tiszta égbolt
szórványos felhőzet
Hasznos, de még elbukhat
Meglehetősen hosszú az út, amíg hatályos jogszabály lesz a szenátus által hétfőn elfogadott vadásztörvény-módosításból, azt ugyanis előbb a képviselőháznak is jóvá kell hagynia, és még az államfőnek is alá kell írnia. A jogszabály módosításának az lenne a legfontosabb hozadéka, hogy hatékonyabbá és gyorsabbá válna a vadkárok megtérítése.
[caption id="attachment_87305" align="aligncenter" width="1000"]
Medvetámadás áldozata. Törvénnyel segítenék a kárpótlás felgyorsítását Fotók: Vadkárok Székelyföldön / Facebook[/caption]
Tánczos Barna Hargita megyei szenátor – kérdésünkre, hogy várható-e, hogy a képviselőház vagy esetleg később az államfő keresztbe tesz a jogszabály-módosítás elfogadásának – úgy fogalmazott: „Igen, nagy valószínűséggel nulláról kell kezdjük a folyamatot ahhoz, hogy biztos legyen a siker.”
A szenátus által elfogadott törvénytervezet többek közt lehetővé teszi, hogy a megyei önkormányzatok szinte azonnal kifizethessék a gazdáknak a kártérítést, ha vadkár tizedeli az állatállományukat. Ezt a megoldást egyébként korábban Borboly Csaba megyeitanács-elnök is szorgalmazta.
A Hargita Megyei Környezevédelmi ügynökség adatai szerint tavaly 250 vadkárt jelentettek be a károsultak, ennél is több bejelentés érkezett 2017-ben. Akkor 350 kárt jelentettek be, míg 2016-ban ennél lényegesen kevesebb, 176 volt a bejelentések száma.
Szabó Szilárd, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség munkatársa kérdésünkre elmondta: a bejelentett vadkárok megközelítőleg 80 százalékát okozták a medvék. Hozzáfűzte: a kárigényeket egyébként az erdészeti őrség (garda forestieră) bírálja el, ha elutasítanak egy kárigényt, akkor olykor meg is indokolják, hogy miért. Innen lehet tudni, hogy a medvekárok esetében egy-egy elutasítás mögött többnyire az áll, hogy az igénylő nem tudja bizonyítani, hogy az ő tulajdonát érte kár. De az is előfordul, hogy nem tartották be a kárbejelentésekre érvényes határidőt. Más esetben egyébként nem szokták visszautasítani a kárigényleseket, nem jellemző, hogy tömegesen megtagadnák a károk kifizetését. Más kérdés, hogy elég későn szokták megkapni a gazdák az őket ért kár ellenértékét.
Egyebek mellett ezt orvosolná az áhított törvény: a megyei önkormányzatok rövid időn belül megtérítenék a kárt, és ennek értékét a megyei tanács visszaigényelné – szerződés alapján – a minisztériumtól.
A mezőgazdasági terményeket ért kár esetében – amit például a kukoricásba becsörtető vaddisznók okoznak – annyival másabb a helyzet, hogy a gazdáknak is vannak kötelezettségeik. Egyrészt őrizniük kell a területüket és értesíteniük kell a vadásztársaságot, kérniük kell az állatok elriasztását.
A szakértő szerint, ha a vadászati törvény módosítása valóban érvénybe lép, akkor megkönnyítené a gazdák dolgát, mert a jelenleg hatályos jogszabály nem foglalkozik például az embert ért medvetámadásokkal. Eddig kimondottan csak a mezőgazdaság terményekben és a háziállatokban okozott kárral foglalkozott a vadásztörvény. A szenátus által elfogadott módosítás ugyanakkor határidőket szab meg a kártérítések kifizetésére, amely lényegesen könnyítene a kárvallottak helyzetén.
Kiss Előd-Gergely
Medvetámadás áldozata. Törvénnyel segítenék a kárpótlás felgyorsítását Fotók: Vadkárok Székelyföldön / Facebook[/caption]
Tánczos Barna Hargita megyei szenátor – kérdésünkre, hogy várható-e, hogy a képviselőház vagy esetleg később az államfő keresztbe tesz a jogszabály-módosítás elfogadásának – úgy fogalmazott: „Igen, nagy valószínűséggel nulláról kell kezdjük a folyamatot ahhoz, hogy biztos legyen a siker.”
A szenátus által elfogadott törvénytervezet többek közt lehetővé teszi, hogy a megyei önkormányzatok szinte azonnal kifizethessék a gazdáknak a kártérítést, ha vadkár tizedeli az állatállományukat. Ezt a megoldást egyébként korábban Borboly Csaba megyeitanács-elnök is szorgalmazta.
A Hargita Megyei Környezevédelmi ügynökség adatai szerint tavaly 250 vadkárt jelentettek be a károsultak, ennél is több bejelentés érkezett 2017-ben. Akkor 350 kárt jelentettek be, míg 2016-ban ennél lényegesen kevesebb, 176 volt a bejelentések száma.
Szabó Szilárd, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség munkatársa kérdésünkre elmondta: a bejelentett vadkárok megközelítőleg 80 százalékát okozták a medvék. Hozzáfűzte: a kárigényeket egyébként az erdészeti őrség (garda forestieră) bírálja el, ha elutasítanak egy kárigényt, akkor olykor meg is indokolják, hogy miért. Innen lehet tudni, hogy a medvekárok esetében egy-egy elutasítás mögött többnyire az áll, hogy az igénylő nem tudja bizonyítani, hogy az ő tulajdonát érte kár. De az is előfordul, hogy nem tartották be a kárbejelentésekre érvényes határidőt. Más esetben egyébként nem szokták visszautasítani a kárigényleseket, nem jellemző, hogy tömegesen megtagadnák a károk kifizetését. Más kérdés, hogy elég későn szokták megkapni a gazdák az őket ért kár ellenértékét.
Egyebek mellett ezt orvosolná az áhított törvény: a megyei önkormányzatok rövid időn belül megtérítenék a kárt, és ennek értékét a megyei tanács visszaigényelné – szerződés alapján – a minisztériumtól.
A mezőgazdasági terményeket ért kár esetében – amit például a kukoricásba becsörtető vaddisznók okoznak – annyival másabb a helyzet, hogy a gazdáknak is vannak kötelezettségeik. Egyrészt őrizniük kell a területüket és értesíteniük kell a vadásztársaságot, kérniük kell az állatok elriasztását.
A szakértő szerint, ha a vadászati törvény módosítása valóban érvénybe lép, akkor megkönnyítené a gazdák dolgát, mert a jelenleg hatályos jogszabály nem foglalkozik például az embert ért medvetámadásokkal. Eddig kimondottan csak a mezőgazdaság terményekben és a háziállatokban okozott kárral foglalkozott a vadásztörvény. A szenátus által elfogadott módosítás ugyanakkor határidőket szab meg a kártérítések kifizetésére, amely lényegesen könnyítene a kárvallottak helyzetén.
Kiss Előd-Gergely
