A gránátalma számomra sokáig ismeretlen gyümölcs volt, legfeljebb elnevezése mozgatta meg a fantáziámat. A 60-as évek végén adták a mozikban a Gránátalma színe című szovjet filmdrámát, Szergej Paradzsanov alkotását. Bevallom, a misztikus darabból keveset értettem, viszont megmaradt bennem a film címe. Egy évtizedre rá Taskentbe vetett a sors, ahol a piacon nagy halmokban árulták az érett példányokat, máshol kifacsarták ízes levét, jó szovjet szokás szerint szeszes italt is készítettek belőle. Talán itthon kevesebben tudják, de a híres andalúziai város, Granada neve is a gránátalmából ered. Egyesek szerint a település dombjaival és völgyével egy kettészelt gránátalmára hasonlít, mások pedig a vidék kedvelt gyümölcsét tekintik névadójának. Mindenesetre a büszke lakók a címerben is feltüntették az édes csemegét, amelynek sziluettje minden, a városra utaló tárgyon fellelhető. 2018-ban, a kaukázusi köztársaságokat járva, ismét felfigyeltem a gránátalmára. Gyümölcsfaligetekben termesztették, a nagyobb fák öt méter magasra is megnőttek, s bőséges termést hoztak. Minden étkezéshez ajánlották nedűjét, akárcsak Taskentben, e vidékeken is az út mentén is frissen facsarták a megfáradt vándornak. Kárpátalján is kapható a piacokon, jó áron, ez is bizonyítja, hogy az egykori Szovjetunió kereskedelmi kapcsolatai élőbbek, mint valaha. A gránátalma reneszánszát éli Magyarországon, ami egyben azt is jelenti, hogy valamikor igen népszerű lehetett országunkban. A török kereskedők hozták el a XVI. században, a XIX. század végén pedig a termesztésével is megpróbálkoztak, de a fák rendre elfagytak. A gyümölcs középkori kedveltsége – sokszor olasz közvetítéssel – a népművészetben is nyomot hagyott. Idekívánkozik egy családi történet: apósomék kamrájában egy mustársárgára mázolt, de ránézésre szebb napokat látott láda állt. Nekünk adták, s egy erdélyi ládafestőt bíztunk meg rendbetételével. Az eredmény felülmúlta reményeinket, a bútorról fekete alapon piros színű gránátalmák mosolyogtak ránk. Ettől kezdve figyeltem máshol is e motívumot, elterjedt volt mezőkövesdi varrottasokon, de a kalotaszegi hímzéseken is megjelent. Erdély más tájain aranyalmának, fejedelem almájának nevezték, tehát nagy becsben tartották. Hazánkban az utóbbi években fedezték fel ezt az egészséges gyümölcsöt. A piacokon is felbukkan, a nagyobb bevásárlóközpontokban is árusítják, leve a bioszörpök polcán is megtalálható. A vizsgálatok megerősítették a szív- és keringési rendellenességekre gyakorolt gyógyító hatását, antioxidáns hatása pedig a rákbetegségek gyógyítását segíti hatékonyan. Nem beszélve arról, hogy az említett ládánk is szemet gyönyörködtető…

Csermák Zoltán