A megyében tanuló nyolcadikos diákok 95 százalékának van elképzelése arról, hogy milyen munkát szeretne végezni a tanulmányai befejezése után, többségük tehát tudatosan készül az iskolaváltásra. Szakiskolában minden negyedik diák tanulna tovább, a megkérdezettek jelentős százaléka pedig továbbra is az elméleti oktatást részesíti előnyben – derült ki a Hargita Megyei Nevelési és Erőforrás Központ kérdőíves felméréséből. A központ munkatársai ez év októberében és novemberében keresték meg a megyében tanuló nyolcadikos tanulókat, hogy elvégezzék a felmérést, a célcsoportból végül 2589-en, azaz a tanulók 88%-a válaszolt a kérdőívben feltett kérdésekre. A felmérést Hargita Megye Tanfelügyelősége kérésére minden tanév elején elvégzik a szakemberek, ennek eredményét figyelembe veszik a megyei beiskolázási terv előkészítésében is. Az idei felmérésben jelentős változások figyelhetők meg azzal kapcsolatosan, hogy a fiatalok milyen szakmát választanának tanulmányaik befejezése után: míg a 2015–2016-os tanévben sokan pedagógusként vagy versenysportolóként képzelték el jövőjüket, idén ezeknek a szakmáknak a népszerűsége jelentős mértékben visszaesett. A statisztikai adatok szerint tavaly a tanulók 17%-a készült pedagógusnak, idén mindössze 8%-uk jelölte meg ezt a szakmát, versenysportolói pályára egy évvel korábban a megkérdezettek 15%-a készült, idén 5%. Ugrásszerűen megnőtt azonban azoknak a fiataloknak az aránya, akik szakmunkásként vagy a szolgáltatói munkapiacon dolgoznának: az előző tanévben a végzős általános iskolások 10%-a tervezte, hogy szakmunkásként helyezkedik majd el az iskola befejezése után, idén 17%-uk készül erre a pályára. A szolgáltatóiparban a korábbi 6% helyett jelenleg a nyolcadikosok 12%-a szeretne dolgozni. A megye szakiskoláiban kínált profilok közül a megkérdezettek közül a legtöbben a gépipar (6,4%), vendéglátóipar és turizmus (3,1%), kereskedelem (2,2%), faipar (1,9%), mezőgazdaság (1,7%) és élelmiszeripar (1,7%) szakon tanulna. Nagyon kevesen választották azonban a textil- és bőripart, illetve a nyomdaipart, a vegyipari szakosztályokban pedig a felmérés szerint a válaszoló nyolcadikosok közül senki sem tanulna tovább. A 2016–2017-es tanévben a nyolcadikosok körében a középiskolák által kínált ágazatok közül az elméleti osztályok a legnépszerűbbek – olvasható a felmérés összegzésében. Egyetemre a megkérdezettek 41%-a készül, az intenzív nyelvosztályt a fiatalok harmada választaná. A megyében működő elméleti középiskolák profiljai közül a tanulók 22%-a reál osztályban, azon belül is a legtöbben természettudományok szakon folytatnák tanulmányaikat, a humán osztályokba a nyolcadikosok közül 420 tanuló, vagyis 16% felvételizne. A tehetségápoló ágazaton a válaszadók a művészeti profilt részesítették előnyben, pedagógus pályára a fiatalok 2,9%-a menne, ennél jóval kevesebben érdeklődnek a teológia és sport iránt. Ha a diákok által megnevezett első tíz középiskolát tekintjük, ahol a megkérdezettek folytatni szeretnék tanulmányaikat, akkor a legtöbben a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumot említették, majd a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumot és az Eötvös József Szakközépiskolát. A felmérés alkalmával kialakult tízes listán a következő a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium, a csíkszeredai Kájoni János Szakközépiskola és a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium, majd az udvarhelyi Kós Károly Szakközépiskola. A tízes névsor utolsó három helyén pedig a maroshévízi O. C. Tăslăuanu Gimnázium, a Bányai János Műszaki Kollégium, valamint a csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskola áll. Pál Bíborka