Egyszerre volt botrány és siker - Város a faluban A Falu a városban mintájára szervezték meg idén első alkalommal a Város a faluban névre keresztelt háromnapos fesztivált. A szervezők még a rendezvény előtt elmondták: nehezen találtak befogadó falut a városnak, a legtöbb település elzárkózott a városi rendezvény elől, ezért is külön hálásak Csíkhantafalvának a befogadásért. Nézők tekintetében a Város a faluban rendezvény sem maradt alul a Falu a városban rendezvénynél. A fesztivál zárásakor a 11 282-es számú karszalagot Hantafalva polgármesterének karjára akasztották rá a szervezők, amikor a település vezetője felszólította a rendezvényszervezőket, hogy azonnal bontsanak sátrakat és minden meglepetésükkel együtt, végleg távozzanak a faluból. Csörtető Aladár polgármester kisebb dulakodásba is keveredett a szervezőkkel, miután a felfújt rendezvénykapu oldalába döfte bicskáját. Az incidenst követően Hantafalva polgármestere lapunknak elmondta: mély megdöbbenéssel kellett nyugtázza, hogy az előre civilizált kultúreseményként beharangozott fesztivál, alpári városi huligánkodásba torkollott. – Amikor a rendezvény befogadásáról döntöttünk, abban bíztam, hogy a falusfeleimnek valami olyant mutathatunk, amit eddig nem láttak – mondta lapunknak Csörtető Aladár. A polgármester kifejtette: Hantafalva lakói valóban olyannak lettek szemtanúi, amit eddig nem láttak, de a rendezvény így is teljes kudarcnak számít, mert a vasárnapi mise után a település minden lakója elzarándokolt a faluból és háromnapi imádságba és böjtbe kezdtek a lakók, hogy vezekeljenek a faluban történtek miatt. A szervezők nevében Aranyos Mercedes elmondta: nem értik a polgármester felháborodását, hiszen a fesztivál előtt aláírt megállapodásban is színházi előadást, fotóművészeti és festészeti kiállítást ígértek, ugyanakkor a komolyzenei koncert mellett a rockmaraton szervezetését sem titkolták el. Szenterzsébeti Erzsébet hantafalvi lakos lapunknak elmondta: a háromnapos fesztivál harmadik napján, szentmise után döntöttek úgy a falustársakkal, hogy háromnapos böjtbe és imádságba kezdenek, miután két napon át ettek, ittak és városiasan mulattak. A neve elhallgatását kérő fiatalasszony elmondta: örömmel vállalta a zarándoklást, a böjtöt és az imádságot, hiszen életében nem látott olyan szép meztelen fotókat, mint a fotóművészeti kiállításon. Egy másik megkérdezett azt mondta: neki leginkább a színpadi előadás tetszett. Férjével már meg is beszélték, hogy olyan fürdőkádat szerelnek be az egyik szobába, mint amilyent a színpadon láttak és ki is próbálják az ott látottakat. Egy panaszos édesanya lapunknak könnyeivel küszködve mesélte, hogy lánya és fia is a földalapú támogatás egy részét a hétvégi tetoválószalonban hagyta. A település és a rendezvény közösségi oldalán egymásnak estek az esemény pártolói és ellenzői. A következő napokban, a háromnapos vezeklés és böjt után, visszatérünk az esemény helyszínére. Addig is olvasóink figyelmében ajánljuk az esemény weboldalát, ahol színes videókkal is felidézhetik a hétvégi eseményeket. Ugyanitt bekapcsolódhatnak a rendezvény kapcsán kibontakozó vitába is. Dobban Dönci   Gondolnak a jövőre Csíkszeredában - Szocreál felhőkarcoló épül Néhány éven belül nem marad hőszigetelésre szoruló tömbház Csíkszeredában, ez pedig munkahelyek megszűnéséhez vezethet. Ennek megelőzése érdekében 150 méter magas szocreál betonóriás építésének megvalósíthatósági tanulmányát rendelte meg a városi