borús égbolt
Fokozott figyelemre int az állategészségügy
Kereskedelmi céllal vágva csak az engedélyezett vágópontokon keresztül és csakis az egyedesített, fülszámmal ellátott bárányaikat értékesíthetik a húsvéti ünnepi időszak alatt a juhtartók. Néhány alapszabály, amivel nemcsak a gazdáknak, hanem a fogyasztóknak is érdemes tisztában lenniük.
[caption id="attachment_47437" align="aligncenter" width="1000"]
Eladásra kínált bárányok a csíkszeredai piacon. Pecsét jelzi, ellenőrzött húst árulnak Fotó: Balázs Árpád / archív[/caption]
Csak az engedélyezett vágópontokról származó, bevizsgált, a főhatóság állatorvosai által láttamozott bárányhús vásárlását javasoltja a fogyasztóknak a közelgő ünnepi időszak alatt dr. Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője. A megyei főállatorvos megerősítette, a húsvéti asztalra szánt bárányok vágására március végéig Hargita megyéből idén három létesítmény kért és kapott ideiglenes működési engedélyt: az április 14-ig érvényes engedély birtokában a bárányokat Felsősófalván Mátyus Zsigmond, Kászonaltízen a kászoni juhtartók egyesülete, Csíkszentmiklóson pedig Erős Ágota vághatja. A főállatorvos arra kéri a báránnyal rendelkező gazdákat, hogy értékesítésre szánt állataikat az említett három vágópont egyikén vágassák le. Az innen származó bárányokat az állatokat bevizsgáló és a vágást felügyelő állatorvos egyedi bélyegzővel látja el, ami nem csupán a bárányok tulajdonosait jogosítja fel az értékesítésére, hanem a vásárlóknak is egyfajta garanciát jelent, hogy az ünnepi asztalra szánt hús fogyasztásra alkalmas, állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szempontból problémamentes – hangsúlyozta Ladó doktor.
– Minden egyes vágópont az engedélyezett időszakra saját, egyedesített bélyegzővel rendelkezik. A bélyegzőt az illető vágópontot felügyelő állatorvos használja. Emellett a vágópontokról bekerülő bárányokat az élelmiszerpiacokon is ellenőrizzük, annak érdekében, hogy ne kerülhessen a piacokra illegális vágásból származó bárány. Ha a bárányon nem szerepel bélyegző, azt jelenti, hogy vágás előtt-után állatorvos nem ellenőrizte – jegyezte meg a főállatorvos.
A gazdáknak és a fogyasztóknak sem árt tudniuk, hogy – ha minden rendben van – a félbevágott bárányoknak is kötelezően négy pecsétet – negyedbevágás esetén is minimum két bélyegzőt – szükséges tartalmazniuk: az egyik azonosító a számos bélyegző, ami arról tanúskodik, hogy az állatot hol, melyik vágóponton vágták, a második bélyegzőn pedig a TO felirat, azaz a fiatal juh rövidítés szerepel. Emellett a vágópontokról a piacra szállított bárányhúst is külön állategészségügyi bizonylat kíséri: e dokumentum nélkül a piacokon szolgálatot teljesítő állatorvos nem is engedi a pultra helyezni az árut.
– Nagyon fontos megértenie a gazdáknak, hogy a követhetőség érdekében a vágóponton is csak az egyedesített, fülszámmal ellátott bárányok kerülhetnek vágásra. A törvény ugyan a gazdáknak a fiatal juhaik fülszámozására a születéstől számítva 6 hónapot biztosít, annak érdekében, hogy a háztáji vágásra kerülő állataikat ne kelljen egyedesíteniük. Épp ezért a háztáji vágás és az értékesítésre, közfogyasztásra szánt vágás között is pont az a különbség, hogy az egyedesítés a közfogyasztásra szánt bárányok esetében kötelező – tette hozzá magyarázólag Bodó Árpád, a főhatóság munkatársa.
