Talán nem véletlenül került az idén a kormány, a parlament figyelmének homlokterébe az erdőgazdálkodás, illetve a fakitermelés ügye is. Tulajdonképpen arról van szó, hogy az elmúlt hónapok során több olyan jogszabály is született, amelyek arra hivatottak, hogy eredményesebbé, hatékonyabbá válhasson az erdőgazdálkodás, valamint a fakitermelés, ugyanakkor érvényesülhessenek a környezetvédelmi szempontok, valamint beszűkülhessen az illegális fakitermelés „mozgástere”. A szóban forgó elvárások, követelmények fényében módosult az erdészeti törvénykönyv, jött létre az erdőörség mint ellenőrző testület és születtek meg más miniszteri rendeletek. A kormány október 7-i ülésén pedig az uniós előírásokkal összhangban került sor egy igen fontos kormányhatározat elfogadására. A 2015/845-ös kormányhatározatról van szó, amely a Hivatalos Közlöny október 15-i számában jelent meg, s amely a mai naptól hatályos. Ugyanakkor az abban feltüntetett szabálysértések esetében kiróható bírságok november 14-től lesznek „esedékesek”. Ez a kormányhatározat azokra a kötelezettségekre és szankciókra vonatkozik, amelyek azon gazdasági szereplőkre hárulnak, akik első ízben bocsátanak piacra bizonyos fából készült termékeket. A most hatályba lépett jogszabály nem tesz egyebet, mint hazai viszonylatban is gyakorlatba ülteti az Európai Parlament és Tanács 2010/995-ös rendeletének előírásait. A fára és a fatermékekre vonatkozó szóban forgó uniós rendeletnek az a célja, hogy az EU-n belül ne kerülhessen kereskedelmi forgalomba illegális kitermelésből származó fa és abból készült termékek. A rendelet túl azon, hogy tiltja a szóban forgó termékeknek az uniós piacon való forgalomba hozatalát, meghatározza a piaci szereplők kötelezettségeit is. Amúgy a rendelet 2013. március 3-tól minden európai uniós tagállamban alkalmazandó. Ezek szerint Románia megkésett annak gyakorlatba ültetésével. Kiszorítás a piacról Az illegális fakitermelésnek köztudott, hogy súlyos gazdasági, környezeti és társadalmi következményei vannak. Ilyen összefüggésben utalhatunk a bevételkiesésre, a legálisan működő piaci szereplők erőfeszítéseinek meghiúsítására, az ökológiai és biológiai egyensúlyt megbontó erdőirtásra stb. Ugyanakkor a tapasztalatok szerint az EU fontos exportpiacot jelentett, jelent olyan országok számára, ahol az erdészeti ágazatban a legsúlyosabb törvénytelenségek és hatósági, végrehajtási hiányosságok tapasztalhatók. A potenciálisan illegális forrásból származó fa és az abból készült termékek uniós piacra bocsátásának megengedésével az európai uniós országok tulajdonképpen hozzájárultak az illegális fakivágás gyakorlatának elburjánzásához. Nos, e probléma megoldása érdekében az EU még 2003-ban kidolgozta az erdőgazdálkodással kapcsolatos jogérvényesítés, irányítás és kereskedelem (angol rövidítéssel FLEGT) cselekvési tervet, amelyet a két évvel később elfogadott 2005/2173-as európai tanácsi rendelet valósít meg a gyakorlatban. (Ez a rendelet az európai közösségbe irányuló behozatal FLEGT-engedélyezési rendszerének létrehozására vonatkozik.) A rendeletben számos intézkedés szerepel az illegálisan kitermelt fa piacokról való kiszorítása, a legális faellátás javítása és a felelősségteljes gazdálkodásból származó fatermékek iránti kereslet növelése érdekében. Ezt a rendeletet követte a már említett 2010/995-ös rendelet, amely előírásai vonatkoznak az EU-ban előállított és az importból származó faanyagra és fatermékekre. A rendelet hatálya alá tartoznak többek között a tömör fából készült termékek, a padlózatok, a rétegelt lemezek, a papíripari rostanyag stb. A rendelet hatályán kívül esnek viszont az újra feldolgozott termékek és a papírnyomtatványok, például a könyvek és a sajtótermékek, valamint a bambusz és az abból készült termékek. „Kellő gondossággal”… A piaci szereplőknek – a rendelet meghatározása alapján a fát vagy fatermékeket az európai uniós piacon első alkalommal forgalomba hozó természetes és jogi személyeknek – „kellő gondossággal” kell eljárniuk. Mit is jelent a kellő gondosság szintagma? Az úgynevezett „due diligence” belső rendszer meghonosítását. Ez pedig nem jelent egyebet, mint annak a kockázatnak a csökkentését, hogy illegálisan kitermelt fa vagy azt tartalmazó termék kerüljön forgalomba az uniós piacon. Másképpen fogalmazva, a piaci szereplőknek három elemen alapuló kockázatkezelési rendszert kell alkalmazniuk. Ez a három elem a következő: adatgyűjtés, kockázatértékelés és kockázatcsökkentés. Az uniós jogszabályozás, akárcsak a most megjelent hazai kormányhatározat értelmében a piaci szereplők választhatnak, hogy kidolgozzák a saját, a „kellő gondosság elvén alapuló” rendszerüket, vagy valamelyik ellenőrző szervezet rendszerét alkalmazzák. Apropó ellenőrző szervezet: a most hatályba lépett 2015/845-ös kormányhatározat értelmében a jogszabályozási előírások betartását a környezetőrség ellenőrzi, s annak hatáskörébe tartozik a szabálysértések megállapítása és a bírságok kirovása. Amúgy a különböző szabálysértések okán kiróható bírságok értéke 1000 lejtől 10 000 lejig terjed. Fokozott felelősség Az uniós jogszabályok, valamint a mostani hazai kormányhatározat szövegéből az is kiolvasható, hogy a piaci szereplőknek nagyobb körültekintéssel kell eljárniuk a fa vagy a fatermékek piacon való forgalomba bocsátásakor. Így például megfelelő információkkal kell rendelkezniük a fa, illetve a fatermékek jellemzőiről, a kitermelési országról, a fajtáról, a mennyiségről, a beszállító adatairól és arról, hogy a nemzeti szabályozást betartották-e vagy sem. Mindez előfeltétele annak, hogy esetleg ne hágja át a tiltó rendelkezéseket. Túl a kormányhatározat előírásain alaposan tanulmányozni szükséges az Európai Parlament és Tanács, valamint az Európai Bizottság vonatkozó rendeleteit. Ilyen összefüggésben utalhatunk a már említett 2010/995-ös, továbbá a 2005/2173-as európai parlamenti és tanácsi rendeletekre, valamint az Európai Bizottság 2012/363-as és 2012/607-es rendeletére, illetve végrehajtási rendeletére. Van, amit tanulmányozni!... Hecser Zoltán