Feljelentés nélkül maradnak a mentősöket érő atrocitások
A Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság 2019 óta nem kapott bejelentést mentősök elleni erőszakról – válaszolta a mentődolgozókat érő támadásokról szóló cikkünk megjelenése után a hatóság. A rendőrségi adatok és a mentőszolgálat beszámolói között több ponton is jelentős eltérés mutatkozik.
Múlt pénteki lapszámunkban arról, írtunk, hogy a Hargita Megyei Mentőszolgálat munkatársait a verbális bántalmazások, szóbeli fenyegetőzések mellett évente több alkalommal éri fizikai bántalmazás is munkájuk során. Az ügyben megkerestük a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságot is, válaszuk cikkünk megjelenését követően érkezett meg.
A rendőrség hivatalos álláspontja és a mentőszolgálat beszámolója több ponton is eltér egymástól. Míg dr. Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője arról számolt be, hogy munkatársait többször éri szóbeli és fizikai bántalmazás – legutóbb 2024 augusztusában Csíkszentgyörgyön lökdösték a sofőrt és ütötték a gépkocsit – a rendőrség tájékoztatása szerint a 2019–2026 közötti időszakban egyetlen bejelentést sem kaptak az egészségügyi személyzet elleni erőszakról vagy fenyegetésről, hozzájuk kizárólag gépjármű-rongálás miatt érkezett megkeresés.
Járművek megrongálása kapcsán összesen három büntetődossziét regisztráltak – 2019-ben, 2022-ben és 2024-ben –, és a hatóság tájékoztatása szerint mindhárom esetben azonosították az elkövetőket. A mentőszolgálat vezetője úgy tudja, a 2019-es csíkkozmási támadás nyomozását az elkövetők azonosításának hiányában zárták le, így a járműben keletkezett kárt is a mentőszolgálat állta, a rendőrség jelentése szerint viszont az elkövetők azonosítása megtörtént, az ügyben pedig az ügyészség hozott döntést a nyomozás lezárásáról.
A hatósági adatok szerint egy 2022-es csíkkarcfalvi incidensnél a mentőszolgálat visszavonta a feljelentését. A korábbi cikkünkben a mentősök által említett 2024-es csíkszentgyörgyi támadásról és az arról átadott videófelvételről a rendőrségi jelentés nem tesz említést, abból az évből kizárólag egy maroshévízi rongálást említenek, amelyben jelenleg is tart az eljárás.
Érdeklődésünkre, hogy a mentőegységek hány alkalommal igényeltek hatósági jelenlétet a kiszállásokhoz, Răducanu Mariana Ramona, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője jelezte: nem vezetnek külön statisztikát az ilyen kérésekről, és a településeket sem sorolják veszélyességi kategóriákba, ugyanis valamennyi esetet egyedileg értékelnek. A járőregység helyszíni kiérkezési idejével kapcsolatban közölte, hogy a segítséget minden esetben a legközelebbi elérhető rendőri egység biztosítja. A pszichiátriai betegek szállításával kapcsolatban kifejtette: a mentőautó higiéniai és fertőtlenítési előírásai miatt a rendőrök nem a betegtérben utaznak, hanem külön szolgálati járművel kísérik az egységeket.
A két intézmény adatai közötti eltérés rámutat arra, hogy a mentősöket érő atrocitások jelentős része hivatalos eljárás és feljelentés nélkül marad. A Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság válaszában hangsúlyozta: bátorítják minden, az egészségügyi személyzetet veszélyeztető incidens bejelentését.
Nálunk nincsenek „fekete mentőautók” – a fehéreket bántják
Szóbeli fenyegetőzés, szidalmazás sűrűn előfordul, de évente többször fizikai bántalmazást is elszenvednek a Hargita Megyei Mentőszolgálat munkatársait. Dr. Péter Szilárd igazgató elmondta: ma már vannak olyan településrészek a megyében, ahová a mentősök csak hatósági kísérettel mennek ki.