Az ünnepekig hátralévő időszak alatt a hatósági állatorvosok állandó ügyeletet teljesítenek: a vásárlók az élelmiszerekkel kapcsolatban észlelt rendellenességeket a szakhatóság 0266–312060-as telefonszámán jelezhetik, de hosszabbított munkaprogrammal – hétvégén is – a fogyasztók rendelkezésére állnak az állatorvosok a megye valamennyi engedélyezett piacánál, vásárcsarnokánál is. Az engedélyezettek közé a csíkszeredai, a székelykeresztúri, a székelyudvarhelyi, a gyergyószentmiklósi és a maroshévízi piac tartozik.
[box type="shadow" ]Négy anémiás lovat találtak
Négy, a fertőző kevésvérűségben szenvedő ló akadt fenn idén a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság tavaszi vérvételi szűrővizsgálatán. Egy beteg lovat Udvarhelyszéken, hármat pedig Gyergyó térségében fedeztek fel az állatorvosok – tájékoztatta lapunkat Ladó Zsolt, az intézmény igazgatója. A megye teljes lóállományára kiterjedő tavaszi kampány során a hatóság laboratóriumában eddig 13 493 patás vérmintáját vizsgálták be: ez alapján derül fény a négy, fertőző kevésvérűségben szenvedő egyedre. A beteg állatok a gazdaságban található többi haszonállattól elkülönítették, és a hatóság felügyelete alatt kötelezően vágásra ítélték. A ló tulajdonosait illető kártérítés nagyságát – a ló aktuális piaci árának megfelelően – szakértőkből álló kárfelmérő bizottság határozta meg. A lovakat időközben már levágták, a kárfelmérés is megtörtént, a következő lépés így már csak a kártalanításhoz szükség dokumentáció összeállítása lesz – mondta el a Hargita megyei főállatorvos. A körzeti állatorvosok azokon a településeken, ahol az anémiás lovakat találták, a helyi lóállományból két fordulóban, háromhavonta megismételve újabb vérmintákat gyűjtenek. A fertőzési gócot a szakhatóság csak akkor tekinti felszámoltnak, ha a településről származó minták mindkét alkalommal negatívak lesznek – jegyezte meg Ladó Zsolt.[/box]
Domján Levente
Eladásra kínált bárányok a csíkszeredai piacon. Pecsét jelzi, ellenőrzött húst árulnak Fotó: Balázs Árpád / archív[/caption]
Csak az engedélyezett vágópontokról származó, bevizsgált, a főhatóság állatorvosai által láttamozott bárányhús vásárlását javasoltja a fogyasztóknak a közelgő ünnepi időszak alatt dr. Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője. A megyei főállatorvos megerősítette, a húsvéti asztalra szánt bárányok vágására március végéig Hargita megyéből idén három létesítmény kért és kapott ideiglenes működési engedélyt: az április 14-ig érvényes engedély birtokában a bárányokat Felsősófalván Mátyus Zsigmond, Kászonaltízen a kászoni juhtartók egyesülete, Csíkszentmiklóson pedig Erős Ágota vághatja. A főállatorvos arra kéri a báránnyal rendelkező gazdákat, hogy értékesítésre szánt állataikat az említett három vágópont egyikén vágassák le. Az innen származó bárányokat az állatokat bevizsgáló és a vágást felügyelő állatorvos egyedi bélyegzővel látja el, ami nem csupán a bárányok tulajdonosait jogosítja fel az értékesítésére, hanem a vásárlóknak is egyfajta garanciát jelent, hogy az ünnepi asztalra szánt hús fogyasztásra alkalmas, állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szempontból problémamentes – hangsúlyozta Ladó doktor.
– Minden egyes vágópont az engedélyezett időszakra saját, egyedesített bélyegzővel rendelkezik. A bélyegzőt az illető vágópontot felügyelő állatorvos használja. Emellett a vágópontokról bekerülő bárányokat az élelmiszerpiacokon is ellenőrizzük, annak érdekében, hogy ne kerülhessen a piacokra illegális vágásból származó bárány. Ha a bárányon nem szerepel bélyegző, azt jelenti, hogy vágás előtt-után állatorvos nem ellenőrizte – jegyezte meg a főállatorvos.
