szórványos felhőzet
erős felhőzet
Európa-szerte elmozdulás a piaci részesedés tekintetében
A legfrissebb statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy az esztendő első öt hónapja során úgymond felerősödött európai viszonylatban az autópiac. Az Európai Autógyártók Egyesülete (ACEA) minapi közleménye szerint uniós viszonylatban is az év elejétől eltelt öt hónap során 5,3%-kal több személygépkocsit írattak be a forgalomba, mint a megelőző esztendő azonos időszakában. A dolgok ilyenszerű alakulása pedig megelégedéssel töltheti el az autógyárakat, legalábbis azok közül egyeseket…
[caption id="attachment_52685" align="aligncenter" width="1000"]
Hakin Boutehra vezérigazgató 20%-kal több Duster EDC eladásával számol...[/caption]
Aszóban forgó időszakban uniós viszonylatban 6 719 209 új személygépkocsit jegyeztek be a forgalomba, míg 2016 azonos időszakában 6 383 926-ot. A kedvezőként értékelhető tendencia azonban nem bizonyult „egyértelműnek”, ugyanis április hónapban a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva egy viszonylag jelentős, 6,6%-os visszaesés következett be, azt viszont májusban egy „megugrás” követte, amikor is uniós viszonylatban 7,6%-os növekedés észlelhető 2016 májusához viszonyítva. Országonként különböző tendenciák mutatkoztak, így például míg Horvátország 28,2%-os piacbővüléssel büszkélkedhet, országunk 23,3%-ossal, Magyarország pedig 21,2%-ossal, addig Svédország csak 2,6%-ossal, Franciaország pedig 3,3%-ossal. Finnország esetében visszaesés következett be, 2,1%-os, Írország esetében pedig 9,9%-os, s valamelyes zsugorodás az Egyesült Királyságban is, 0,6%-os. Az is igaz viszont, hogy a nagyarányú bővülést jegyző országok jobbára kis szeletet vallhatnak a magukénak az európai autópiacból. Íme: míg a franciaországi 3,3%-os gyarapodás pluszban 29 265 járgányban testesül meg, addig a romániai 23,3%-os jelentős arányú növekedés pluszhozadéka nem egészen 7000 új személygépkocsit jelentett. Ettől függetlenül a romániai, akárcsak a magyarországi növekedési arányszám örvendetes és elismerésre méltó.
Márkák versengése
A márkák túlnyomó többsége tekintetében is kedvezően alakult az eladásszám, sőt egyesek esetében irigylésre méltó arányban. Öt hónap viszonylatában az Alfa Romeo 37,4%-os bővüléssel dicsekedhet, a Toyota 24,9%-ossal, a Suzuki 24,4%-ossal, a Seat 16,3%-ossal, a Fiat pedig 11,4%-ossal. Nincs amiért szégyenkeznie a hazai márkának, a Daciának, lévén, hogy öt hónap viszonylatában 10,6%-os gyarapodást vallhatott a magáénak, májusban pedig ugrásszerű, 27,7%-os növekedést jegyezve. Szerényebb piacbővüléssel kellett megelégednie többek között a Volkswagennek (+0,9%), a BMW-nek (+3,2%), a Hyundainak (+3,6%). Meglepő módon gyarapodott azon márkák száma, amelyek egyelőre vesztesként kerültek ki a piaci küzdelemből: ezek között van az Audi, a Land Rover, a Mazda, a Honda, az Opel és a Mitsubishi. Visszatérve a Daciára, érdemes megemlítenünk azt is, hogy öt hónap során uniós viszonylatban a piaci részesedése elérte a 2,8%-ot, májusban pedig a 3,3%-ot. Amúgy öt hónap viszonylatában, uniós viszonylatban a forgalomba bejegyzett új Dacia márkájú személygépkocsik száma 192 352 volt.
