Ellenszavazat nélkül fogadta el a Régiók Bizottsága kedd este Brüsszelben Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnökének az úgynevezett STE(A)M (Természettudományok, Technológiák, Mérnöki tudományok, Matematika és Művészetek) oktatási módszerről szóló jelentését. Borboly az élmény- és projektszemléletű STE(A)M népszerűsítését kérte a soron következő finn EU-elnökségtől. [caption id="attachment_90844" align="aligncenter" width="1000"] Borboly Csaba Brüsszelben. Lépni kell, mielőtt a korszerű elavulttá váli Fotó: HMT Sajtószolgálat[/caption] Röviden az a lényege a módszernek, hogy nem önálló tantárgyanként oktatják a különböző természettudományokat, hanem úgy, hogy az ismereteket azonnal alkalmazni is tudják a gyerekek konkrét feladatok megoldásakor. Az elöljáró meghívására a Hargita Népe is a helyszínen, azaz az Európai Parlamentben hallgatta meg a bizottság ülését. Az Európai Parlamentben dolgozó politikusok és az adminisztrációval foglalkozó teljes személyzet az EP emeleti kávézójában tartja az informális beszélgetéseiket. Így aztán mi is az itt kávézgató szakértőktől tudtuk meg, hogy igazából a STE(A)M oktatási módszer nem új, azonban egyelőre meglehetősen kevés uniós tagállamban működik, mert a tagállamok lusták az oktatási reformok bevezetésére. Valójában ez volt a jelentősége annak, hogy a Régiók Bizottsága elfogadta Borboly Csaba jelentését, és így már uniós szinten is hivatalosan ajánlott az oktatási módszer bevezetése. A Hargita megyei tanácselnök 20 perces ismertetésében kifejtette: Kelet-Közép-Európában elsősorban az agyelszívást tudná megakadályozni az oktatási módszer alkalmazása, ugyanis fontos, hogy szoros kapcsolat legyen a gazdasági valóság és az oktatási rendszer között. A megyeelnök ezúttal az EU tanácsadó szervének a raportőr szerepét betöltve jelentésében azt javasolta, az RB gondozásában készítsenek „fehér könyvet” a STE(A)M fejlesztéséről és hatékonyabb alkalmazásáról, amely hozzásegítheti a helyi és regionális törekvések felkarolását. Ezt elősegítendő általánosan alkalmazható keretmintatanterv kidolgozását sürgette, amelyet elképzelése szerint az oktatás valamennyi szintjére ki kellene terjeszteni. Ennek érdekében Borboly Csaba jelntésében arra kérte az EU-elnökséget átvevő finneket, hogy kezeljék prioritásként a STE(A)M népszerűsítését. Mindenhol alkalmazható Az ülésen ugyanakkor jelen volt Csák László vidékfejlesztési szakember, a jelentés szakértője is, akit még annak elfogadása előtt faggattunk arról, hogy mi is egész pontosan a STE(A)M oktatási módszer. Kérdésünkre a szakértő elmondta: az oktatási módszer Hargita megyében, sőt mindenhol alkalmazható, tekintettel arra, hogy ahol a világon használják, ott ebből sikeres gazdaság, illetve gazdasági fejlődés lesz, ahol meg nem, ott stagnálás és recesszió várható. Úgy vélte: ez a jövő a természettudományok, a matematika és az informatika oktatásában, nem lehet külön-külön kezelni ezeket a tantárgyakat. Ellenkezőleg: valamennyit egységes tanterv alapján kellene oktatni. Mint fogalmazott: nem arra kell oktatni a gyereket, hogy egyenként legyenek Mengyelejevek, hanem a természettudományos tudás alkalmazása az, amire meg kell őket tanítani. – Senki nem kell felfedezze a gravitációt, mindenki tudja, hogy van kvantumelmélet és relativitáselmélet, mindenki kipróbálta kémiaórán a durranó gázpróbát. Ezek igazából nem nagyon vezetnek sehova, a gyerekek érdeklődését sokkal inkább megfoghatjuk, ha konkrét, komplex feladatokat kapnak és hajtanak végre – nyilatkozta lapunknak Csák László. Hozzáfűzte: mai, modern, programozható, kódolható feladatokat kell adni a gyerekeknek, ennek van igazából értelme és erre van szüksége az iparnak is. Aki ilyen oktatási rendszert vezet be, az garantálja, hogy a diákok egész jól elhelyezkednek majd a munkaerőpiacon, a világon bárhol. Ellenben aki nem készíti fel erre az ifjúságot, az azt éri el, hogy nem lesznek sikeresek a 21. században. Kérdésünkre elmondta: kijelenthető, hogy a STE(A)M módszer tudományosan megalapozottabb, mint az összes többi, amit jelenleg működtet az uniós tagállamok többsége. Az Amerikai Egyesült Államokban a legtöbb magániskolában így oktatják a gyerekeket, és az állami iskolákban is ez a bevett gyakorlat. Akadnak buktatók, de megéri A tanárképzés is nagyon bonyolult, mert a kémiatanárok nagy része nem biztos, hogy tud programozni, márpedig olyan kémiatanárok kellenének, akik értik a mechanikát, tudnak programozni, és mindezt egyszerre tudnák átadni. Ilyen tanárképzés jelenleg nem igazán létezik. Németországban, az USA-ban, Franciaországban van, de Romániában például egyáltalán nincs. Kérdésünkre elmondta: az sem jelent megoldást, hogy előbb a tanárokat képezzük ki, és csak utána változtatjuk meg a teljes oktatási rendszert. Azért nem, mert ennek a kifutási ideje mintegy 15 év lenne, addigra azonban annyit változik a világ, a gazdaság és annak munkaerőigénye, hogy elavul az új oktatási módszer is. A szakértő szerint nagyon gyorsan kell reagálni az oktatásnak a gazdaság, a világ változásaira. – Évente változik, hogy mi kell egy régió versenyképességéhez és az ezt elősegítő oktatáshoz. Mi pedig ülhetünk és nézhetjük, hogy elmennek a vonatok mellettünk, csak tényleg nem jutunk sehová – mutatott rá Csák László. Hozzáfűzte: ahol eddig bevezették az új oktatási módszert, a mérhető gazdasági mutatók statisztikailag és tudományosan is azt bizonyítják, hogy működik. Kiss Előd-Gergely, Brüsszel