Várhatóan jövő héten megérkeznek a nyáltesztek a tanintézményekbe, csak épp még nem igazán lehet tudni, hogy ott mit kezdenek velük. Sok szülő elutasítja az eljárást, a tanügyi szakszervezetek pedig tiltakoznak az ellen, hogy a pedagógusokkal végeztessék el a tesztelést. Eközben a szakemberek szerint nem sok értelme van ilyen jellegű teszteket használni, mert a pontosságuk megkérdőjelezhető, és csak a nagyon fertőző személyeket szűri ki. November 12-én jelent meg az egészségügyi minisztérium közleménye, amely a Sars-Cov-2-vírus kimutatására szolgáló nyálalapú antigén gyorsteszt tanügyi intézményekben való alkalmazásáról szól. Ebből többek között kiderül, hogy minden hétfőn és csütörtökön tesztelnek mindenkit – gyermeket és pedagógust –, függetlenül attól, hogy beoltott-e vagy sem, a folyamat a csoportszobában vagy az osztályteremben zajlik a tanítási nap kezdetén, az iskolai egészségügyi személyzet vagy az adott intézmény erre a célra kinevezett munkatársai segítségével, illetve felügyeletével. A közlemény azt is tartalmazza, hogy mi a következő lépés, ha valakinek a tesztje pozitívnak bizonyul. Egy másik hivatalos irat hétfőn született, ebben az oktatási tárca pontosításokat, tisztázást kér az egészségügyi minisztériumtól a tesztelés lebonyolításáról. Ebben felvetik, hogy a szülők elvégezhetnék-e otthon gyermekük tesztelését, illetve hogyha az mégis az intézményeknél történik, szükséges-e a szülői beleegyezés. A dokumentum szerint az egészségügyi tárca részéről még az sem világos, hogy a napköziseket alá kell-e vetni ennek a járványt fékezni hivatott eljárásnak. Kivár a tanfelügyelőség Pontosításokra vár a megyei tanfelügyelőség is. – Ki végezze el a teszteket? Mennyi időbe telik? Elvileg bárki felügyelheti a folyamatot? Többek között ezekre a kérdésekre várjuk a válaszokat, mert jelenleg még semmi konkrétumot nem tudunk – közölte megkeresésünkre Demeter Levente főtanfelügyelő. Úgy tudja, hogy jövő héten várhatóan minden tanintézménybe megérkeznek a tesztcsomagok. Azt is elmondta, hogy a megyében vannak iskolák, amelyek számára természetes az együttműködés, viszont olyanok is akadnak, ahol hallani sem akarnak a tesztelésről. – Pedig ez nem egy invazív teszt és könnyen elvégezhető. Eddig az volt a baj a szülők körében is, hogy miért nem tesztelnek, aztán az, hogy nem engednék invazív eljárással tesztelni a gyereküket, most pedig itt van ez a nyálteszt, és ez ellen is tiltakozunk – jegyezte meg a főtanfelügyelő. Tiltakozik a tanügyi szakszervezet Eközben a tanügyi szakszervezetek tiltakozó aláírásokat gyűjtenek a pedagógusok körében. Petíciójukban többek között arra hívják fel a figyelmet, hogy nagy létszámú osztályokban nem lehet rövid idő alatt tesztelni a gyermekeket, és ez hátrányosan befolyásolja az oktatói-nevelői tevékenységet. Ugyanakkor a pedagógusokat nem látták el megfelelő védőfelszereléssel, és álláspontjuk szerint maga a folyamat megnöveli a megfertőződés esélyét, az iskolák pedig nem rendelkeznek lehetőségekkel a veszélyes hulladékok tárolására és elszállítására. Kiemelik azt is, hogy semmit nem tehetnek azért, hogy étkezés nélkül érkezzenek a gyermekek az iskolákba, és a szülők beleegyezésére is szükség van. Kérik tehát az érintett minisztériumoktól az eljárás módosítását, az aláírásgyűjtés már Hargita megyében is zajlik. Többségben lehetnek a fals negatív eredmények