A munkaerőpiac lefedettségének szempontjából az elmúlt évekhez képest idén lesz érezhető a leginkább, hogy Hargita megyében némileg erőre kapott a gazdaság. A válságéveket túlélő cégek újra nagyobb kapacitással dolgoznak, tehát izmosodott a munkaerőpiac, állítja az elmúlt esztendő tapasztalatai alapján Jánó Edit. A Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügy­nökség osztályvezetője szerint 2015. december végén 5,14 szá­zalékos volt a térségben a mun­kanélküliségi ráta, ami még mindig magasabb az országos átlagnál, viszont 0,31 százalékkal kevesebb, mint 2014-ben. Azt is megnéztük, a megye nagyobb városaiban miként alakult tavaly a munkát szerencsésen vagy hiába keresők helyzete. Tavaly év végén összesen 7509 álláskereső szerepelt a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség adatbázisában, míg egy évvel korábban 747 személlyel több, tehát 8256 állástalan keresett munkalehetőséget a térségben. Az országos, novemberi adatokhoz képest, amikor Romániában 4,48 százalékos munkanélküliségi rátát mértek, Hargita megyében 5,41 volt a regisztrált álláskeresők aránya. – Az országoshoz képest az utóbbi két évben átlagosan 0,5 százalékkal voltak magasabbak a megyében mért adatok. Hozzáteszem, folyamatos csökkenés figyelhető meg a megyei adatokban: a december 31-én nyilvántartott 7509 regisztrált álláskereső jóval kevesebb, mint 2013-ban, amikor 10 128 munkanélkülivel zártuk az évet – fejtette ki lapunknak Jánó Edit osztályvezető (képünkön). Továbbra is magas arányú a képzetlen munkaerő Bár a statisztikai adatok és Jánó Edit osztályvezető tapasztalatai is azt mutatják, hogy erősödik a térségi munkaerőpiac, a valóságban még mindig nagy gondot jelent a képzetlen álláskeresők elhelyezése. Az ügynökség adatai szerint a munkanélküliek között kimagaslóan sok azoknak a száma, akiknek nincs diplomájuk az általános iskola elvégzéséről, vagy csak a nyolc osztály befejezését tudják igazolni, legtöbb szakiskolát végeztek. – A decemberben nyilvántartott 7509 személyből például 5645-en esnek ebbe a kategóriába, tehát a munkanélküliek 75 százaléka nem megfelelően szakképzett – összegezte az osztályvezető. A magas százalékarányt azzal próbálják szelídíteni, hogy számukra az ügynökség folyamatosan biztosít különböző tanfolyamokat, illetve a munkavállaló képességeit fejlesztő képzéseket. Jánó Edit szerint sikeresnek az a képzés mondható, ahol a résztvevők legalább fele a tanfolyam elvégzését követően munkába áll: tavaly ilyenek voltak a tejfeldolgozó, vasbetonszerelő és vízgázszerelő kurzusok. Hasznosnak bizonyultak továbbá a számítógép-kezelői, személyzetis, könyvelői, illetve nyelvtanfolyamok. A regisztrált és állami segélyben részesülő munkanélkülieknek ezeken a tanfolyamokon kötelező részt venni, tavaly összesen 872-en tették ezt meg. Ugyanakkor 31-en többszöri alkalommal is visszautasították a képzésen való részvételt, ezért esetükben az ügynökség felfüggesztette a munkanélküli se­gély folyósítását. Jánó megjegyezte, nemcsak a tanfolyamoktól maradnak távol egyes álláskeresők, az is előfordul, hogy a számukra felkínált munkahelyet utasítják el. Ha ezt nem tudják megfelelően megindokolni, annak következménye szintén az állami segély felfüggesztése lesz. A vállalkozók kihasználjákaz állami támogatásokat A munkanélküliek korosztály szerinti megoszlását tekintve az ügynökség legfrissebb statisztikai adatai szerint: a megyében 1568 25 év alatti álláskeresőt tartanak nyilván, 676-an 25 és 29 év közöttiek. A nyilvántartott munkanélküliek hasonló arányban oszlanak meg a 30-as és 40-es korosztályban, mindkét korcsoportban 1700, illetve 1800 személy körüli a regisztráltak száma, 50 és 55 év fölötti korban pedig 1660 munkanélküli van a megyében. – Az országos adatokhoz képest Hargita megyében a vállalkozók jobban kihasználják a 45 év feletti, illetve a frissen végzett munkanélküliek alkalmazása esetén biztosított állami támogatást. Így egyre több pozitív példa van arra, hogy az idősebb korosztály is állást talál. Tavaly összesen 1630, 45 év feletti személynek sikerült munkát találnunk, ebből 413 alkalommal a vállalkozó igényelte az állami támogatást. A frissen végzett fiatalok közül 229-et alkalmaztak helyi vállalkozók az állami szubvenciót felhasználva, ugyanakkor további 413 alkalmazásról tud az ügynökség, ahol a cégek nem használták ki ezt a lehetőséget. Székelyudvarhely: kevesebb, mégis több Az előző év azonos időszakához viszonyítva kevesebb volt tavaly év végén a