Külterületekre lakóépületet építeni illegális. Ugyanakkor sok Hargita megyei településen már nincsenek beépíthető belterületek, miközben hiában van bőven olyan külterület, amely technikailag alkalmas, netán kiválóan megfelelő lenne építkezésre, ezeket tulajdonosaik vonakodnak eladni külterületárban. Íme, csak néhány, a lakosságot érintő hátránya annak, hogy a településeken – esetenként két évtizede – nem sikerült új általános rendezési terveket (románul: plan urbanistic general, PUG) elkészíteniük az önkormányzatoknak. Csakhogy maguk az önkormányzatok is elszenvedői a jogi környezet által erőltetett és sokadjára kifulladt rendezési terveknek, mivel olyan nagy mértékű, tartalmú és minőségű szakértői dokumentációkat – tanulmányokat és jóváhagyásokat – kell elkészíttetniük a PUG-ok előfeltételeként, amelyek nemcsak drágák, rendkívül időigényesek is. Az a bürokratikus háttér már kisebb változtatások esetében is azt eredményezi, hogy a tervet át kell rajzolni, és a módosítás után újra ki kell kérni az összes előírt engedélyt. Így az önkormányzatok csak nehezen tudnak előrelépni, amit a lakosság úgy érzékel, hogy szinte végeérhetetlenül kell várakozni a területek besorolását rendező PUG-ra. A fejlesztési minisztérium cikkünk megírásakor elérhető nyilvános információi alapján megyénkben csupán Gyergyószentmiklósnak van olyan rendezési terve, ami összhangban van a hatályos előírásokkal, és a 67-ből csak 13 önkormányzatnak van érvényben rendezési terve, a többi lejárt.

Jövőbe tekint a rendezési terv, de nehéz átlátni

A rendezési tervek elkészítését és szerepét a 2001/350-es törvény szabályozza, melyek közül az általános rendezési tervek, az ún. PUG-ok szerepe többek között az, hogy tízéves periódusra meghatározza egy település stratégiai és fejlesztési irányát, kijelölje a kül- és belterülethatárokat, javaslatokat fogalmazzon meg az út- és közműhálózatok fejlesztésére, szabályozza a különféle jelentőségű övezeteknél az építkezést, esetenként a védelmet. A vonatkozó szabályzás értelmében a PUG elkészítésének folyamatában az önkormányzatok kötelesek lakossági konzultációt tartani – ám több, általunk megkérdezett önkormányzat és lakos szerint a valóságban ezek a konzultációk inkább formálisak, mivel a lakossági igényeket a szakhatóságok szakmai és törvényi előírásai sokszor gátolják. 

Ágazati emberek szerint, azzal együtt is, hogy a PUG-ok felettébb szükségesek a lakosságnak, az önkormányzatoknak, jogi eljárások esetén – például műemlékvédelmi zóna megsértése, illegális építkezés – pedig nagy szerepük van, elkészítésük olyan irdatlan mennyiségű és komplexitású munkát kíván, hogy egyre kevesebb tervezőiroda foglalkozik velük a régióban. 

Az általános rendezési tervek elkészítését a szakemberek hat részre bontják, viszont mindenik szakasz közül az engedélyeztetés fázisa mutatkozik a legnehezebbnek. Korodi Szabolcs urbanista szerint annak, hogy megyénkben egyre kevesebb iroda foglalkozik PUG-ok elkészítésével, három fő oka van: egy nagyon összetett, számos területet érintő dokumentációt kell összeállítani, akár sokévi munkával, sokszor feleannyi pénzből, mint amennyi a mostani közbeszerzések értéke, emellett gyakran változott a jogszabályi környezet, és a többnyire kormányzati finanszírozásra alapuló kifizetések is bizonytalanok. 