tanács. A felhőkarcoló a következő nyolc év folyamán épülhet meg a Szív utcai kazánház és az Óceán ABC közötti területen. Csíkszeredában is égető probléma a fiatal szakemberek elvándorlása, és a negatív tendencia tovább erősödhet a következő években, amennyiben a megyeszékhelyen nem sikerül létrehozni új, jól fizető állásokat. A tömbházak hőszigetelése olyan jó ütemben halad, hogy várhatóan négy éven belül valamennyi tömbház korszerűsítését befejezik, és ezzel munka nélkül maradnak azok, akik ma még javában ragasztják a polisztirolt. – Manapság azok a városok tudnak fenntarthatóan fejlődni, amelyek több gondot kevés beruházással oldanak meg. Erre nyújt nekünk alternatívát egy 50 emeletes, 150 méter magas szocreál felhőkarcoló építése – részletezte Csíki Urbán László polgármester. – A kommunista idők építkezését idéző tessék-lássék módszerrel építenénk a betonóriást, amelyet aztán hosszú éveken át hőszigeteltetnénk. Emellett a közművesítésben és a lakossági adminisztrációban dolgozóknak is egy életre elég munkát adnánk, ugyanakkor mégiscsak tartanánk a lépést a korral, hiszen ez lehetne egész Kelet-Európa legmagasabb lakóháza és a térség egyik legmagasabb felhőkarcolója. A torony ráadásul a székely–eszkimó kapcsolatokat is erősítené, mert a legfelső 10 emeletre a globális felmelegedés miatt a következő években otthontalanná váló kanadai eszkimókat telepítenek. Azért éppen őket, mert ilyen magasba a büdös életben nem jutna fel a városi meleg víz. A megvalósíthatósági tanulmányt a helyi Tökéletes Fejlesztések Kft. készíti el, a szerződés értelmében nyolc hónap alatt. A TökFej ígéri, mindent számításba vesz, ami a szocreál építkezést jellemezte. Sőt, hogy még hihetetlenebb legyen, ezen túlmutatóan azt is vállalja a cég, hogy a Temesvári sugárút és a Szív utca kereszteződéséhez tervezett felhőkarcoló majdani lakosait szolgáló parkolókat a Hunyadi János utca tetejébe helyezi el, oda, ahová a Csíki Pláza épült volna. – A szakemberek szerint nem lesz gond nyikorgó liftek, elvásott „rakott” ajtók beszerzése, és már vannak jelentkezők, akik a minden ötödik emeletre elképzelt szárítóhelyiségekben illegális asztalos- és szabóműhelyeket, kisállatok vágására és feldolgozására alkalmas vágópontokat, gumiszervizeket és hasonlókat működtetnének – mondta Csíki Urbán László. – A legnagyobb gondok valószínűleg a kivitelezésben lesznek, a szigorú munkavédelmi előírások és a gyakori ellenőrzések közepette ugyanis a szakembereknek nehéz lesz védősisak nélkül, félrészegen, egy szál kötélen lógva dolgozni százméteres magasságban. A felhőkarcolónak a legoptimistább forgatókönyv szerint két év múlva foghatnak neki, és a szocreál építkezési hagyományokhoz tartozó folyamatos építőanyag-eltűnést számításba véve legalább hat év megfeszített munka árán épülhet meg. Kurkó Huba Ignác   Székely védjegy újszülötteknek A Székely termék védjegy új típusát vezetik be januártól a székelyföldi önkormányzatok. Ezentúl az anyakönyvezés pillanatában a szülők igényelhetik a Székely termék védjegyet az újszülöttek számára. A védjegy megszerzése számos előnnyel is jár, ugyanakkor a székelyföldi falvak birtokainak megőrzésére is megoldást adhat – állítja a program kezdeményezője, Zsinór Benedek Barnabás. A Székely termék védjegy új típusának bevezetéséről legutóbbi ülésükön döntöttek a székelyföldi kantonok tanácsai. A megszokott piros-fekete szélrózsás védjegy logója mellett az újak zöld, kék, barna és aranysárga