A csíkszeredai Goscom Rt. újabb (másodszori) törzstőkeemeléséről, amelyre Csíkszereda Municípium Helyi Tanácsának április 29-én elfogadott 2016/150-es határozata alapján került sor, lapunk május 30-i számában már beszámoltunk. A törzstőkeemelés, az azzal kapcsolatos tanácsi határozat kapcsán bizonyos fenntartásokat fogalmaztunk meg, egyrészt annak okán, mert szerény meglátásunk szerint a döntéshozó testület bizonyos értelemben nagyvonalúságnak adta tanújelét, másrészt pedig annak okán, hogy a jogalapot képező előírások között olyanokat is szerepeltettek, amelyeknek nemigen volt „keresnivalójuk” annak megalapozásában, illetve meghozatalában. A testület részéről furamód elmaradt mindennemű reagálás, s a jelek szerint nem kívántak állást foglalni az általunk vázoltak kapcsán. Nem kívánunk visszatérni erre az ügyre, de a minap egy hasonló esettel találkoztunk, amely ugyancsak arról tanúskodik, hogy megyénkben sincs minden rendben az állami, illetve a területi-közigazgatási egységek érdekeltségébe tartozó kereskedelmi társaságok háza táján. Annak idején a csíkszeredai részvénytársaság törzs­tő­ke­emelése kapcsán meg­koc­káz­tattuk azt a véleményt is, miszerint a törzstőkeemelés csak seb­tapaszt jelentett, jelenthetett, s végső soron felerősítette a cég füg­gő­ségét a helyi költségvetési finanszírozástól. A jelek szerint nem egyedi esetről volt, van szó, ugyanis egy nemrégiben megejtett ellenőrzés szerint a székelyudvarhelyi Ud­varhelyi Média Kft. esetében is több mint „szerencsétlennek” bizonyult a többszöri törzstőkeemelés. Ez is egy köztulajdonban lévő cég, nevezetesen a Székelyudvarhelyi Municípiumi Helyi Tanács 2013/­132-es határozatával hozták létre, s annak egyedi tulajdonosaként a területi-közigazgatási egység 300 000 lejes befektetést eszközölt a törzstőke képzésére. Még egy év sem telt el, s 2014 novemberében tanácsi határozat nyomán 200 000 lej értékű törzstőkeemelésre került sor, ezt követte 2015 májusában ugyancsak tanácsi határozat alapján egy újabb 300 000 lejes törzstőkeemelés. Tehát egy adott pillanatban a szóban forgó kft. törzstőkéje 800 000 lej volt, legalábbis papíron, s azt igen nagyvonalúan közpénzből képezték. Talán nem túlzunk, amikor nagyvonalúságról, illetve könnyelműségről beszélünk, mert ezt a tényállást rögzíti az az ellenőrzési jelentés is, amelyet az illetékes szerv június 10-én zárt le. Abban többek között tételesen az áll, hogy a törzstőke egymást követő emelése helyi közalapokból készpénz formájában egy gazdaságtalan, eredménytelen és indokolatlan beruházásnak bizonyult. Az már csak hab volt a tortán, hogy a törzstőkeemelésre 2015-ben olyan körülmények között került sor, amikor is a 2014-es esztendőt a kft. több mint 326 000 lejes veszteséggel zárta. (Emlékeztetnénk: a csíkszeredai Goscom esetében is az áprilisi törzstőkeemelés esetében utalás van a cég veszteségeinek a fedezésére is.) Mulasztás mulasztásra A törzstőkeemelések viszont nem segítettek hozzá a talpra álláshoz, sőt a veszteségek tovább gyarapodtak, azok értéke a 2015-ös esztendő során megközelítette az 529 000 lejt. Ilyenképpen pedig ellehetetlenül a cég tevékenysége is, illetve az fizetésképtelenné vált, s a birtokunkba került jelentés szerint az elmúlt esztendő végén a kft. több mint 132 000 lejes adósságot halmozott fel. (Egyébként a múlt esztendő vége felé készülőfélben volt egy újabb törzstőkeemelési tanácsi határozattervezet, azt az idén be is terjesztették, de nem fogadta el a helyi döntéshozó testület.) Az ellenőrző szerv megállapításai szerint a köztulajdonban lévő kft. esetében a 2014–2015-ös időszakban jobbára figyelmen kívül hagytak egy ilyen típusú cég létrehozására, megszervezésére és ügykezelésére vonatkozó törvényes előírásokat. És ezért nem csupán a kereskedelmi társaság ügyvezetőjét terheli felelősség, hanem a területi-közigazgatási egység illetékeseit, nevezetesen a helyi tanácsot is. Igen, mert valamilyen okból kifolyólag egyszerűen figyelmen kívül hagyták azt a jogszabályt, amely úgymond mérvadó a köztulajdonban lévő kereskedelmi társaságok tevékenységének a kibontakoztatása tekintetében, nevezetesen a 2011/109-es sürgősségi kormányrendelet előírásait (ez a kormányrendelet a köztulajdonban lévő vállalatok testületi vezetésével kapcsolatos). S a tanulság?... Kiemelt jelentősége van véleményünk szerint annak a számvevőszéki megállapításnak, miszerint mellőzték a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet előírásait. A történtek felvázolását pedig azért tartottuk indokoltnak és időszerűnek, mert megyei szinten sem egyedi és sajátos esettel állunk szemben. Sajnos, a helyi tanácsok nem minden esetben ismerték fel e sürgősségi kormányrendelet előírásai betartásának gyakorlati jelentőségét, s rendszerint csak akkor ébrednek rá a mulasztásaik következményeire, amikor is felszínre kerülnek például nagyvonalú és indokolatlan törzstőkeemelési döntések vagy különböző jogsértések. Ebben az összefüggésben utalhatunk arra is, nemigen hallottunk arról, hogy a megyénkben tevékenykedő köztulajdonban lévő kereskedelmi társaságoknál a törvény előírásainak megfelelően hirdettek volna versenyvizsgát a vezetői tisztségek, az ügyvezető tanácstagi vagy felügyeleti tanácstagi funkciók betöltésére. (Nyomatékolnánk, hogy azokról a kiírásokról van szó, amelyekről tételesen és részletesen rendelkezik a szóban forgó 2011/109-es sürgősségi kormányrendelet.) Az utóbbi időben megyénkben csak két ilyen típusú kft.-ről tudunk (az egyik parajdi, a másik zetelaki székhelyű), amelyek esetében a különböző funkciók betöltésére vonatkozó hirdetmények úgy jelentek meg, ahogy azt előírja a jogszabály. Még egyszer nyomatékolnánk, hogy nem helyi jelenségről van szó, s talán nem véletlen az sem, hogy nemrégiben némi átfogalmazáson esett át a 2011/109-es sürgősségi kormányrendelet: a Hivatalos Közlöny június 1-i számában jelent meg az ezt a jogszabályt módosításokkal és kiegészítésekkel jóváhagyó 2016/111-es törvény. Ez a minap hatályba lépett törvény számos újdonságot tartalmaz, többek között újabb határidőket szabva meg a vezető tisztségek betöltésére vonatkozóan. Hecser Zoltán