Az elmúlt héten már beszámoltunk arról, hogy a Hivatalos Közlönyben megjelent és május 26-tól hatályossá vált az a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabálycsomag, amely tulajdonképpen négy önálló törvényt tartalmaz. Mindegyik esetében a gyakorlatba ültetésnek úgymond elengedhetetlen eszköze a módszertani norma, ami azt is jelenti, hogy még szükséges négy kormányhatározat elfogadása is. Olyan újdonságokat tartal­maz a négy törvény, amelyek gyakorlatba ültetése nem ígérkezett zökkenőmentesnek. Ezt a feltételezést megkockáztattuk múlt heti vázlatos törvényismertetőnkben is. Ezt elismerte a múlt pénteki kormányülést követően Dan Suciu kormányszóvivő is, aki azt állította, hogy a kormány a mai napon esedékes ülésén elfogadják azt a négy kormányhatározatot, amelyek révén jóváhagyódnak az alkalmazási módszertani normák. Hozzáfűzte azt is, hogy azok már eljutottak a finalizálás fázisába, mert a kormány is rájött arra, hogy a törvényben szereplő június 22-i határidő túl távoli és hátráltathatja az egész évi közbeszerzési tevékenység kibontakoztatását. „Ténylegesen olyan helyzet létezik, hogy nem lehetséges az új árverések kezdeményezése, de viszont a folyamatban lévők befejezhetők az eddig hatályos jogszabályozási előírások alapján, tehát nem lehet beszélni a már megkezdett eljárások félbeszakadásáról” – így a kormányszóvivő. Tehát, ha minden igaz, akkor a mai nap folyamán megszületnek, megszülethetnek a kormányhatározatok, s legrosszabb esetben a jövő héttől kezdeményezhetők lesznek az esedékes közbeszerzési eljárások, összhangban a már hatályba lépett négy törvény előírásaival, illetve a majdani négy kormányhatározat előírásaival. Időközben megfogalmazódtak szakértői vélemények az új rendszer gyakorlatba ültetésével kapcsolatosan. Az egyik neves hazai tanácsadó cég, a KPMG közbeszerzési menedzsere, Victor Iancu szerint az új törvénycsomag révén fokozódni fog a közbeszerzési tevékenységekben a minisztériumok vagy a regionális hatóságok szerepe, azaz érvényesülhet e centralizálási folyamat. De ha már itt tartunk, akkor utalhatunk arra, hogy ezt már be is ígérte a minap kinevezett új egészségügyi miniszter, Vlad Voiculescu, aki szerint a jövőben nem a kórházak szerzik be majd külön-külön a fertőtlenítő szereket, hanem arra központi szinten kerül sor. Továbbá azt is hangoztatta, hogy jelenleg néhány gyógyszer és néhány orvosi felszerelés vonatkozásában használatos a központosított közbeszerzés, de az elkövetkező hetekben és hónapokban azt jelentős mértékben ki fogják terjeszteni. Amennyiben nem az egészségügyi minisztérium kötelékeiben lévő kórházakról van szó, akkor a feladatfüzetek révén fognak szabályozni bizonyos dolgokat. Elakadt a SEAP… Az Országos Közbeszerzési Ügynökség (ANAP) május 26-án jelentette be, hogy a Közbeszerzési Elektronikus Rendszer (SEAP) június 15-ig működésképtelen lesz, s ilyenképpen a szerződés-odaítélési eljárások időlegesen félbeszakadnak. Ez annak okán következett be, legalábbis állítólag, hogy a rendszer szintjén bizonyos műszaki és műveleti természetű üzemzavarok következtek be. A közleményben utalás van arra is, hogy május 26-tól már nem képezik egy új odaítélési eljárás kezdeményezésének a jogalapját az eddig hatályos 2006/34-es sürgősségi kormányrendelet előírásai, valamint a szóban forgó kormányrendelethez kapcsolható másabb jogszabályok. Kívülállók szerint a mostani „szünet” bekövetkeztében közrejátszott az is, hogy a SEAP keretében is változtatásokra lesz szükség, az odaítélési eljárásokat hozzá kell igazítani az új törvények előírásaihoz. És a dolgok jelenlegi állásából az is kikövetkeztethető, hogy majd a június 15-i „újraindulásnál” a szerződő hatóságoknak kizárólag a most hatályba lépett törvények alapján kell eljárniuk. Visszatérve a szakértői meglátásra: a szerződő hatóságok illetékesei esetében nem lesz elégséges a törvény átolvasása és az új előírások összevetése az eddig érvényesekkel. Ennél többet igényel a problémamentes gyakorlatba ültetés. Hecser Zoltán