Székelyföldi segélyközpont alakul, amelynek célja, hogy természeti katasztrófák vagy más rendkívüli helyzetek esetén gyorsan és szervezetten lehessen segítséget nyújtani a bajbajutottaknak. Az elképzelés a tavaly Háromszéket súlytó árvízi tapasztalatokból született, amikor több települést öntött el a víz, családokat kellett kitelepíteni, és a védekezés során számos logisztikai problémával szembesültek – jelentette be Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzati elnöke a Tusványoson. 

Eszköz és informácó

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint a központ egyrészt szakmai koordinációs és képzési feladatokat látna el; másrészt raktárként működne, ahol matracokat, tábori ágyakat, tartós élelmiszert, ivóvizet és fertőtlenítőszereket tárolnak. A cél, hogy veszélyhelyzet esetén minden cselekvő szereplő – az önkéntesektől a civil szervezeteken át a helyi önkormányzatokig – pontosan tudja, mi a feladata, milyen eszközökre van szükség, és hogyan tud a leghatékonyabban segíteni.

– A tavalyi árvíz idején sok jó szándékú felajánlás érkezett, de előfordult, hogy ugyanabból az eszközből jóval több, miközben más alapvető felszerelésekből hiány mutatkozott. Hasonlót tapasztaltak a kommandói tűzesetkor is, ahol a segítő szándék mellett hiányzott a központi koordináció

– mondta Kovászna megye elnöke. 

Kovászna megyei bázis

A központ Mikóújfaluban készül el, megvalósítására a Romániai Máltai Szeretetszolgálatot kérték fel. Az épület szerkezetén már dolgoznak, a projekt anyagi finanszírozásából mindhárom megye kiveszi a részét, mivel a segélyközpont mindhárom megye lakosságának védelmét szolgálja majd. 

Infrastruktúra a kulcs

A beszélgetés második témája Székelyföld hosszú távú fejlődése volt. Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke szerint a térség jövője szempontjából elengedhetetlen a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, különösen a gyorsforgalmi úthálózat bővítése, amely összekötné Székelyföld valamennyi régióját, és javítaná a gazdaság és a turizmus versenyképességét. 

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke legalább ilyen fontosnak nevezte az oktatásba történő beruházásokat is. Elhangzott, hogy az elmúlt években több bölcsőde épült, közel kétezer tantermet szereltek fel modern bútorzattal és digitális eszközökkel, az iskolabusz-programnak köszönhetően egyre több vidéki gyermek juthat biztonságosan el iskolába. Az oktatásra fordított források hosszú távon a legnagyobb megtérülést eredményzeik, hiszen ezek teremtenek esélyt arra, hogy a fiatalok szülőföldjükön képzeljék el a jövőjüket, hangzott el.