Homályos, zavaros körülmények között kezdődött meg az új év adózási-költségvetési szempon-tokból, s ez vonatkoztatható a gazdasági tevékenység egyes szféráira is. Mindez annak okán, hogy a jelenlegi kormánykoalíció szándékai, illetve az e napokban véglegesített kormányprogram nincs összhangban a január 1-jétől érvényben lévő, valamint hatályba lépett egyes jogszabályozási előírásokkal. Ilyen körülmények között pedig biztosra vehető, hogy az új kormány, illetve a parlament a közeljövőben számos módosító és kiigazító jellegű jogszabályt fog elfogadni. Körülményes és terjedelmes lenne felsorolni mindazt, ami esetében „nem talál a szó” a kormányprogramban előirányzott intézkedések és a jelen pillanatban hatályba lévő jogszabályozási előírások között. Ilyen összefüggésben mindenekelőtt az Adótörvénykönyv egyes, január 1-jétől hatályba lépett rendelkezéseire kell utalnunk, azokra, illetve olyanokra, amelyekkel esetenként nem ért egyet a jelenlegi kormánykoalíció, vagy esetenként bizonyos határidők elnapolását szerette volna kieszközölni a múlt hónap során az akkor még regnáló Cioloș-kormánytól. Konkrét példákat is felhozhatnánk: a kormánykoalíció azt szerette volna elérni, hogy január 1-jétől ne kerüljön kivezetésre a különleges építményekre vonatkozó adó (s nem létesítményadó, amint arra helytelenül utaltak több sajtóorgánumban is). Mint ahogy az üzemanyagokra kivetett különleges jövedéki adó sem. Ezek olyan költségvetésbevétel-kiesést okoznak, okozhatnak, amelyek révén jelentős mértékben gyarapodhat az, amely viszont szerepel a kormánykoalíció kormányprogramjában. Liviu Dragnea, a szociáldemokrata párt elnöke múlt pénteki sajtóértekezletén elismerte, hogy ez gondot okozhat, s ilyenképpen az idei esztendőben országunk költségvetési hiánya 1,9 milliárd lejjel nagyobb lehet, mint az előrejelzett, elérve a 22,3 milliárd lejt. Ezt a feltételezést erősítette meg amúgy azon interjúja során is, amelyet hétfőn este adott az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak. A napokban eldőlhet A kormánymegalakítás, valamint az idei költségvetés elfogadásának a megkésése, amint már arra utaltunk, felemás helyzetet teremtett. és ennek okán a kormány kénytelen-kelletlen rákényszerül bizonyos korrekciók bevezetésére. A szociáldemokrata párt elnöke szerint e hónap végéig érvényt kívánnak szerezni mindazon kormányprogramban szereplő célkitűzésnek, amelyek gyakorlatba ültetése elképzeléseik szerint január 1-jétől lett volna esedékes. Mindezt oly módon, hogy hatályon kívül helyeznének egyes jogszabályokat, mások esetében pedig kitolnák a gyakorlatba ültetési határidőket. Ami az állami költségvetést illeti, a múlt pénteken este még azt hangoztatta, hogy annak elfogadása sürgős, de nem szeretnék elsietni, szerintük is indokolt és ajánlatos lenne az érdemleges vita, s ezt semmiképp sem szeretnék meggátolni. Ilyen körülmények között pedig a megszavazásra január utolsó dekádjában kerülhetne sor. Nos, e tekintetben fordulat következett be, ugyanis hétfő esti televíziós interjújában már azt hangoztatta, hogy a költségvetés parlament általi elfogadására a jövő hét folyamán sor kerül(het), s ennek érdekében újabb rendkívüli ülésszakot hívnak össze. Azt is hangoztatta, hogy a költségvetés tervezetét finalizálták, s abba belekerültek azok a pótlólagos bevételek és kiadások, amelyek óhatatlan velejárói a kormányprogramban előirányzott intézkedések gyakorlatba ültetésének. Ami pedig ez utóbbit illeti, létezik egy „menetrend” is, amihez mindenképp ragaszkodni fognak. Ez pedig azt is jelenti többek között, hogy még ebben a hónapban olyan jogszabályok elfogadására kerül sor, amelyek révén már február 1-jétől bevezetésre kerülnek olyan intézkedések, amelyeket a Cioloș-kormány akarva, nem akarva elnapolt, illetve azoktól eltekintett. Vannak azonban olyan esetek is, amikor körülményes lesz bizonyos ellentmondásokat feloldani. Liviu Dragnea például azt hangoztatta, hogy az Adótörvénykönyvvel, s azon belül az áfarendszerrel kapcsolatos sürgős intézkedések között szerepel az is, amely szerint a mezőgazdaságban