köröket is tartalmaznak – áll a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben. A kantoni tanács sajtóirodája közölte: a szülők döntésének megfelelően arany-, fa-, víz-, illetve szántóföld-kötvényeket vásárolhatnak, amivel megalapozhatják gyerekük jövőjét. A vásárolt kötvényeknek megfelelően kap majd színes Székely termék védjegyet az anyakönyvezett gyermek. Zsinór Benedek Barnabás, a program kezdeményezője lapunk megkeresésére elmondta: az elmúlt évek bebizonyították, hogy amennyiben nem vigyázunk mi saját erdőinkre, vizeinkre és földjeinkre, úgy az idegenek kezébe kerül. A tulajdonjog megszerzése és fenntartása lehet az egyetlen esélye Székelyföld megmaradásának. A kötvényvásárlással a szülők garantált, hosszú távú befektetésre tesznek szert, amivel megalapozhatják gyermekeik jövőjét. Arra a kérdésre, hogy nem tartja túlzásnak a védjegy bőrre való tetoválását, Zsinór Benedek Barnabás kifejtette: nincs ebben szégyellnivaló. Minden szülőnek szabad választási joga van arra vonatkozóan, hogy gyereke melyik testrészére kéri a védjegy feltüntetését. – A mai korcs világunkban ez lehet az egyetlen biztos jele annak, hogy kit hoz haza majd a leány vagy legény. Mindenki tudhatja majd, hogy földje, aranya, vize, esetleg erdeje van a kiválasztottnak. Zsinór Benedek Barnabás lapunknak bejelentette: január elsején saját gyermekének is kötvényeket vásárol, ezzel is követendő példát mutatva a székelyföldieknek. A kanton sajtóirodájának közlése szerint az első száz védjegyigénylő szülőpár két példányban kapja meg a Székely Könyvtár sorozat minden egyes kötetét, ugyanakkor a már gyártás alatt álló székely babából is kapnak egy párt. Mindezek mellé minden védjegyhasználó tízszázalékos kedvezményben részesül minden székely termék vásárlásakor, a védjegy bemutatása után. A kötvényekből származó bevételekből eladó területeket, erdőket, patakokat és aranyat vásárol a védjegykezelő bizottság. Dongó Dániel   „Túl népszerű” a gyilkostói vasaltút - Már a medvék is a via ferratán járnak Turisták százai mellett immár a medvéket is vonzza a Kis-Cohárd vasaltútja: nemcsak a bakancsos turisták, hanem a nagytestű talpasok is itt járnak, ráadásul utóbbiak nemcsak felfelé másznak a via ferratán, hanem lefelé is ott ereszkednek. Vélemények csaptak össze egy tegnap szervezett tematikus gyergyószentmiklósi konferencián. Egyáltalán nem zavarja a medvék jelenléte az állatvédőket, a turisták többségét is elsősorban a helytelen használat, nem pedig a „medveforgalom” bosszantja a Gyilkos-tó melletti Kis-Cohárdon kialakított vasaltút esetében. Az állattartó gazdák örülnek a jelenségnek, a megyei tanács azonban a turisták biztonságát helyezi előtérbe és megfontolt lépéseket tervez. Az ősszel átadott vasaltutat már több mint ezer turista, az utóbbi két hét során pedig tizenkét medve is felkereste. A Kis-Cohárdon levő erdőkben lakó medvék némelyike annyira rászokott a via ferratára, hogy itt közlekedik, amikor mézes-diós kürtőskalács beszerző útjára indul a tópartra. A zöldek szerint ez alapvetően nem gond, és a turisták is jobbára csak azt ellenzik, hogy lefelé menet is a vasaltúton járnak a medvék. Gyergyószentmiklóson tegnap konferencián vitatták meg az érintettek a jelenséget. – A medvét nem az észérvek, hanem az ösztönök irányítják. Ha rátalálnak egy rövidebb útra, akkor azt használják – mutatott rá az Ufók és Más Zöldek Egyesület elnöke, Lucerna János. – Ezek az állatok nem támadnak emberre, nem