A gazdáknak és a fogyasztóknak sem árt tudniuk, hogy – ha minden rendben van – a félbevágott bárányoknak is kötelezően négy pecsétet – negyedbevágás esetén is minimum két bélyegzőt – szükséges tartalmazniuk: az egyik azonosító a számos bélyegző, ami arról tanúskodik, hogy az állatot hol, melyik vágóponton vágták, a második bélyegzőn pedig a TO felirat, azaz a fiatal juh rövidítés szerepel. Emellett a vágópontokról a piacra szállított bárányhúst is külön állategészségügyi bizonylat kíséri: e dokumentum nélkül a piacokon szolgálatot teljesítő állatorvos nem is engedi a pultra helyezni az árut.
– Nagyon fontos megértenie a gazdáknak, hogy a követhetőség érdekében a vágóponton is csak az egyedesített, fülszámmal ellátott bárányok kerülhetnek vágásra. A törvény ugyan a gazdáknak a fiatal juhaik fülszámozására a születéstől számítva 6 hónapot biztosít, annak érdekében, hogy a háztáji vágásra kerülő állataikat ne kelljen egyedesíteniük. Épp ezért a háztáji vágás és az értékesítésre, közfogyasztásra szánt vágás között is pont az a különbség, hogy az egyedesítés a közfogyasztásra szánt bárányok esetében kötelező – tette hozzá magyarázólag Bodó Árpád, a főhatóság munkatársa.
Az ünnepekig hátralévő időszak alatt a hatósági állatorvosok állandó ügyeletet teljesítenek: a vásárlók az élelmiszerekkel kapcsolatban észlelt rendellenességeket a szakhatóság 0266–312060-as telefonszámán jelezhetik, de hosszabbított munkaprogrammal – hétvégén is – a fogyasztók rendelkezésére állnak az állatorvosok a megye valamennyi engedélyezett piacánál, vásárcsarnokánál is. Az engedélyezettek közé a csíkszeredai, a székelykeresztúri, a székelyudvarhelyi, a gyergyószentmiklósi és a maroshévízi piac tartozik.
[box type="shadow" ]Négy anémiás lovat találtak
Négy, a fertőző kevésvérűségben szenvedő ló akadt fenn idén a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság tavaszi vérvételi szűrővizsgálatán. Egy beteg lovat Udvarhelyszéken, hármat pedig Gyergyó térségében fedeztek fel az állatorvosok – tájékoztatta lapunkat Ladó Zsolt, az intézmény igazgatója. A megye teljes lóállományára kiterjedő tavaszi kampány során a hatóság laboratóriumában eddig 13 493 patás vérmintáját vizsgálták be: ez alapján derül fény a négy, fertőző kevésvérűségben szenvedő egyedre. A beteg állatok a gazdaságban található többi haszonállattól elkülönítették, és a hatóság felügyelete alatt kötelezően vágásra ítélték. A ló tulajdonosait illető kártérítés nagyságát – a ló aktuális piaci árának megfelelően – szakértőkből álló kárfelmérő bizottság határozta meg. A lovakat időközben már levágták, a kárfelmérés is megtörtént, a következő lépés így már csak a kártalanításhoz szükség dokumentáció összeállítása lesz – mondta el a Hargita megyei főállatorvos. A körzeti állatorvosok azokon a településeken, ahol az anémiás lovakat találták, a helyi lóállományból két fordulóban, háromhavonta megismételve újabb vérmintákat gyűjtenek. A fertőzési gócot a szakhatóság csak akkor tekinti felszámoltnak, ha a településről származó minták mindkét alkalommal negatívak lesznek – jegyezte meg Ladó Zsolt.[/box]
Domján Levente
.jpg)
