Miközben a hazai burgonyatermelők a nyári korai pityóka alacsony, kilónkénti 40-50 banis felvásárlási árára panaszkodnak, az áruházak polcain keresztül egyre több importkrumpli kerül a fogyasztók asztalára. A mélyhűtött, sütésre előkészített termékek ráadásul egyre népszerűbbek. [caption id="attachment_55512" align="aligncenter" width="1000"] Burgonyaszedő gép Csíkszereda határában. Gond a pityóka alacsony felvásárlási ára, de feldolgozásra kevesen vállalkoznak[/caption] Minap adtunk hírt, hogy hazai viszonylatban is megkezdődött a burgonya betakarítása. Igaz, már hetekkel (sőt hónapokkal) ezelőtt piacra került a korai, nyári burgonya. Egyrészt importból származó, másrészt egyes hazai vidékeken – mindenekelőtt a Dâmbovița megyei Lungulețun és környékén – termesztett korai fajtákról van szó. A termesztők a hónap elején arra panaszkodtak, hogy a kilónkénti 40-50 banis felvásárlási ár ellehetetleníti őket. Tény, hogy a hazai burgonyapiaci árak rendszerint nem felelnek rá a termesztői elvárásokra, azok mindig is vita tárgyát képezték. Alacsony hektárhozam is befolyásolja az árat Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Románia európai viszonylatban is jelentős burgonyatermesztőnek számít: Németország, Lengyelország, Hollandia, Nagy-Britannia és Belgium után a ranglista hatodik helyét foglalta el 2016-ban, a maga mintegy 2,7 millió tonnás terméseredményével. Amúgy 2012-ben a betakarított mennyiség 2,5 millió tonna volt, 2013-ban 3,3 millió tonna, 2014-ben 3,4 millió tonna, 2015-ben pedig 2,6 millió tonna. Hatodik hely ide vagy oda, azzal nemigen lehet dicsekedni, mert a hektárhozam tekintetében kedvezőtlenebb a helyzet, s jobbára erre vezethető vissza az árak alakulása okozta rendszerinti elégedetlenség is. A korai burgonya esetében nagyvonalakban hasonló a helyzet, mert nagyobb hektárhozam esetében talán elfogadható lenne, lehetne mondjuk az a 0,4 lej/kilogramm. Egyébként a lungulețui gazdák 0,6–0,7 lej/kilogrammos felvásárlási árat tartottak elfogadhatónak. Visszatérve a hektárhozamokra, utalni kell arra, hogy a romániai átlagos hektárhozam nemigen haladta meg a 15 tonnát, s ez jobbára azzal magyarázható, hogy a termesztők jelentős hányada kis parcellákon termeszt burgonyát. Jelentős az import A hazai termesztésű burgonya értékesítése tekintetében mindig is zavart keltett a viszonylag jelentős import. Egyesek szerint az piactorzító tényezőként nyilvánul meg főleg a gyanúsan alacsony árak okán. Egyesek annak idején azt is emlegették, hogy azért is olcsóbb a külföldi burgonya, mert „áfamentesen” kerül az országba. Ez az érv viszont ma már – tekintettel a romániai igen alacsony áfakulcsra – nemigen állja meg a helyét, lévén, hogy az adott körülmények között nem éri meg az áfacsalással „kockáztatni”. Az Eurostat által közölt adatok szerint országunk az elmúlt esztendőben 33 millió euró értékben importált burgonyát. Ebből 7,3 millió euró értékben Lengyelországból, 5,7 millió euró értékben Németországból és 5,4 millió euró értékben Görögországból. Az import kapcsán érdemes utalni arra is, hogy 2016-ban uniós viszonylatban országunk az ötödik helyre került a mélyhűtött burgonya tekintetében. Az Eurostat adatai szerint 19 millió kilogramm mélyhűtött burgonyát importáltunk, s e tekintetben országunkat csak Spanyolország, Olaszország, Nagy-Britannia és Franciaország előzte meg. Amúgy a legnagyobb importőr 100 millió kilogrammal Spanyolország volt. Értékben kifejezve a szóban forgó import több mint négymillió eurót jelent. A hivatalos statisztikákból az is kiderül, hogy a fagyasztott burgonyaféleségek (például az elősütött és mélyhűtött hasábburgonya) iránti fogyasztói érdeklődés hovatovább fokozódik. Számos országban a vendéglátóipar előszeretettel használja ezeket a termékféleségeket, lévén, hogy kényelmes azok „kezelése”, arról nem is beszélve, hogy azok rendszerint munkaerőhiánnyal küszködnek. Hazai viszonylatban a burgonya ilyen jellegű feldolgozása, illetve értékesítése még nemigen nyert teret. Az általunk megkérdezett szakmabeliek szerint viszonylag jelentős beruházásokat feltételez a feldolgozási, hűtési és tárolási trendszer, a késztermék szállítása pedig hűtőgépkocsikat. No, meg e piaci szegmensbe is alaposan beékelte magát az import, olyannyira, hogy onnan körülményes lenne „kiolvasztani”… [box type="shadow" ]Burgonyahozam: felfelé kerekít a szakigazgatóság A korábban várt 21 helyett hektáronként 26 tonnás átlagterméssel számol az eddig betakarított burgonya termésmennyisége alapján a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság – számolt be Török Jenő, az intézmény vezetője az Agerpres hírügynökségnek. Elmondta, a pityókával beültetett 8250 hektárból eddig 221 hektárról takarították be a termést a gazdák, jórészt a burgonyaszirom-gyártók kérésére. Megjegyezte, az idei termés nagy hányadát a vásárlók által leginkább kedvelt, első osztályú krumpli teszi ki. A szakember szerint az idei termés várhatóan fedezni tudja a megye szükségletét, nem kellene importhoz folyamodni. Az igazgató ugyanakkor hozzátette, a termesztőknek egyre nagyobb gondot okoz napszámosokat találni krumpliszedésre, így sokan áttértek a gépesített betakarításra. Hargita megyében az elmúlt években jelentősen csökkent a krumplival beültetett termőterületek nagysága, aminek egyik fő oka az olcsó importburgonya miatt egyre romló értékesítési lehetőség. Míg 2007-ben, az ország európai uniós csatlakozásakor 14.500–15.000 hektáron termesztettek krumplit Hargita megyében, idénre ennek felére zsugorodott a burgonyával beültetett területek nagysága.[/box] Hecser Zoltán