kell félnünk tőlük. Viszont ha felfelé menet szembejön egy medve, nem lehet annyival elintézni, hogy „hát, bocs” – vélekedett Kő-Papi Rolló, a Sziklamászók Klubja ügyvivője. A legcsúnyábban Gyergyói Szarvasmarhatartók Szervezetének elnöke, Márton Malakiás és felesége, Anikó fakadt ki, akik az Ani-Mal Kft. vezetőiként nagyon megsínylették a múlt heti medvetámadásokat: tizenkét tehenük veszett oda a három vadkár során. – Nekünk addig jó, amíg a medvék a vasaltúton vannak, mert addig sem az istállókat dézsmálják. Mondtam már ezerszer, hogy az összes medvét meg kellene g****i m*g k*********ó ty***k m*********a h***t! – fogalmazott a gazda. – A legfontosabb mindig az ember épsége, biztonsága. Ha jobb megoldást nem találunk, felvonót építünk a via ferrata mellé, és megpróbáljuk rászoktatni a medvéket a liftre. Ez lehet a legideálisabb kényszermegoldás – közölte Betfalvi Mátyás megyeitanács-elnök. Kercsó Hanna Irmuci   Az Olt-híd ellen fordították a bogáti hajókázást - Alagutat fúrnak a folyó alá Oltfalunál Az állami hajózási vállalat jóváhagyta a bogáti térség sétahajózási terveit, azzal a feltétellel, hogy a megyei tanácsnak felnyithatóvá kell alakítania a csicsói Olt-hidat. A feltétel mindenkit megdöbbentett, a megyei tanács és a helyi lakosság azonban eltökélt: a székelység ezt a támadást is kivédi, és a hidat elbontják, elemeit pedig felhasználják annál a közúti alagútnál, amelyet az Olt alá fúrnak. Döntött az állami hajózási vállalat, mégpedig úgy, hogy két fontos projektet ugrasztott egymásnak: a Román Hajózási Dolgok Rt. (RoHaDó Rt.) zöld utat engedett a bogáti önkormányzatok turisztikai projektjének, de azt a feltételt szabta, hogy a hajózhatóság érdekében a megyei tanácsnak a csicsói Olt-hidat felnyithatóvá kell tennie. Mint arról több alkalommal is beszámoltunk, a Bogát Önkormányzati Közösségi Liga Egyesületi Köre (BÖKLEK) újabb nagyszabású szolgáltatással bővíti turisztikaidesztináció-csomagját: Ajnádtól Csíkrákosig a Rákos-patakot, Rákostól a csicsói kisrepülőtérig pedig az Oltot tenné alkalmassá sétahajókázásra. – A kezdeményezésünk páratlan. Ezzel ugyanis nem pusztán a csicsói reptérre érkező turistáknak tudnánk újabb egyedi programot kínálni, hanem a hajózhatóvá tétellel párhuzamosan a patakmeder-mélyítéssel és a partvédelem megerősítésével árvízvédelmi és patakszabályozási szempontból is hasznos munkát végeznénk – nyilatkozta felháborodottan Tamás Gusztáv BÖKLEK-elnök. A medermélyítéssel érték volna el, hogy a meglévő hidak megmaradhassanak, és a RoHaDó Rt. ezt jóvá is hagyta, egyetlen kivétellel: Oltfalunál, a csicsói Olt-híd esetében nem engedik mélyíteni a medret. A mondvacsinált indoklás a pillérek megsüllyedésének veszélye, ami nevetséges érv, hiszen a hidat éveken át építették, és mára bombabiztos. – Aljas támadás ez a székely közösség ellen, de a helyi lakossággal és építkezési szakemberekkel való gyors egyeztetéseink során arra az elhatározásra jutottunk, hogy bebizonyítjuk: ez sem ijeszt meg bennünket. Sőt olyan megoldásra sarkall, ami országszerte példaértékű lesz: alagutat fúrunk a folyó alá – közölte lapunkkal Betfalvi Mátyás megyeitanács-elnök. A meglévő hidat elbontják, elemeit pedig felhasználják a majdani alagútban támfalaknak, korlátoknak. A korábbi híd főként a helyi lakosságot és a csicsói hazajáró tehéncsordát szolgálta ki, utóbbi miatt három sávot terveznek – tudtuk meg Betfalvitól –, egyik sávra a csordát terelik napi két alkalommal. Mivel