Újra kell gondolják a méhcsaládok teleltetési eljárását a Hargita megyei méhészek, ha nem akarják, hogy a várhatóan egyre gyakrabban előforduló harmatméz miatt méheik még a tavaszi első tisztító repülés előtt elpusztuljanak. Idén télen még szerencséjük volt a méhészeknek, de nagy kérdés, mi lesz a jövőben. Méhészeti szempontból is kulcsfontossággal bír az elmúlt napokban érkezett csapadék: eső nélkül ugyanis a virágzó növények, gyümölcsfák sem termelnek elegendő mennyiségű nektárt, virágport, amit viszont a helyben termelő állóméhészek számára számszerűsíthető hátrányt jelent. Ráadásul a Hargita megyei méhészek számára nemcsak a családok felerősödését segítő tavaszi kezdet, hanem a tél sem volt teljesen gondmentes: a méhészeknek a legtöbb aggodalmat a teleltetés ideje alatt az a nagy mennyiségű harmatméz okozta, amit a méhcsaládok – immár a télre készülve – a nyár végén, kora ősszel raktároztak el a kaptárokban. Az augusztus után termelt mézet ugyanis a méhészeknek – a családok megzavarása nélkül – már nincs lehetőségük kipergetni: a pergetés ráadásul a ritka mézcsemege fizikai tulajdonságai miatt amúgy is nehézkes. Új teleltetési technológiára lesz szükség – Szerencsénk volt, hogy enyhe volt a tél, és az első tisztító repülésre korán kijöttek a méhek. Ha nem így történik, akkor a harmatméz bélsárhalmozó hatása miatt jelentős méhpusztulással számolhattunk volna. Így is volt ebből némi gond, de nem jelentős – mondta el lapunknak Lázár Tibor, a Hargita Megyei Méhészegyesület elnöke. A szakember elmondta, a harmatmézre a keretekből kipergetve, keresett, jól értékesíthető árumézként bár minden méhész szívesen gondol, a méhcsaládok téli táplálékaként viszont nagy kockázatot hordoz. És mindez olyan probléma, amire a helyi méhészek – elhúzódó tél esetén – jelenleg még nem tudtak megnyugtató megoldást találni. Az őszi ráetetés persze részmegoldást kínál, de Lázár Tibor értékelése szerint a telelés hosszú hónapjai alatt ez a módszer is csak időnyerésre alkalmas. – Amennyiben a harmatméz a térségben évről évre jobban tapasztalható felmelegedés miatt egyre gyakoribbá válik, más technológiát kell kitalálnunk, mert ellenben a méheink a telet nem tudom, miként fogják túlélni – hangsúlyozta a megyei egyesület elnöke. Útra keltek a vándorméhészek Az idei méhészeti szezont egyébként a szakember szerint még lehetetlenség megítélni: a családok fiasítása eddig megfelelően alakult, megtorpanást csupán az időjárás március végi téliesre fordulásakor tapasztaltak. A Hargita megyei vándorméhészek ugyanakkor már az ország legdélibb megyéinek repcetábláit járják: a sárga olajos növény virágzása ugyanis az enyhe tél miatt a szokásosnál is korábban kezdődött. Ám a vándorok idén a többi mézelő növény virágzásával is hamarabb kell számoljanak, így az akáccal, valamint a hárssal is. Ami az állóméhészek aktuális teendőit illeti, Lázár Tibor első helyen a fiasítás serkentését említi, amit a méhészek pillanatnyilag a kaptárok letakarásával és a keretek szorosabbá tételével tudnak elérni, segítve ezzel a méheknek a kaptáron belüli hőmérséklet könnyebb fenntartásában is. A második fontos teendő ugyanakkor már a varroa atkák elleni tavaszi védekezésre vonatkozik: a méhészek számára az atkairtásra két készítményt, a Varachet Fortet és Mavrirolt ajánlják. Domján Levente