Véget nem érőnek tűnő vitát váltott ki az egyre inkább hírhedtté váló 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet. Erről a jogszabályról annak egyes várható nemkívánatos következményeiről lapunk hasábjain már többször beszámoltunk. Egyelőre több mint két hónappal annak megjelenése és részleges hatályba lépését követően egy dolog látszik biztosnak: annak további sorsa, azaz törvény általi szentesítése egyre bizonytalanabbá válik, s a labilitást fokozza, fokozhatja egy minap „kézbesített” jegyzék… Az Európai Bizottság a múlt csütörtökön figyelmeztető levelet intézett Romániához, amelyben kilátásba helyezi a kötelezettségszegési eljárás beindítását a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet egyes előírásai okán. A szóban forgó jegyzékben, illetve levélben a bizottság annak a megállapításának adott hangot, hogy az európai jogszabályozásnak ellentmond a gáztermelőknek arra való kötelezése, hogy három éven keresztül megszabott értékhatáron forgalmazzák a gázt. Ez egy olyan intézkedés az EB szerint, amely „hosszú távon nem tartható fenn a tekintetben, hogy a háztartási fogyasztókat védelmezze a túlzott áremelkedések ellen”. Tételesen arra utal az Európai Bizottság, hogy Románia, pontosabban annak kormánya a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet egyes előírásai révén megsértette, illetve figyelmen kívül hagyta az Európai Parlament és a Tanács ama 2017/1938-as rendeletét, amely a földgázellátás biztonságának a megőrzéséről szolgáló intézkedésekről szól, valamint az Európai Parlament és a Tanács ama 2009/73-as ama irányelvét, amely a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szól. Az pedig köztudott, hogy az Európai Parlament irányelveinek és rendeleteinek mellőzése okán az Európai Bizottság jogában áll (sőt köteles) kezdeményezni az úgynevezett kötelezettségszegési eljárást az adott országgal szemben. Az Európai Bizottság jegyzékével majdhogynem egyidejűleg a tekintélyes pénzügyi tanácsadó és auditáló Deloitte szakcég is nyilvánosságra hozott egy tanulmányt. Abban többek között az áll, hogy a Romániában 2018 decemberében elfogadott jogszabályozási intézkedések elemzése során arra a következtetésre jutottak, hogy a hazai gázpiacon bevezetendő új árszabályozási rendszer ellentétes az Európai Unió jogi követelményeivel. Továbbá annak a feltételezésnek is hangot adnak, hogy bekövetkezhet az ipari fogyasztók tiltott állami támogatása, valamint a kis gáztermelők diszkriminálása a beszállítókkal szemben. Továbbá megtörténhet, hogy fokozódni fog Románia gázimportja Oroszországból, ami pénzügyi szempontból is hátrányosnak bizonyulhat. A tanulmány egyik következtetése az, hogy az állami költségvetés a kormányrendelet egyes előírásainak a hatályba léptetése nyomán több mint 2,2 milliárd lejes veszteséget könyvelhet majd el. Az a meglátás is szerepel a tanulmányban, miszerint a háztartási fogyasztók bár látszólag a hatóságilag megszabott, illetve két évre befagyasztott árak nyomán úgymond védettek lesznek, de a későbbiek során a kiskereskedelmi árak oly mértékben megemelkedhetnek, ami nem kívánatos a sürgősségi kormányrendelet szempontjából, legalábbis elvileg nem. A tanulmány szövege lényegében összecseng az Európai Bizottság jegyzékének tartalmával, s az alacsony jövedelmű háztartási fogyasztók esetében szükségesnek tartja az úgynevezett sérülékeny fogyasztói fogalom gyakorlatba ültetését. Ezt a fogalmat amúgy az uniós irányelv is tartalmazza, sőt az fellelhető a hazai jogszabályozásban is oly módon, hogy