használatos anyagokra, termékekre, eszközökre kivetett áfakulcsot eltörlik, azaz áfamentessé teszik azokat. Ezt azzal indokolta meg, hogy a mezőgazdasági őstermelőknek, vállalkozásoknak nincs, illetve nemigen van lehetőségük az általuk befizetett áfa visszaigénylésére. Ez ma már nem így igaz, ugyanis a nemrégiben megjelent 2016/80-as sürgősségi kormányrendelet értelmében egy sajátos áfarendszer bevezetésére került sor 2017. január 1-jétől. A lakosságot érdekelheti A kilátásba helyezett sürgős intézkedések között vannak olyanok is, amelyek a lakosság széles rétegeit közvetlenül is érinthetik. Kezdenénk a bizonytalan sorsú, már többször is emlegetett 2017-es esztendei országos garantált minimál bruttó bérrel. Ilyen-olyan okok, indokok mentén az arra vonatkozó döntést „elszalasztotta” a Cioloș-kormány. Ilyen körülmények között e hónapban is az országos minimálbér 1250 lej marad. Február 1-jétől viszont annak kvantuma 1450 lej lesz, s Liviu Dragnea szerint az erre vonatkozó kormányhatározat meghozatalára a jövő hét folyamán sort kerítenek. A 200 lejes, illetve 16 százalékos bérmegemelés egyes vállalkozói kategóriák körében aggodalmat váltott ki, azt állítva, hogy azt képtelenek lesznek kigazdálkodni. Lehet, hogy ez esetenként bekövetkezhet. Ugyanakkor azonban azzal is számolni kell, hogy az áfakulcs egy százalékkal való mérsékelése, az építményadó, valamint az üzemanyagokra kivetett különleges jövedéki adó kivezetése esetenként „levegőhöz juttathatja” a vállalkozásokat, legalábbis azok egy részét. Az viszont nem vitás, hogy a munkáltató számára túl azon a 200 lejen másabb kiadásokat is jelent, s a számítások szerint az 1450 lejes minimálbér a munkaadó számára 1783 lejes kiadást jelent. Az állami költségvetés szempontjából viszont egyes számítások szerint különösebb gondot nem fog jelenteni, ugyanis a költségvetési szektorban hozzávetőlegesen csak 40 000 olyan személy tevékenykedik, akik jelenlegi bére az országos garantált minimál bruttó bér szintjén találtatik. Ha ez így igaz, akkor a költségvetés bevételei növekedni fognak, mert nagyobb volumenre lehet számítani a személyi jövedelmi adóból. A helyi költségvetések bevétele szempontjából is megvan a maga jelentősége a minimálbér megemelkedésének: a közúti közlekedési szabálysértésekre kirótt bírságok egy büntetőpont esetén az országos minimálbér 10 százalékát jelentik. Ez ezentúl abszolút értékben kifejezve 16 százalékkal fog növekedni, azaz az eddigi 125 lejjel szemben 145 lej lesz. A nyugdíjak, illetve a nyugdíjasok szempontjából is ígéretes kilátásokkal kecsegtet a kormányprogram. Ami már biztos, az az, hogy a nemrégiben megjelent 2016/99-es sürgősségi kormányrendelet 12. szakaszának értelmében január 1-jétől a nyugdíjpont értékét 5,25 százalékkal megemelték, azaz 871,7 lejről 917,5 lejre. Tehát, a januári nyugdíj kvantuma majd minden nyugdíj esetében 5,25 százalékkal lesz nagyobb, mint a múlt havi. Ugyanakkor megemelkedett az az értékszint is, amely esetében bekövetkezik a jövedelmiadó-fizetési kötelezettség. A kormányprogram előirányzatai szerint a közeljövőben ennél jóval többre lehet számítani. Állítólag február 1-jétől a nyugdíj kvantumától függetlenül eltörlésre kerül az egészségbiztosítási egyéni hozzájárulás-fizetési kötelezettség a nyugdíjasok esetében. Ugyanakkor a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség csak a 2000 lejt meghaladó nyugdíjak esetében következik be, s az a 2000 lej feletti összegre fizetendő, de nem 16 százalékos adókulccsal, hanem az ezentúl bevezetendő 10 százalékossal. Úgyszintén a nyugdíjpont értéke is megemelődik, állítólag 1002 lej körüli összegre, s annak bevezetése legkésőbb július 1-jétől lesz esedékes (hogy pontosan mikortól, az majd nyilvánvalóvá válik a kormányprogram elfogadását, illetve annak nyilvánosságra hozását követően). Amúgy a már említett hétfő esti televíziós interjújában Liviu Dragnea pártelnök arról is említést tett, hogy a jelenlegi törvényhozási mandátum végéig, azaz 2020 utolsó évnegyedére a nyugdíjpont értéke az 1700 lejt is meg fogja haladni. Hecser Zoltán