Tulajdonképpen nem a havasok ajándéka ez a méz, inkább egy fantázianévről van szó, annak a mézkülönlegességnek az egyedi elnevezéséről, amelyet csak az Erdélyi-medence adhat méheinknek és a mézfogyasztóknak. Egy vegyes virágméz ez, amelyet méhészeink méltónak éreztek a megkülönböztetésre. A lángoló napraforgótáblák után újra itthon vagyunk. De vajon a méheknek, ha választhatnának, hol lenne az otthonuk? Csupán feltételezem, hogy a krajnai fajtajelleget hordozó őshonos méhfajtánk szintén Erdélyt jelölné be otthonaként a térképen. A háziasítás nyomait nem igazán hordozó szorgos társaink emberi segítség nélkül is évezredek óta fennmaradtak vidékeinken, s csak napjainkban szorulunk egymásra, egyre kiszolgáltatottabban. „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – fogalmazott Tamási Áron. Nehéz az otthon milyenségét leírni. Az otthon egyszerűen csak jó. Minden mást hozzá viszonyítunk. A hely, ahonnan indulunk, és ahová érkezni vágyunk. Itt készül az útravaló hamuban sült pogácsa, és a megszerzett kincset is ide hozzuk. Haza. Így van ez a méhekkel is. Innen indítjuk a felerősített, gyűjtésre duzzasztott méhcsaládokat, és aranyló mézükkel, számbelileg megfogyatkozva, erősítésre, frissítésre, kezelésre szorultan ide térnek vissza. De az állóméhészetek, valamint az akác és hárs virágzása közti időben a havasi legelőkre érkező méhállományok is eredményesen varázsolják elő Erdély igen változatos és gazdag növényvilágának kincsét, a havasi mézet. Fantázianév a megkülönböztetésre „Fenyvesek koszorújában pompázó gyönyörű virágosrétek, tiszta vizű hegyi patakok, fehér tornyú falvak... A vidék spontán flóráját fenyőerdők, bükkösök, gyertyánosok, tölgyesek, irtásnövényzet, hegy- és dombvidéki rétek, szántóföldi és út menti gyomnövényzet alkotják. Növénytermesztésre nem a legalkalmasabb, mert nem kedveznek a természeti-földrajzi viszonyok: a talajok hidegek, savas vegyhatásúak, gyenge minőségűek. A növények közül sokat gyógyításra is használtak és használnak.” – írja vidékeinkről Gub Jenő. Ez az oka, hogy az innen származó méz kivívta a vegyes mézektől megkülönböztető nevét. A nadrágszíjparcellák, a kultúrnövényeket nehezen tűrő talajok, a kiterjedt erdős területek közt szaladó tiszta vizű patakok bölcsőjében, a mesék, legendák ringatta dombok, völgyek, rétek ölén nyíló változatos virágsokaság szinte mind-mind gyógynövény. Biztosan nem volt nehéz otthonukká fogadni méheinknek ezeket a tájakat, ahol a legtermészetesebben és legbőségesebben egyezik a kaptárok és virágosrétek gyógyító hivatása. S ne feledjük el, ahogy dr. Fodor Ferenc is írja, a korai társadalmakban a gyógynövények ismerete hatalmat jelentett. Így a gyógyfüvek ismerői gyógyítók és egyben szellemi vezetők is voltak. Paracelsusi bölcselet, aztán boszorkányság volt a neve annak a titkos műveletnek, amit a méhek szinte megjelenésük óta töretlenül végeznek, és kaptártáncba rejtve adnak tovább egymásnak nemzedékről nemzedékre. Így van az, hogy az akár molekuláira szedett méz összetevői nem árulják el hatásának értékét, és bölcsessége előtt a tudomány tompán áll. Mert sem vitamin-, sem ásványianyag-tartalma, sem semmiféle összetevője nem hordozza azt a képességet, amit a méz mégis kifejt fogyasztója szervezetében. A gyógynövények a méhek kedvencei A gyógynövények többsége nektárt és/vagy virágport, vagyis táplálékot nyújt a méheknek, ugyanakkor igényli is a méhek által biztosított idegen megporzást. Nektárt nyújtó, jól mézelő gyógynövényeink