az ebbe a kategóriába sorolandó fogyasztók részesüljenek közvetlen pénzügyi támogatásban. Ilyenképpen pedig elkerülhető lehetne azon háztartásoknak a szubvencionálása, amelyek átlagjövedelme meghaladja az országos vagy a regionális szintű átlagjövedelmet. Egyelőre tapogatóznak Az már nem titok, hogy a kormány, a kormánypárt is rádöbbent, hogy túllőttek a célon, ezzel a kormányrendelettel vagy legalábbis annak egyes előírásaival, amely egyébként Teodorovici közpénzügyi miniszter nevével „fémjelzett” (de állítólag „csendestárs” volt Darius Vâlcov, a kormányfő gazdasági és pénzügyi személyes tanácsadója). A jelek szerint az utóbbi időben a kormányrendelet majdani sorsát a kezébe vette Liviu Dragnea pártelnök, a képviselőház elnöke. (Amúgy a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet a szenátusban nemrégiben hallgatólagosan elfogadásra került.) Ezt közvetve maga is elismerte, amikor arról beszélt, hogy találkozott a jegybank illetékes képviselőivel és azokkal egyeztetett a kormányrendeletnek a pénzintézeteket úgymond sújtó egyes előírásairól. Egy szombati sajtónyilatkozatában elégedettségének adott hangot annak kapcsán, hogy mindkét fél számára elfogadható megoldásokig jutottak el anélkül, hogy „lemondtunk volna azon célkitűzéseinkről, amelyek generálták a 114-es kormányrendeletet”. Lemondtak, nem mondtak le, azt nem tudni, de az tény, hogy a kormánypárt, a kormány rákényszerült a visszakozásra, azaz a gazdasági realitásokkal szembeni meghajlásra. Egyelőre annyit tudni, hogy a banki aktívákra kivetendő illetékrendszere merőben meg fog változni, azt elválasztják a ROBOR-tól, illetve annak szintje alakulásától, és egyéves fix kvóta formájában vetik ki, az aktívumok alapját (azaz értékét) egyszersmind zsugorítva. A ROBOR tekintetében is változásra lehet számítani, s ilyen összefüggésben be fog épülni a hazai jogszabályozásba az Európai Parlament és a Tanács ama 2008/48-as irányelve, amely a fogyasztói hitelmegállapodásról szól. Arról is hallani, hogy a bankokat érintő módosító majdani előírásokról egy levélben értesítette a Standard&Poor’s hitelminősítő ügynökséget Eugen Teodorovici közpénzügyi miniszter. Újabb tárgyalássorozat Dragnea pártelnök azt is bejelentette, hogy az elkövetkező napokban személyesen tárgyalni fog az energetikai szektor és a távközlési szektor illetékeseivel, érdekképviseleteinek képviselőivel. Azt is hallani, hogy tájékoztatni kívánják a kilátásba helyezett módosító jellegű előírásokról az Európai Bizottságot is. Ez utóbbi viszont, amint már arra utaltunk, nemigen vár tájékoztatást, hanem konkrét lépéseket az Európai Parlament és a Tanács rendelete és irányelve vonatkozó előírásainak a maradéktalan tiszteletben tartása tekintetében. Tételesen arról van szó, hogy a kormánynak két hónap áll a rendelkezésére a válaszadásra, ami nem jelenthet mást, mint azon kötelezettségek teljesítését, amelyek rá hárulnak az uniós jogszabályozások értelmében. Amennyiben erre nem kerül(ne) sor, az Európai Bizottságnak módjában áll az ügyet az Európai Unió Bíróságához továbbítani, amely igen jelentős pénzügyi szankcióval sújthatja Romániát és/vagy napi pénzösszeg befizetésére mindaddig, míg a hazai jogszabályozást hozzáidomítják az európai jogszabályozáshoz. A múlt hét végén Dragnea pártelnök meglebegtette azt a lehetőséget, hogy a kormánykoalícióban rövidesen megvitatják és jóváhagyják a módosító jellegű előírásokat, s a hónap végéig elfogadásra kerülhet egy módosító és kiigazító jellegű sürgősségi kormányrendelet… Hecser Zoltán