Noha a hideg, esős idő sokakat elriasztott, meglehetősen népes volt a részvétel az október elején szervezett Őszi Gazdanapi Sokadalomban és Nagyvásáron Gyergyószentmiklóson. A helyi termelők gazdag kínálattal várták a vásárlókat, és idén is volt Kamramustra, ahol díjazták a legnagyobb zöldséget és a legszebb standot, illetve a gazdáknak szóló előadások is elhangzottak. A bőség szekerében gyűlt zöldségeket és élelmiszereket idén a gyergyószentmiklósi Hajléktalanszállás és Anyaotthon kapta. [caption id="attachment_2395" align="alignleft" width="369"] Fotók: Jánossy Alíz[/caption] [dropcap color="#" bgcolor="#" sradius="0"]S[/dropcap]zemerkélő eső, szél és hideg volt azon az október eleji szombaton, amikor Gyergyószentmiklóson tartották az Őszi Gazdanapi Sokadalmat és Nagyvásárt. Az árusok – köztük számos helyi termelő – dideregve csinosítgatták a standjaikat, a reggeli órákban még úgy tűnt, gyenge lesz a részvétel az eseményen. A Székely Konyha, az Erdélyi Népi Ízőrző Lovagrend és a Szabadtűzi Lovagrend Észak-Székelyföldi Kapitányságának tagjaiból verbuvált Kamramustra zsűrije is kissé csalódottan „mustrálta” azt a néhány befőttesüveget, amelyet a reggeli órákban hoztak az érdeklődők. Az időjárás viszont délelőttre barátságosabbra váltott, egyre több vásárló nézelődött a sátrak között, és az elbírálásra hozott befőttesüvegek is szaporodtak a zsűri asztalán. Mire Bíró-Boér Attila ízlovag a polgármesteri hivatal alkalmazottjaiból álló csapatával elkészítette a több mint 50 méteres kaszáspuliszkát, már a szokásos gazdanapi zsibongó tömeg tolongott a standok környékén. – Az elvetett mag termésének ünnepe a mai, a magnak pedig gondját kell viselni ahhoz, hogy teremjen. De ez átvitt értelemben a közösségekre is érvényes – mondta Nagy Zoltán polgármester, kifejtve: szükség van az olyan rendezvényekre, amelyek rávilágítanak az élet értelmére és értékeire. Az ő gondolataihoz csatlakozva adott hálát a termésért Portik-Hegyi Kelemen főesperes, plébános, felhíva a figyelmet arra, hogy a termés ünnepén ne feledkezzünk meg a rászorulókról sem, azokról az embertársainkról, akik szükségben szenvednek. A gyergyóiak adakozó kedvét dicsérte idén is a bőség szekere – amely a rendezvény alatt a zöldségpiac bejáratánál állt –, s amelyet idén is roskadásig pakoltak az adományként felajánlott zöldségfélékkel, befőttekkel, savanyúságokkal és egyéb tartós élelmiszerekkel. A megpakolt szekér idén az Ora International segélyszervezet által működtetett Hajléktalanszállás és Anyaotthon udvarára gördült be, ahol elraktározták télire a kapott élelmiszert. Ugyancsak itt leltek gazdára az óriástermések vetélkedőjére benevezett óriási zöldségek és gyümölcsök is, előtte azonban bejegyezték azokat a Gyergyószentmiklósi Nagy Gazdakönyvbe. Bizony volt, amit bejegyezni, mert 40 kilós főzőtököt, 52 kilós sütőtököt, majdnem egykilós sárgarépát, futball-labdányira nőtt karalábét, majdnem ugyanakkora burgonyát is neveztek a versenyre.   [caption id="attachment_2397" align="aligncenter" width="703"] Helyi termelők kínálták portékáikat az Őszi Gazdanapi Sokadalomban és Nagyvásáron[/caption] Amíg egyre több zöldség gyűlt a szervezők sátrában, és a Kamramustra zsűrije szorgalmasan kóstolgatta a gyergyói gazdasszonyok készítményeit, illetve a polgármesteri hivatal főzőcsapata serénykedett a méretes puliszkásüstök körül, addig a szervezők sátrában előadások hangzottak el. Bara István organikus kertész Gazdálkodj okosan! – A fenntartható és bőségfokozó mezőgazdaság témakörben tartott előadást, Lukács Géza gyergyószárhegyi kertész pedig a Meddig ehetünk helyi zöldséget, gyümölcsöt? kérdésre kereste a választ expozéjában. Előbbi a minőségi zöldség- és gyümölcstermesztés előnyeire világított rá, egyúttal felhíva a figyelmet a vízzel való bánásmódra is, többek közt az esővíz felfogására és hasznosítására biztatva hallgatóságát. Mint mondta, sokkal inkább a minőségre kell törekedni, semmint a mennyiségre, pláne a családi, kis gazdaságokban. – Késélen táncolunk, ami a helyi termelést illeti, ezért oda kell figyelni, hogy kitől és mit vásárolunk – jelentette ki Lukács Géza kertész, arra ösztönözve hallgatóságát, hogy lehetőleg helyi termelőktől vegyenek zöldséget és gyümölcsöt. A termelők figyelmét pedig a hatékonyságra és a szakmaiságra hívta fel. A Kamramustrára idén lényegesen kevesebben neveztek be, mint egy évvel korábban – a zsűritagok a távolmaradást a rossz idővel magyarázták –, de így is több mint húszféle zakuszkát és ugyanennyi fajta lekvárt kellett végigkóstolniuk. Szerény volt viszont a felhozatal savanyúságokból, itt mindössze három készítmény közül kellett kiválasztaniuk a legjobbat. A kóstolás után kiderült, Gyergyóban a legjobb zakuszkát idén Tatár Hajnal főzte, a második díjat Lázár Judit kapta, míg a harmadikat a gyergyóalfalvi Baricz Magda. A legjobb lekvár Fülöp Rita bodzavirágos eperlekvárja volt, Deák Mónika második, míg az ülkei Pál Ilona harmadik lett. Savanyúság kategóriában első díjat Baricz Magda nyert, Deák Mónikát pedig különdíjban részesítették. Mire a díjátadó is szépen lezajlott, elkészült Bíró-Boér Attila 50 méter hosszú kaszáspuliszkája, amiből az utolsó morzsa is elfogyott, igazolva, hogy mégiscsak népes volt a részvétel az idei Őszi Gazdanapi Sokadalomban és Nagyvásáron Gyergyószentmiklóson. Jánossy Alíz