– Az általános rendezési terveket a 2000-es évek elején kezdték digitalizálni, digitálisan készíteni, az akkori hiányos, kezdetleges adatbázisokat felhasználva – azelőtt ceruzával és tuskihúzóval rajzolták. A korábbi PUG-ok lejártával elindult egy folyamat a felújításukra – gyakorlatilag újak készítésére –, de ez a vállalás országos szinten kifulladt. Valójában ezeknek a régi, 1997–2003 között elkészült terveknek a hatályát hosszabbítja máig a legtöbb önkormányzat

– vázolta. Kiemelte, hogy a terv elkészítésének már az első szakaszában jelentős költségek merülnek fel, hiszen a községek esetében átlagosan 15 szaktanulmányt kell megrendelni: többek között környezetvédelmi, műemlékvédelmi, régészeti, demográfiai-szociológiai, gazdaság és turizmus, topográfiai, talajtani, vízügyi tanulmányokat. Korodi szerint, lévén, hogy kevés a szakember, a megrendelések más régiók irodáihoz futnak be, melyek sokszor sablonosan, leginkább a helyi értékeket és a „jó értelemben vett helyi érdekeket” figyelmen kívül hagyva készítik el a terveket.

Nincs kiút a beltelkesítési káoszból?

A lakossági konzultáció első számú problémája a belterülethatárok kijelölése szokott lenni, mivel sokan szeretnék beltelkesíteni külterületeiket, azért, hogy gyermekeik azokon építkezhessenek, vagy egyszerűen csak hogy értékük növekedjen. Csakhogy ez nemcsak szándék kérdése: például a demográfiai adatok sok esetben nem indokolják a belterület hektárokkal való növelését.

– Ezeket a törekvéseket a terv próbálja urbanisztikai szempontból szakszerű, fenntartható mederbe terelni, ugyanakkor a hatályos törvények szerint általános rendezési tervvel nem lehet korábban illegálisan felépített épületeket legalitásba venni, az ilyen területeket nem beltelkesítheti a PUG

– emelte ki, megjegyezve, hogy ez általános problémaforrás, mivel nagy számban épültek illegálisan lakó- és hétvégi házak, melléképületek az egész országban.

– Jelenleg csak érintetlen területet lehet beltelkesíteni. Ez patthelyzet, mivel a belterülethatárokhoz közeli, urbanisztikai szempontból indokoltan integrálható területeket nem lehet átminősíteni, ha épület van rajtuk. Egyetlen önkormányzat sem tud rendet rakni a külterületekre épült ingatlanoknál, mert a 22-es csapdájában van: illegalitásban kell hagynia mindent

– húzta alá Korodi, kiemelve, hogy az ilyen épületek legalizálása a tulajdonosok számára is esélytelen.

 – Nincs kibúvó, a légi felvételeken már tíz-tizenöt éve tisztán lehet látni minden építkezést

– szögezte le. 

Útvesztő az engedélyek beszerzése

Miután elkészült a PUG végleges szakmai javaslata, elindul az engedélyeztetés, ahol számtalanszor ütköznek falakba a tervezőirodák és megrendelők. Mint Bíró Katalin tervezőmérnök lapunknak kifejtette, a rendezési tervek engedélyeztetéséhez legalább 25 szakhatósági jóváhagyás szükséges, melyek közül legtöbbször a vízügyi, mezőgazdasági, környezetvédelmi, műemlékvédelmi és útügyi engedélyek beszerzése a legnehezebb és legidőigényesebb.  

– Az említett szakhatóságok gyakran írnak elő változtatásokat, amik az egész munkafolyamatot felboríthatják. Volt olyan rendezési tervünk, ahol évekre megállította a folyamatot az, hogy a vízügy az éppen akkor frissített árvízvédelmi térképek alapján egy teljes falufelületnyi területen visszautasította a PUG által előírtakat. Egy ide tartozó másik témakör, a régészeti lelőhelyek beazonosítása is: ezekre létezik egy országos lista, ám sok lelőhely nincs beazonosítva, dokumentálva. Minden helyszínre ki kell mennie a régészeknek, részletes szakértői véleményt kell készíteniük, amit előzetesen jóvá kell hagyjanak a kulturális minisztériumban, a PUG-ra a műemléki szabályozásokkal együtt csak ezt követően adhatnak engedélyt 

– részletezte Bíró.

Kiemelte, ha módosítani kell a szabályozó rajzokon, sokszor sok addig kikért jóváhagyás érvényét vesztheti és újakat kell kérni.

– Valójában emiatt is húzódik éveket a rendezési tervek elkészítése és elfogadása, mert az engedélyek esetenként egymásra épülhetnek, vagyis az egyik előfeltétele lehet egy másik kiváltásának

– fogalmazott, kiemelve, hogy sokszor hiányos a naprakész telekkönyvezés, így a kül- és belterület pontos határának kijelölése is igazítást igényel a folyamat során. 