munkanélküliek száma Székelyudvarhelyen, de a félezernél több állástalannal a város mégis listavezető a megyében. Az Udvarhely vonzásköréhez tartozó vidéki településeken közel kétezer volt az álláskeresők száma. A munkaerő-elosztó ügynökség székelyudvarhelyi kirendeltségén 2014 utolsó hónapjában 662, míg 2015. december 31-én 589, azaz 73-mal kevesebb állástalan székelyudvarhelyi lakos szerepelt a nyilvántartásban – tájékoztatott Darvas Elena, a megyei ügynökség főtanácsosa. A nemek szerinti megoszlás szinte fele-fele arányt mutat: 300 férfi és alig kettővel kevesebb, azaz 298 nő. Az 589 személyből mindössze 193-an részesültek munkanélküli segélyben, a többi 396 személy munkakeresőkén volt regisztrálva. A munkanélküliek képzettségét, iskolázottságát tekintve 8 százalékuk (48 személy) egyetemet, főiskolát végzett, 23 százalék (137 személy) középfokú tanulmányokkal, 69 százalék pedig (404 személy) ennél alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. A bejegyzett munkanélküliek száma 2015 januárjában volt a legmagasabb, ekkor 681 fő szerepelt a nyilvántartásban. Ez a szám magas, de kevesebb a 2014 januárjában jegyzett 836-os létszámnál. Az udvarhelyi munkanélküliek száma májusban volt a legalacsonyabb (506 személy). Székelyudvarhelyen 2013 óta a munkanélküliek részaránya folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. 2013-ban 3,3 százalék, 2014-ben 3,2 százalék, 2015 decemberében pedig 2,5 százalékos volt az arány. A Hargita megyei városokban jegyzett munkanélküliek számará­nyát összesítő statisztika szerint Szé­kely­udvarhely vezeti a listát, megelőzve a 474 munkanélkülit jegyző Csíkszeredát. Székelyudvarhely után, második helyen Gyergyószentmik­lós áll 517 jegyzett állástalannal. Székelykeresztúron viszonylag kevesen, 135-en szerepeltek a megyei nyilvántartásában. A Székelyudvarhely környéki vidéki településeken összesen 1908 munkanélküli személyt jegyeztek a decemberi statisztikában. A falvakon élő állástalanokból, álláskeresőkből 1061 férfi és 847 nő. A közel kétezer személyből 525-en kaptak munkanélküli segélyt, a többiek csupán az álláskeresők nyilvántartásában szerepeltek – tudatta Darvas. A vidéken jegyzett munkanélküliek számarányát tekintve Hargita megyében Etéd viszi a prímet, ahol 23,90 százalékos volt a munkanélküliség 2015 decemberében. Siménfalván a lakosság 15,81, Székelyderzsben 14,83, Újszékelyen 14,65, Szentábrahámon 12,73 százalékának nem volt munkahelye. A munkaerő-elhelyező ügynökség Udvarhelyen és környékén 14 szakképzést szervezett többek közt könyvelő, otthongondozó, adatbevitel és -feldolgozás, szobalány, pincér, bolti eladó szakmákban és két nagy állásbörzét tartott, áprilisban és szeptemberben. Csíkszeredában csökkent az állástalanok száma A megyeszékhelyen december 31-én 474 bejelentett munkanélkülit tartott számon az elhelyező ügynökség, ez a szám egy évvel korábban 682 volt, tehát több mint kétszáz személlyel csökkent a csíkszeredai álláskeresők száma. – Képzettségüket tekintve is arányosabban oszlanak meg a nyolc osztályt vagy szakiskolát, illetve líceumot végzett munkanélküliek: az év utolsó hónapjában 187 líceumot végzett álláskeresőt, 215, többnyire szakiskolai végzettséggel rendelkező személyt és 72 egyetemi diplomást tartottunk nyilván. Hozzáteszem, Csíkszeredában és környékén jóval nagyobb a munkahelykínálat, mint Székely­udvarhelyen vagy Gyer­gyó­szent­miklóson – mutatott rá Jánó Edit. A csíki térségben egyébként a legtöbb munkanélkülit Kozmás községben (150 személy) regisztrálta év végén az ügynökség, a legkevesebb álláskereső pedig Tusnádfaluban (19 személy) volt. – A statisztikai adatok értékelésében azonban figyelembe kell venni, hogy Kozmáson a bejelentett cigány nemzetiségű munkanélküliek befolyásolják ezt a számot, Tusnádfalu pedig egy kis település – tette hozzá az osztályvezető. Kedvezőbb tendencia a Gyergyói-medencében A Gyergyói-medencében enyhén csökkent a munkanélküliség az elmúlt évben – nyilatkozta Dar­vas Elena munkaügyi tanácsadó. Gyergyószentmiklóson a mun­ka­­­nélküliek részaránya 5,1 százalék volt 2014-ben, ehhez képest 2015-ben 4 százalék volt. Míg 2014-ben Gyergyószentmiklóson 653 munkanélkülit – közülük 287 nőt – regisztráltak, addig 2015-ben összesen 517-et, köztük 244 nő. A Gyergyói-medence falvaiban 1437 munkanélkülit – közöttük 669 nőt – jegyeztek 2014-ben, míg 2015-ben közel háromszázzal kevesebbet, vagyis 1163-at, akik között 534 nő. Pál Bíborka Lázár Emese Jánossy Alíz