Székelyderzsben a történelem együtt él a faluval. Most pedig minden esély megvan arra, hogy a megújuló vártemplom jövőt is adjon az ott lakóknak. Egy olyan projekt zárult le a napokban, amely nemcsak a gyönyörű freskók restaurálását tette lehetővé, hanem a lehetőségek körét is kitágítja azáltal, hogy közelebb hozta egymáshoz a világörökséghez tartozó vártemplomokat. [caption id="attachment_28428" align="aligncenter" width="960"] Restaurált freskók a székelyderzsi templomban. Érték, amit látni kell[/caption] UNESCO vártemplomok Erdélyben – nyitott kapuk a kulturális örökség megismeréséhez és védelméhez címmel zajlott a projekt, amelynek során a Székelyderzsi Unitárius Egyházközség a székelyudvarhelyi Civitas Alapítvánnyal és az UNESCO-világörökség részét képező hét erdélyi vártemplommal (Kelnek, Nagybaromlak, Berethalom, Szász­kézd, Székelyderzs, Szász­fehér­egy­háza, Prázsmár), valamint azok fenntartóival (Romániai Evangélikus Egyház és a Magyar Unitárius Egyház) együttműködve egy év alatt számos jelentős célkitűzést valósított meg: restaurálták a vártemplom közel hatszáz éves belső falképeit, kiállítóteret rendeztek be a falak mentén és a bástyákban, az UNESCO-világörökség-listán szereplő többi vártemplommal közös népszerűsítő kiadványokat, térképeket, promóciós filmet készítettek és létrehozták a www.1419.ro című honlapot, mindezt azért, hogy minél szélesebb körben váljon ismertté az az értékes kuturális örökség, amely a templomok védőfalai mögött „felhalmozódott”. A majdnem 400 ezer lejes nagyságrendű projektet az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus (EGT) 2009–2014 támogatta, a Kulturális és természeti örökség megőrzése és újraélesztése című program keretében, lebonyolítója pedig a Művelődési Minisztérium volt. Jövőt kovácsolni a múltból A megvalósításokat múlt csü­törtökön, a vártemplomban tartott ünnepélyes projektzáró eseményen mutatták be. Demeter Sándor Loránd székelyderzsi unitárius lelkész szerint a kétéves felkészülés és a 11 hónapos kivitelezés során néha mintha hegyekkel vívtak volna szélmalomharcot, de a hit és az ima mindig továbblendítette a csapatot. Kiemelte, hogy a projekt a szász és a székely kultúra, az evangélikus és unitárius vallások párbeszédé­nek szép példája. Orbán Árpád, a Civitas Alapítvány igazgatója kijelentette: „leporoltuk Székelyföld egyik gyöngyszemét, amit most a világ figyelmébe ajánlunk”. A legfontosabb viszont az, hogy tudnak-e a helyiek jövőt kovácsolni ebből? Ha igen, akkor az, ami Székelyderzsben megvalósult, mo­dell lehet más települések számára is – tette hozzá Orbán. Székelyderzs üzenete ma nagyon aktuális: az értékek mentén való együttműködésnek van jövője. Ezt már Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke mondta, aki Zsigmond Barna Pálnak, Magyarország csíkszeredai főkonzulának adta át a szót, aki szerint ez a projekt a soknemzetiségű Erdély képét idézi fel, és egymás kultúrájának megismerésére biztat. A főkonzul azt kívánta, hogy legyen élet, hit és közösség, amely megtölti a templomot a jövőben is, hogy Székelyderzs ne váljon skanzenné. Vártemplomok hálózata Az 1400-as évek elején készült falképeket a Pál Péter és Kiss Loránd restaurátorok által vezetett csapat varázsolta újjá, az építkezési munkálatokat Tövissi Zsolt építész felügyelte. Mint ismert, igencsak gazdag a viszonylag épen fennmaradt falképekben a székelyderzsi templom hajója. Van freskó, amely Pál apostol megtérését ábrázolja, egy másik képen Szent Mihály arkangyalnak egész alakos ábrázolását lehet megtekinteni. A déli falrész harmadik képe töredék, amely három alakot ábrázol, akik fejükön püspöksüveget viselnek, kezükben püspökbotot tartanak. A templom északi falrészét teljes egészében a Szent László-legenda uralja. A 2008-ban végzett feltárásnak köszönhetően kiegészült a falképciklus a kivonulást ábrázoló jelenettel, így székelyderzsi a Kárpát-medence egyetlen, teljes egészében látható legenda-ábrázolása. A várfalak mentén, a bástyákban kialakított kiállítóterek pedig az egykori Székelyderzs mindennapi életét, viseletét, képét idézi fel régi használati tárgyak és fotók által. A mintegy félszáz fénykép a székelyudvarhelyi Ko­váts Fényképészet archívumából származik, nagy részük az 1920–1950-es években készült. Az ún. kultúrbástyában helyi termékeket is kínálnak a turistáknak. Ugyancsak a kiállítótérben lehet megtekinteni azt a térképet, amely a hét világörökség vártemplom helyszínét mutatja, Gyöngyössy János történelmi grafikus ábrázolásában. Maga a székelyderzsi templom is a székely és szász kultúra találkozását szemlélteti, hiszen a település éppen a két kultúrkör határvonalán helyezkedik el. A projektnek egyik jelentősége is éppen ebben rejlik: egy hálózatba, egy rendszerbe helyezi el az értékes vártemplomokat, és együttműködést indít el közöttük. Mint fogalmazott Kulcsár Orsolya projektmenedzser: a cél az, hogy az idelátogatók keressék fel a többi templomot is, és az azokat meglátogatók jöjjenek el Derzsbe. A négy nyelven (magyarul, románul, angolul és németül) elkészült kiadványok a hét templomot ismertetik, és ezeket mindegyiknél megtalálják mostantól a turisták. A projektet lebonyolítói azt remélik, hogy ha növekszik a turistaforgalom, az gazdasági eredményeket is hoz a kis faluközösség számára. A derzsi vártemplom falait, bástyáit, a tornyot egy országos restaurálási program részeként 2012–2013-ban sikerült rendbe tenni, de maga a templom még felállványozva áll. Demeter Sándor Loránd lelkész elmondta, hogy felfrissítették az építkezési engedélyeket, és ígéretet kaptak a Művelődési Minisztériumtól további anyagi forrásokra a felújítás folytatásához. Reméli, hogy még az idén be is tudják fejezni a munkát. Asztalos Ágnes