Erőltetett digitalizáció és lemaradás

 Bíró ismertette: az ötödik szakasz, hogy a PUG-ot fel kell tölteni a fejlesztési minisztérium adatbázisába, egy úgynevezett GIS-rendszerbe, az összes addig összeállított dokumentummal és beszerzett érvényes engedéllyel együtt.

 – Ez egy olyan geopackage állomány összeállítását jelenti, amely tartalmi és rajzolt formáját tekintve egy precíz kritériumrendszernek felel meg. Ha bárhol, akár külterületen is, egy-egy helyen nem érnek össze a telekhatárok vonalai, átfedés van közöttük, az adminisztratív határt meghaladják, esetleg nem kerül a település teljes adminisztratív felületére urbanisztikai szabályozást, szakhatósági előírást tartalmazó kód, azok nem illeszkednek egy, a minisztérium által megszabott, kódrendszerhez a feltöltés szűrője megannyi hibaüzenetet ad, visszadobva a dokumentációt

– vázolta.

A tervező ugyanakkor kiemelte, hogy még folyamatban van a szakma felzárkózása ahhoz, hogy ebben a rendszerben operatívan tudjon dolgozni. A PUG végül akkor lesz érvényes, ha utolsó lépésként a megyei főépítészi engedély mellett az önkormányzat is elfogadja.

Bíró ismertette: az 

Húszéves terv, kétséges folytatás

A rendezési tervek toporgása mindegyik önkormányzatnak hátrányos: negatívan érinti a gazdaságot, a turizmust, a közművesítést, de a helyi költségvetést is. Oroszhegy község általános rendezési tervét 2003-ban hagyták jóvá, azóta tízévente hosszabbítják, az új rendezési terv elkészítését pedig még 2016-ban kezdték el, ám évekre elakadt az engedélyeztetés. Az idei évig 11 engedélyt tudtak beszerezni az új PUG-ra vonatkozóan, amelyben 40-50 százalékkal növelnék a belterületeket – de kérdéses, hogy ezt jóváhagyja-e a mezőgazdasági minisztérium. 

– A belterületek mind foglaltak, nincs ahová a fiatal családosok építsenek. A rendezési tervünk hosszabbítása idén év végén lejár, ha addig nem sikerül elkészíteni az újat, ismét hosszabbítani kell. Ha a hosszabbítást nem hagyják jóvá, egyetlen építkezésre sem fogunk tudni engedélyeket adni, hiszen ahhoz érvényes rendezési terv kell

– fogalmazott Kovács Árpád polgármester. 

Szigorúan büntet, de alig segít a törvény 

Az elöljáró rámutatott: minden községben idült jelenség, hogy történnek illegális építkezések, melyeket büntetésekkel igyekeznek visszaszorítani. Szerinte ugyanakkor, míg a szankcionálás tekintetében igen fejlett a törvényi keret, a lakosság érdemi segítésére már kevésbé ad teret. 

– Az engedélyek kiadásánál, amit központi szinten döntenek el, sok esetben nem látják, hogy egy adott település milyen helyzetben van, miből áll és mit jelent egy családnak az otthonteremtés. Az édesapa otthon hagyja a két-három gyermekét, elmegy gürcölni, fagyoskodik, éhezik, kuporgatja a pénzt, a felesége itthon van, rendezi a háztartást. Mindenki meghozza az áldozatot, és itt a rendezési tervekkel mi évekre el vagyunk maradva

– fejtette ki Kovács, hangsúlyozva, hogy az építkezéseket szabályozni kell, de az embereket is segíteni kell abban, hogy eleget tudjanak tenni a törvény előírásainak. 

– Sokan építenek külterületre. Egyesek nem tudják, hogy mit lehet és mit nem, van, aki a zsebét nézi, és van, aki azért csinálja, mert úgy érzi, hogy megteheti. Mi minden faluban tartottunk fórumot, hogy az emberek ismerjék meg a hatályos rendelkezéseket, hogy ne kelljen nyakra-főre bontani, büntetéseket osztani, mert ez mind riasztó azok számára, akik a jövőjüket, életüket a község területén belül tervezik

– fűzte hozzá.