Az iskolai gyorstesztelés eljárásáról dr. Domokos Melindát, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság koordinátorát kérdeztük, aki többek között arról is nyilatkozott lapunknak, hogy a tanrendet miként boríthatja fel a vizsgálat menete. Kiemelte: ha egyetlen személy kell elvégezze a diákok tesztelését a teljes intézményben, az egész napos feladatot jelent, de ha minden osztályt külön tesztelnek is, akkor is legalább egy órát vesz igénybe a folyamat. Emellett további kihívást jelent a nyáltesztek használatára való felkészítés a tanintézetekben. – Az iskolaorvosi hálózat alkalmazottai már megkapták a hivatalos útmutatót, beszéltünk róla hétvégén, de nem látjuk, hogyan lenne megvalósítható. Egy intézményben, ahol 800-900 diák van, és egy asszisztensnő dolgozik, elképzelhetetlen, hogy délig tesztelje az összes diákot. Azokban a tanintézetekben, ahol nincs alkalmazott egészségügyi személyzet, a tesztelésre kinevezett személyeket a közösségi asszisztensek fogják felkészíteni – részletezte a szakember, aki a nyáltesztek megbízhatóságáról is nyilatkozott lapunknak. Hangsúlyozta: számítani kell arra, hogy nagyobb lesz a fals negatív tesztek aránya. – Tekintettel arra, hogy a tesztelés előtt legalább egy órával nem ehetnek és nem ihatnak a tanulók, előfordulhat, hogy nagyobb lesz a tévesen negatív eredmények száma. Végül is nem kérhetjük a gyerekektől, hogy reggeli nélkül menjenek iskolába – közölte dr. Domokos Melinda. Arra a kérdésre, hogy a nyáltesztek esetében a szülőknek lesz-e beleszólásuk gyermekeik vizsgálatába, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság koordinátora elmondta: pozitív eredmény esetén. Hozzátette: a pozitív nyálteszteket meg kell erősíteni vagy orr-garat-mintából vett gyors antigénteszttel, vagy RT-PCR-teszttel, ehhez viszont kell a szülő beleegyezése. Az otthoni gyorstesztelés lehetőségéről is kérdeztük a Hargita megyei szakembert, aki leszögezte: ebben az esetben kérdéses lehet a hitelesség. – Az esetleges otthon tesztelés során nem követhető az időpont, a hitelesség, hogy kinek a mintája került a tesztcsíkra. A szülők nagy része felelősségteljesen jár el, viszont sajnos még mindig van rá példa, hogy nem mérik fel, milyen kockázattal jár, ha egy fertőzött gyerek bekerül a közösségbe – összegezte dr. Domokos Melinda. Mi értelme van a tesztnek, ha nem megbízható? Dr. Fejér Szilárd sepsiszentgyörgyi kémikus, kutató gyakran nyilatkozik a hazai médiában a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos újdonságokról, saját közösségi oldalán is hasznos információkat oszt meg. A tesztelést szerinte túldramatizálják az érintettek. „Senki nem gondol arra, hogy ezt a tesztet akár a diák is meg tudja csinálni, ha már hajtogatott életében papírhajót? Sőt, ha szinkronban csinálnák, mint mondjuk feladatok megoldásakor, akkor lenne az egész a leghatékonyabb. Gyerekek, most bontsátok fel a tesztet. Most csorgassátok bele a nyálatokat a műanyag üvegcsébe a jelig. Ha nem megy, gondoljatok citromra. Most zárjátok le és rázogassátok egy kicsit. Most mindenki cseppentsen 4 cseppet a tesztkazettára. És most átnézzük a házi feladatokat, amíg várjuk a teszteredményt, nyugodtan reggelizzetek meg közben. Nagyjából ennyi lenne az egész” – írta ki a napokban közösségi oldalára. Lapunk viszont a tesztelés hasznosságáról kérdezte a kutatót. – A nyáltesztek