Gondolatok az új évre
„Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem.”
(Jn 3:30)
A krónikások időjegyzése szerint az Úr 2019. esztendejében vagyunk. Valóban így van-e? Nem a 2019 zavar, bár más időjegyzések szerint 5779-et, 1396-ot, 5121-et vagy éppen 2561-et írunk. Felmerül azonban az Úr esztendejének kérdése. A mai, modern ember, aki önmagát akarja megvalósítani, az Úr igéje szerint éli-e?
Két esztendő mezsgyéjén illő számot vetni, milyen volt az elmúlt év, és illő tervezni, milyen legyen az új esztendő. Annyi minden történt az elmúlt hónapokban: emberek jöttek-mentek, ígéretek és kudarcok, remények és kétségbeesések, tervek és megvalósulások, harcok és megbékélések – nagy általánosságban, a világi politikában, a nemzet és nép életében, a család életében és az egyéni életben. De vajon az Úr esztendeje volt-e 2018? Némelyek számára mindenképpen.
Manapság azonban olyan társadalmi rendszer alakult ki, amelynek nem kell Isten. Helyette önmagát isteníti, nem kell megváltás, önmagát igyekszik megvalósítani, és nem kell Jézus Krisztus sem, inkább celebekre és sztárokra szomjazik. Siralmas kórképe ez egy istentelen világnak.
Keresztelő János – aki útkészítő, kiáltó szó a pusztában, karizmatikus, bátor szócsöve Istennek, Krisztus megkeresztelésekor kijelenti: „Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem.” Felismeri, hogy az ő küldetése bevégeztetett. Amilyen hirtelen berobbant a várakozással teli emberek életébe, olyan hirtelen félre is tud és akar állni, azzal a felismeréssel, hogy immár őbenne is növekednie kell a Krisztus képére formálódó új embernek.
Talán ennek az esztendőnek az irányadója lehetne az említett felismerés. Az előttünk álló időszakban növekedjen bennünk is a Krisztus képére formálódó új ember, és büszkeségünk, gőgünk, valós vagy vélt igazunk minden nappal váljon kisebbé.
Hadd legyenek ezek a gondolatok az idei jókívánságaim: Növekedjen bennünk a krisztusi szeretet, amely nem önmagát nézi! Növekedjen bennünk a Krisztusba vetett hit, amely meglátja a mindennapi isteni gondviselést, és arra bízza életét! Végül, de nem utolsósorban pedig növekedjen bennünk a krisztusi remény!
Kívánom, hogy az új esztendő valóban legyen az Úré, és a világi vezetőktől az egyszerű emberekig mindenki – saját tehetsége és lehetősége szerint – igyekezzen kisebbé válni és engedni, hogy a Megváltó növekedjen és teljességre jusson az életében.
Ámen!
Barát István református lelkész