Folt hátán folt
Bő harminc évvel ezelőtt hallottam először a folt hátán folt, tű benne sosem volt találós kérdést, amire az egyszerű ember a „káposzta” szóval válaszolt, ám ez mindig helytelen volt. A helyes válasz a román aszfaltút. Nos, úgy látszik, ma is aktuális e találós kérdés.
Egyik, megyénket átszelő országúton egybefüggő aszfaltréteg már vagy tíz éve nincs, folt hátán folt viszont annál több. Nos, arra a foltra, amelyre tíz éve foltot tettek, most újra foltozzák. De nem ám úgy, mint ezer kilométerre tőlünk nyugatra, hanem „tipikus helyi” módszerrel. Tizenöt kilométeres szakaszon felszedték a foltról a kilyukadt foltot, majd nemes egyszerűséggel otthagyták. Eltüntették a foltról a foltot, amely egy újabb foltra vár. Gyakran járok az említett útszakaszon, lassan már úgy érzem magam, mintha egy ügyességi autóversenyen lennék: húsz kilométer/órás sebességgel választom ki, hogy melyik folt helyére vájt gödör veszélytelenebb, s abba hajtok bele. Mert kikerülni mindegyiket egyszerűen képtelenség. Úgy vagyok vele, mint az átkosban a sofőrök: kikerülnek egy nagyobb gödröt azért, hogy egy kisebbe belehajtsanak.
Nagy csodálatomra a hétvégén megjelentek az utászok, akik kezdték befoltozni a foltokat. De nem mindegyiket szépen sorban, hanem amolyan sakkosan: hol lólépésben, hol átlósan került új aszfaltdarab a kimart gödörbe, a többit meg lehet tovább kerülgetni. Egyszerűen elképesztő, amit az én adómból, az általam az államkasszába befizetett pénzből milyen mocsok munkát végeznek. Pedig tudnának rendes munkát is végezni, hiszen példa erre a megyét átszelő európai út minősége, de több mint tíz éve azt is láttam már, hogy a főváros északi kijáratát két sávon reggeltől estig újraaszfaltozták. És nem foltoztak, mint Hargita megyében.
Sajnos vidékünkön az utászok nem jeleskednek, példa erre a megye összes országútjának állapota. A Hargita-hegységen átvezető országutak állapota úgy ahogy kielégítő, ám ha keletre szeretnénk a megyét elhagyni, fel kell készülni arra, hogy nemcsak folt ér foltot, hanem gödröt gödör követ. Olyan útjaink vannak, mint amilyet a székely himnusz is emleget: göröngyös.
Kopacz Gyula