A Hargita megyei iskolák majdnem felében fáskazánnal fűtenek, vannak olyan épületek is, ahol vas- vagy csempekályhával – tudtuk meg a tanfelügyelőség nyilvántartásából. A tanintézmények vezetői általában már áprilisban szerződést kötnek a környékbeli tűzifa-értékesítő cégekkel, hogy iskolakezdéstől a tél végéig legyen száraz tüzelőjük. [caption id="attachment_17247" align="aligncenter" width="620"] Az iskolák felét fáskazán, tizedét viszont még mindig csempekályha fűti[/caption] Harapós hidegben már hajnali öt órakor begyújt a kazánfűtő a csík­szent­imrei Arany János Általános Iskolában, hogy reggel nyolcra meleg fogadja a diákokat – közölte Ferenc Károly igazgató. A csíkszentimrei iskola három épületben működik, mindegyikben hasogatott bükkfával melegítik ki az osztálytermeket, a kazánokat egy fél normában alkalmazott, egyébként nyugdíjas kazánfűtő üzemelteti. – Már áprilisban megvásároltuk a télire való tűzifát, összesen 160 folyóméterre van szükségünk a három épület kifűtéséhez, és hozzávetőlegesen 24-25 ezer lejre – mondta lapunknak az iskolaigazgató. Minden tizedik iskolában csempekályhával fűtenek A megyei tanintézményekben, elsősorban a vidéki iskolák esetében, gyakori, hogy fáskazán biztosítja az épületek kifűtését, így – a tanfelügyelőség szerint – az oktatási intézményeknek több mint a 45 százaléka vásárol tűzifát. – A megyében összesen 136 iskolaközpont működik, ebből 65 egységben fűtenek fával – közölte Salamon Zsuzsa, a tanfelügyelőség munkatársa. Ugyanakkor olyan iskolák is működnek a megyében, ahol a mai napig vaskályhával melegítik az osztálytermeket. – Ezekben az esetekben azt kérjük az iskolák vezetőségétől, hogy védjék a gyermekek biztonságát, és kerítsék el a kályhákat, hogy a kicsik ne égessék meg magukat – mondta Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. A tanfelügyelőség szerint az elzárt, hegyvidéki tanintézményekre jellemző, hogy fém- vagy csempekályhával tudják megoldani a termek fűtését. – A Hargita megyei iskoláknak úgy 10 százalékára jellemző ez, az érintett intézmények vezetőségét arra kértük, hogy fokozottan figyeljenek a tűzvédelmi előírások betartására – nyilatkozta lapunknak Görbe Péter főtanfelügyelő. Nem mindenhol van kazánfűtő A tűzifát az év első felében, már áprilisban megvásárolják a tanintézmények, van ahol bükkfát, máshol fenyőfát is tesznek a kazánokba, hogy a téli hónapokban is melegben tanuljanak a fiatalok. – A nagy hidegekben is biztosítjuk az osztálytermekben az állandó, 20-22 Celsius-fok közötti hőmérsékletet. Idén Kovászna megyéből vásároltuk a télire való fát, körülbelül 400 folyómétert, mivel hat épületet kell kifűtenünk – közölte a csíkszentsimoni Endes József Általános Iskola vezetője. Lőrinc Zoltán rámutatott, a gyermeklétszám szerint kapják a fapénzt, ami pedig gondot jelent, hogy az iskolának nincs külön alkalmazottja erre, tehát a karbantartó, illetve a takarítónők látják el a kazánfűtői teendőket. – Hivatalosan nincs kazánfűtő az intézményben, a személyzeti elosztásban iskolánk nem kapott ilyen állást – ismertette az igazgató. A lapunk által megkérdezett iskolaigazgatók többsége szerint általános jelenség a megyében, hogy a több épülettel rendelkező iskolaközpontok egy, jobb esetben két kazánfűtővel kell megoldják az osztályok fűtését. A csíkkarcfalvi Mártonffy György Általános Iskolához például hat épület tartozik, ezek egy része Jenőfalván van. – A kazánok rendszeres működtetéséhez több kazánfűtőre is szükségünk lenne, jelenleg azonban két személlyel oldjuk meg a hat épület fűtését – részletezte Gábor János. A Mártonffy György Általános Iskola igazgatója szerint eddig arra még nem volt példa, hogy tűzifa nélkül kezdje az intézmény a tanévet. Hasonlóan nyilatkozott erről a megyei tanfelügyelőség munkatársa, Salamon Zsuzsanna is, aki szerint a tanfelügyelőség a prefektusi kollégiummal együtt minden tanév elején ellenőrzi, hogy az oktatási intézmények a megfelelő módon felkészültek-e a tanévkezdésre és a fűtési idényre. Pál Bíborka