érzékenysége nem megfelelő, ezekkel csak a nagyon fertőző személyeket lehet kiszűrni, azokat is csak akkor, ha a használati utasítást maradéktalanul betartják. Ezért nagyjából semmi értelme sincsen ilyen teszteket használni. Mire találnak egy fertőzött személyt, már régen végigfertőzte az osztálytársait. A nyáltesztek előnye viszont, hogy könnyen lehet használni, és akár egy diák is meg tudja csinálni, de nem véletlenül nem ajánlott a szakemberek által. A sok fals negatív eredmény, pláne ha tünetes a személy, hamis biztonságérzetet ad. A tünetes személyeket legalább orrból történő mintavétellel, gyorsteszttel kellene tesztelni. Az ilyen léptékű tesztelésnek csak akkor lenne értelme, ha megfelelő érzékenysége lenne a nyálteszteknek, de egyelőre ilyen tesztelésre csak a hagyományos, orrgaratból vett mintavétel a megfelelő – mondta dr. Fejér Szilárd. Képtelenség, amit elvárnak Ha a pedagógusok nem vállalják a tesztelést, marad az egészségügyi személyzet – már ahol van. Székelyudvarhelyen például jelenleg posztlíceumig számítva összesen 8580 diák szerepel a nyilvántartásban, ebből 1600 napközis. Ennyi gyerekre 4 iskolaorvos és 20 asszisztens jut. A teszt elvégzése pedig néhány percet felvesz (magyarázattal együtt), utána tíz percet kell várni az eredményre, amit dokumentálni is kell. – Jelenleg szinte kivitelezhetetlennek, képtelenségnek tűnik a rendszeres tesztelés. Ettől függetlenül mi készen állunk a feladatra, de megoldásokat várunk – mondta dr. Dumitrescu Cristina. Az iskolaorvosok koordinátora szerint a legjobb az lenne, ha a szülők végeznék el, hiszen étkezés, fogmosás, kávézás előtt kellene tesztelni, ahhoz, hogy értelme is legyen. A cél a tünetmentes hordozók kiszűrése lenne A Hargita Népe érdeklődésére dr. Sárosi Hajnalka, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium és a Székely Károly Szakközépiskola iskolaorvosa is kifejtette véleményét. Leszögezte: megvalósíthatatlannak tartja a diákok gyorstesztelését. – A Márton Áron Főgimnáziumban 660 tanulóra jut egyetlen asszisztens, ráadásul legalább tíz perc kell, amíg eredményt kapunk. Ki lehet számolni, mennyi időt vesz fel majd mindez, világos, hogy egy nap sem elég ahhoz, hogy mindenkit teszteljünk – részletezte aggályait az iskolaorvos, aki szerint az otthoni tesztelés módszertanát kellene kidolgozni. Mint mondta, a nyálteszteket minden esetben fogmosás és étkezés előtt kell elvégezni, különben értelmetlen az egész folyamat. – Én is átestem az újtípusú koronavírus-fertőzésen. Amikor először nyáltesztet csináltam, negatív lett az eredményem, de az állapotom súlyosbodott, így újból antigéntesztet végeztem el, de ezúttal nem nyál-alapút. Ez már kimutatta a pozitív eredményt is. Az iskolákban az lenne a cél, hogy kiszűrjük a tünetmentes hordozókat, de semmi értelmét nem látom annak, hogy megbízhatatlan eredményekért dolgozzunk – mutatott rá dr. Sárosi Hajnalka. Arra a kérdésre, hogy az otthoni tesztelést hogyan lehetne megbízhatóvá tenni, az iskolaorvos úgy fogalmazott, ki kellene alakítani egy mindenki számára egyszerű rendszert. – A legjobb megoldás az lenne, ha a diákokat ébredés után tesztelnék a szüleik, az eredményeket pedig igazolnák az iskolában – jelentette ki a Márton Áron Főgimnázium, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium és a Székely Károly Szakközépiskola iskolaorvosa.

Asztalos Ágnes Fazakas Bea