az alagúttól – és a BÖKLEK-projekttől – turisztikai fellendülést várnak, az alagút falán kétoldalt turisztikai információs táblák tájékoztatják a vendégeket, ráadásul egy alagútkarbantartónak is állást biztosít az újszerű létesítmény. Kelemen Hugó Izsák   Vízágyúkkal védik a mezőt Több millió eurós beruházás kivitelezését kezdték meg tegnap meglepetésszerűen Alcsíkon. A több éve tervezett térségi öntözőrendszer kiépítésére most az Európai Unió barnamedve-különalapjából kaptak azonnali és vissza-soha-nem-térítendő támogatást a települések. [caption id="attachment_42020" align="aligncenter" width="2835"] Para István karikatúrái[/caption] A munkálatok megkezdésére különgéppel érkezett az alcsíki Nagymezőre Hans Hun Harcig, az Európai Unió barnamedve-alapjának biztosa. A tíz vasúti kocsiból álló szerelvény Tusnádfürdő érintésével érkezett a Nagymezőre. Az uniós biztos kíséretében a szerelvény első kocsijában az európai szakpolitikus irodai személyzete, huszonhét tolmács és biológusok utaztak, a második kocsiban az Unió mozgó televízióstúdiójának felszerelése és személyzete érkezett, a harmadik szerelvényben egy holland vegyes ének- és zenekar kapott helyet, a negyedikben az európai védett fajok és mezőgazdasági támogatások speciális értékének vizsgálatával megbízott értékelőkből álló szakbizottság tagjai foglaltak helyet, az ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik kocsikban a francia–spanyol csatorna- és magashegyi vízhálózat építésére szakosodott konzorcium felszerelése és személyzete érkezett. A kilencedik kocsiban egy uniós kifőzde, míg tizedikként egy rácsozott üres kocsi futott be a Csíkszetsimon határában erre az alkalomra kialakított ideiglenes vasúti megállóba. Az uniós különítményt elsősorban Talpig Ábel, Alcsík kanton kormányzója mellett a díszhuszárok zászlóalja, Vad Szél János, a védett területek kantoni szakbizottságának elnöke, Lábas Márton, a mezőgazdasági támogatások mindenese, Oltszem János, a kanton vízügyi kurátora és Szikra Albert kantoni tűzoltóparancsnok fogadták. A második, harmadik sorokban a kanton új öntözőrendszerét befogadó települések polgármesterei kaptak helyet. A közel félórás protokolláris himnusz és zászlócserék után Hans Hun Harcig bejelentette: azért érkezett személyesen Alcsíkra, hogy elkezdjék az első európai közösségi felszíni mezőgazdasági csatornarendszer kiépítését, amelyet elsősorban nem a mezőgazdasági területek öntözésére, hanem speciális vízágyúk működtetésére használhatnak az alcsíki mezőkön a barnamedvék távol tartására. Az Európai Unió barnamedve-különalapjából első körben 150 millió eurót hagytak jóvá a csatornahálózat kiépítésére és a mobil vízágyúk beszerzésére. Hans Hun Harcig ugyanakkor közölte: a munkálatok kezdésével egy francia–spanyol konzorciumot bízott meg az Unió, ezzel lehetővé téve az azonnali kezdést. Hans Hun Harcig megjegyezte: a helyi közbeszerzési eljárások ismeretében ezt tartották észszerűbb eljárásnak a barnamedve-szakbizottság pénzügyi szakértői. Hans Hun Harcig újságírói kérdésre pontosított: reméli, senki nem értelmezi barátságtalan lépésnek, hogy vízágyúkkal szerelik fel a székelyföldi kantont. A sajtóbejelentést azonnal sajtóbemutató követte. Szikra Albert kantoni tűzoltóparancsnok vezényletével a közeli kukoricatáblából elkezdődött egy ott tanyázó barnamedvecsalád kiűzése. Az első vízágyú bevetése eredményesnek bizonyult, a medvéket a közeli zabtáblába hajtották át. Darabos Dani