nektármirigyekkel rendelkeznek, amelyek a beporzó rovarok odacsalogatására édes nedvet – nektárt – választanak ki. A nektármirigy pedig olyan sejtek halmaza, amelyek a növény belső szövetéből cukrokban gazdag váladékot választanak ki, és azt a mirigy nyílásán keresztül a szabadba továbbítják. Belsejükben háncs- és farostok találhatók. A nektármirigy nagysága (a benne levő sejtek száma) meghatározza a kiválasztható nektár mennyiségét (nemesítéssel növelhető). A nektármirigyek működése azonban nem folyamatos. Legtöbb növényünk nektármirigyei délelőtt 9–11, illetve délután 2–4 óra között aktívak, s a nektármirigyek a növények különböző részein helyezkedhetnek el. A virágon belül találhatók az akác, a lucerna, a selyemkóró, az ezüstfa, a repce és a napraforgó esetében, a virágon kívül találhatók a hársak, a kutyatej, a nőszirom és a tátogtató nektáriumai. A hajtásokon vagy a leveleken helyezkednek el a fűz, a meggy, a cseresznye, a szilva, a fagyal, a kutyatej, a búzavirág, a bükköny, a nyárfa, a páfrány és a bálványfa esetében. Mézelő gyógynövényeink A legjobban mézelő gyógynövényeink közül említésre méltók a mentafajok (fodor- és borsmenta) – a mentaméz viszonylag sok vitamint tartalmaz, javítja az epeműködést, olaja enyhíti a puffadtságot. A kerti rutáról is szót ejthetünk, amely igen szeszélyes mézelő, de párás időben a méhek szorgalmasan látogatják. Az orvosi somkóró is kitűnő mézelő – méze világos, kristályosodásra hajlamos. Az édesköményről sem feledkezhetünk meg, méze finoman kristályosodó, világos színű. A borágó is kiváló mézelő növény, és azzal az előnnyel rendelkezik, hogy hosszan virágzik. A szúrós gyöngyajak is bő nektárforrást biztosít. A nektár-cukortartalma 40-60%-os is lehet. A tarló virágméze világos, enyhén sárga, gyorsan, finomszemcsésen kristályosodik. A citromfű szintén jól mézel. Nektárja nem magas cukortartalmú (20%), mégis jelentős mézhozamot biztosíthat – 300–500 kg/ha. A kakukkfű méze finom, kissé a mentára emlékeztető, és virágporát is gyűjtik a méhek. Az izsóp is kiváló mézelő, sok és sűrű nektárt termel. A mustárfélék is (fehér és fekete) mind jól mézelnek, sok és könnyen elérhető virágport termelnek. Mézük gyorsan, finomszemcsésen kristályosodó. A körömvirágról is szót kell ejtenünk, hiszen az is nagyon jól mézel, ugyanakkor a méhek virágport is hordanak róla. A sárkányszeklicét már üzemi méretekben is termesztik. Olyan jól mézel, hogy érdemes vándorolni rá (a méhészek szerencséje, hogy begyűjtése a termésérés idejére esik). Lehetőség fajtaméztermelésre Dr. Szabó László György (Pécsi Tudományegyetem) 1116 itt élő gyógynövényt ír le, Tófalvi Imre biológus pedig 1200 népgyógyászatban használt növényt említ csíki és sóvidéki flóratanulmányaiban. Ezek a növények adják az itt termelhető mézek nektáralapanyagát. Kicsit más ízt, más színt, más ragyogást kölcsönözve minden méhészet termékének, attól függően, hogy éppen Erdély mely tájegységében találhatók méheink, és ott, az adott pillanatban milyen növények virágoznak. Ezért ezek a mézek nem globalizált, standard ízűek, színűek. Egy-egy terület pillanatnyi íztükrei. Változatosságuknak elfogadása, értékelése a fogyasztó részéről tudást, bizalmat igényel. Macalik Ernő biológus szerint Erdélyben mintegy 40 féle gyógynövény termeszthető jó eredménnyel. A gyógynövénytermesztés a méhészetek számára is hasznos alternatívát, speciális gyógyhatású fajtamézek előállításának lehetőségét jelenthetné. Dr. Tófalvi Melinda mérnök, méhész