek voltak a főbb állomások? – Csíkszeredában születtem, itt végeztem az általános iskolát, aztán a Márton Áron Gimnáziumban a középiskolát, onnan felvételiztem a marosvásárhelyi orvosi egyetemre. Az egyetemi évek után a rezidenséveket is Marosvásárhelyen töltöttem, Madaras Zoltán főorvos mellett végeztem, aki a régióban egyedüliként foglalkozik retinasebészettel. Magyarországon is részt vettem ösztöndíjas képzésen, a budapesti Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján volt alkalmam belelátni az ottani klinikai struktúrába és találkozni a szerteágazó patológiával. – Aztán mégis hazatért… – Igen, hazajöttem. Az egyetemi évek alatt, hogy hozzájáruljak a tanulmányaim finanszírozásához, dolgozni jártam még néhány országban, de számomra az itteni kultúrát és anyanyelvet nem lehet semmivel helyettesíteni. Szeretem többek között a környéket, a hegyeket, ha kedvem tartja, akkor rövid idő alatt kimehetek a természetbe. Fontos számomra, hogy ha kinézek az ablakon, akkor nem síkságot látok. – Hazahozták a hegyek… A kórházban milyen körülményeket talált és hogyan változtak ezek az elmúlt három évben? – A rezidensvizsga után jelentkeztem az itt meghirdetett állásra. Azelőtt még gondolkodtam, hogy melyik sebészeti ágat válasszam. Valószínűleg az is hozzájárult a döntésemhez, hogy abban az évben itthon éppen szükség volt szemorvosra, így végül tíz év tanulás után hazajöttem. Számomra meglepő módon, más kórházhoz viszonyítva jól felszerelt volt már akkor is az osztály, azóta pedig még inkább javult a műszerezettség. Azt kell mondanom, hogy utóbbi tekintetében szinten vagyunk a vásárhelyi kórházzal. Az orvoscsapat fiatal, lendületes, és a szakmai dolgokat hatékonyan tudjuk megbeszélni, úgyhogy én elégedett vagyok. – Tudja-e kamatoztatni a Madaras Zoltán mellett tanultakat, lesz-e lehetőség Csíkszeredában is hasonló műtétekre? – Igen, úgy tűnik, az osztály gazdagodik egy, a hátsó pólusi műtéteket szolgáló eszközzel, amely segítségével hozzá tudunk fogni olyan beavatkozások elvégzéséhez is, amelyekért eddig az egyetemi központokba kellett küldenünk a betegeket. E patológiák közé tartoznak többek között az üvegtesti bevérzés, a retinaleválás, a diabeteszes proliferatív retinopátia, az intraokuláris idegentestek, a traumák. – Melyek a leggyakoribb szemproblémák? Említette a cukorbetegség miatti retinopátiát (a szem látóhártyájának a betegsége), ez mennyire gyakori? – A cukorbetegség sajnos egyre növekvő tendenciát mutat. A diabetológus kollégák egyre több beteget küldenek rendszeres szemfenékszűrésre, amivel a cukorbetegség szervezetre gyakorolt káros hatását ellenőrizzük. Megjegyezném, hogy többekben félreértés merül fel a vizsgálat célját illetően: a szemfenékvizsgálattal nem állapítjuk meg a cukorbetegséget. A leggyakoribb szemproblémák közé sorolnám egyébként a száraz szem szindrómát, a szemhéj gyulladásait, a kötőhártya-gyulladást, az érhártya gyulladásait, a szürkehályogot, a glaukómát és ami még mindennapos: a szaruhártyába kerülő idegen testeket. – Mennyire vigyázunk a szemünkre? – Egyre kevesebb súlyos traumával találkozunk, de a szaruhártya idegentestei mindennaposak. Vannak visszatérő páciensek is, akik többszöri sérülés után sem viselik a megfelelő védőfelszerelést a munkagépek használatakor, nem tudatosul bennük az, hogy milyen következményekkel járhat a szem sérülése. – Hogyan védjük a szemünket nyáron a fénytől? Kell vagy nem kell napszemüveg a szemész szakorvos szerint? – Az ózonréteg vékonyodásával egyre nagyobb dózisú ibolyántúli (UV) sugárzás éri a bőrünket, de a szemünket is. A káros napsugárzás kivédése érdekében azt szoktuk tanácsolni, hogy a déli órákban – 11 és 16 óra között – ne tartózkodjunk a napon, ha mégis, akkor viseljünk kalapot vagy simléderes sapkát és hordjunk napszemüveget. A napszemüvegnél oda kell figyelni annak minőségére, illetve a szemüveg méretére, formájára. Általában a szakboltok garanciát vállalnak arra, hogy megfelelő szűrőképességgel rendelkezik a kiválasztott napszemüveg, ezt le is lehet ellenőriztetni. Ne hordjuk csak divatból a napszemüveget, az a jó napszemüveg, amelyik takarja a szemet és a szemkörnyéket. Erre talán legalkalmasabbak a sportos napszemüvegek, amelyek valamilyen mértékben rá is hajlanak az arcra. – A minőséget illetően mire figyeljünk oda? – Manapság már elég olcsón elő lehet állítani ezeket a szemüvegeket, de a legolcsóbb műanyag lencsék csak 40-50 százalékban, a jobbak viszont teljes mértékben kivédik a káros sugárzást. Különböző országokban különböző szabványok vannak, itthon például azok a szemüvegek javasoltak, amelyeken az UV 400 felirat szerepel a kereten – ez azt jelenti, hogy a 400 nanométeres hullámhosszig kiszűri a sugárzást. A lencse színe mindegy, ez már csak ízlés kérdése. Szükség esetén lehet polarizált napszemüveget választani, amelyik a csillogást hivatott kiszűrni. Tévhit, hogy minél sötétebb kell legyen a napszemüveg, akár egy átlátszó lencse is lehet UV-szűrős. Sőt ha van egy rossz minőségű, nagyon sötét napszemüvegünk, akkor többet ártunk vele a szemnek, mert a sötéttől a pupilla kitágul és sokkal több káros sugár jut be. – Gyerekek viseljenek-e napszemüveget? – Nagyon ajánlott a gyermekeknek is, sőt ők a felnőtteknél is veszélyeztetettebbek. Az UV-sugárzás legnagyobb részét a szaruhártya szűri ki, de a szemlencse is nyel el belőle, és mivel a gyerekeknél a szemlencse még nagyon áttetsző, nagyon sok jut át a retinára ebből az UV-fényből. Tehát minél korábban, amikor a gyermek elfogadja a napszemüveget, akár kétéves kortól fel lehet tenni rájuk. – Mit okoz a szemben az UV-sugárzás? – Ha kívülről haladunk befelé, akkor azzal kell kezdeni, hogy ráncosítja a szem körüli bőrt. Az erős napsugárzás – nemcsak nyáron, hanem például télen is, amikor a hó visszatükrözi a napsugarakat – kötőhártya- és a szaruhártyaégést okozhat. Ennek tünetei égő, szúró érzés, szempirosodás, könnyezés, érzékenység. Ha a szem hosszabban ki van téve az erős napsugárzásnak, akkor a kötőhártya megvastagodhat, ránőhet a szaruhártyára. Ezt kúszóhártyának hívjuk és előbb-utóbb a látást is befolyásolja, ezt csak műtétileg lehet korrigálni. Továbblépve a szemlencséhez: bizonyított tény, hogy a szürkehályog kialakulásában nagy szerepe van az UV-sugárzásnak. A hosszú távú ultraibolya-sugárzás különböző szemdaganatokat, vagy az éleslátás helyén, a retinán időskori makula-degenerációt idézhet elő. – Milyen lehetőségei vannak a fényvédelemre annak, aki látószemüveget visel? – Számos lehetőség áll nyitva számukra is. A műanyag lencsék már eleve bizonyos védelmet nyújtanak, ezeket különböző fóliákkal lehet ellátni, léteznek ugyanakkor fotokromatikus, a fény hatására besötétülő lencsék is. Létezik dioptriás napszemüveg vagy olyan szemüvegkeretek, amelyekre napszemüveg csatolható. Nem utolsósorban létezik olyan kontaktlencse is, amelyik majdnem teljesen kiszűri az UV-sugárzást. R. Kiss Edit