[caption id="attachment_52686" align="aligncenter" width="620"]
A mioveni-i autógyárban az elkövetkező két év a robotizálás időszaka lesz...[/caption]
Hazai kilátások
A forgalomba bejegyeztetési statisztikában országunk esetében 36 978 új személygépkocsi szerepel, míg ez a szám a múlt esztendő azonos időszakában 29 990 volt. Május hónap folyamán lendületesebb bővülés következett be, nevezetesen 21,1%-os, ami 1717 pluszban leszállított járműben testesült meg. Áprilishoz viszonyítva is akár jelentősnek is értékelhető növekedés következett be, s ebben egyes piaci elemzők szerint közrejátszhatott az idei roncsprogram „útra indítása”. Mások viszont nem így látják, azt hangoztatva, hogy a program keretében május 18-át követően esetleg megvásárolt új személygépkocsik nemigen szerepelhettek (vagy ha igen, kevés) a szóban forgó statisztikában. Amúgy a hazai piacot továbbra is a Dacia különböző modelljei uralják, e márka esetében az eladásszám meghaladta a 13 500-at (legalábbis az APIA, a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének adatai szerint), azt követte a Volkswagen több mint 5800 egységgel, majd a Ford közel 4400 egységgel. Piaci elemzők szerint ez a rangsor a továbbiak során sem fog megváltozni, de feltételezhető, hogy 2016-hoz viszonyítva az idei esztendőben tovább csökken(het) a Dacia piaci részesedése. Amúgy a származás függvényében az új személygépkocsik 25,4%-a hazai gyártmányú volt, 23,8%-a németországi, 11,4%-a csehországi és 8,6%-a spanyolországi. Az értékesített új személygépkocsiknak 50,5%-a volt dízel üzemelésű, 1,6%-a hibrid+elektromos meghajtású, a többi pedig benzines. Ugyanakkor a vásárló oldaláról közelítve meg a hazai autópiacot, a döntő hányadot továbbra is a jogi személyiségű entitások képezik, nevezetesen több mint 71%-ot. A hazai autópiac várható alakulása tekintetében az APIA szakértői szerint az idei esztendőben 10-12%-os piacbővülésre lehet számítani a 2016-os esztendeivel szemben.
A hazai autópiacnak – amint az már ismeretes – felerősödött az a szegmense, amelyet a használt autók behozatala, illetve forgalmazása jelent. Öt hónap viszonylatában 214 000 „másodkezes” járgányt írattak be a forgalomba, ami a 2016-os esztendei teljes volumennek körülbelül a 71%-át teszi ki, s majdhogynem hatszorosa a forgalomba beírt új személygépkocsiknak. Az APIA arra figyelmeztet, hogy van egy aggasztó velejárója ennek a nagyarányú bővülésnek: a forgalomba az esztendő első öt hónapja során beírt Euro2-es és Euro3-as használt autók száma 2016 azonos időszakához képest megháromszorozódott, elérve a 87 000-et. A használtautó-piacon a listavezető a Volkswagen, azt követi az Opel, a harmadik helyet pedig a Ford foglalta el. Megemlítendő az is, hogy az elmúlt hónapok során számottevően megemelkedett a külföldről behozott használt autók „táborában” az Audi, a BMW és a Mercedes részaránya. Egyes piaci elemzők szerint ez annak okán, mert „menőbb” például 8-10 éves BMW-vel furikázni, még akkor is, ha annak áráért meg lehet(ne) vásárolni egy új, de alacsonyabb osztályba tartozó személygépkocsit. (Sőt még egy felsőbb osztályba tartozót is a roncsprogram keretében.)
Helyi gyártmányúak Európában
A JATO Dynamics piackutató cég becslései szerint három olyan hazai gyártású személygépkocsi modell van, amelyek rajta vannak az uniós 100-as toplistán. Az eladásszám alapján összeállított névjegyzékről van szó. Az első 20 között volt található az utóbbi hónapok során a Dacia Sandero, az első 40 között pedig a Dacia Duster. Tágítva a kört, az első 110 között volt a Dacia Logan (közvetlenül a Suzuki Ignis vagy a Honda Jazz szomszédságában), a 114. helyen pedig a Craiován gyártott Ford B-max (ennek eladásszáma egyébként úgy tudni, hogy meghaladta a nagyobb testvérét, az S-Max modellét). A Sandero modell tekintetében azonban megemlítendő az is, hogy annak eladásszáma, mármint európai viszonylatban nem írható kizárólag a hazai, a mioveni-i gyár javára, ugyanis ez a modell összeszerelésre kerül a marokkói Tangerben is, ahonnan nyugat-európai országokba is szállítják. (Egyébként 2016-ban a mioveni-i Dacia gyár termelésében csak 15%-kal részesült a Sandero modell és 60%-kal a Duster, amelyet eddigelé csak Romániában gyártottak le.) Amúgy, akárcsak hazai viszonylatban, egyes európai országokban is fokozódó érdeklődés érződik az automataváltós verzió iránt. Egyes elemzők szerint az esztendő végéig eladott Dusterek 10%-át teheti ki ez a verzió. A Renault Commercial Románia nemrégiben kinevezett új vezérigazgatója, Hakim Boutehra szerint ez a százalékarány nagyobb is lehet, akár 20%-os. Ilyen összefüggésben utalt arra is, hogy például Franciaországban hovatovább élénkül az érdeklődés az automataváltós hasonló osztályba sorolható SUV-ok iránt, a Nissan Quasquai és a Renault Kadjar iránt. Elismerte, hogy egy Duster EDC ára ugyan 1300 euróval nagyobb, mint a kéziváltósé, de ez egy olyan probléma, amely sok potenciális vásárló esetében áthidalható. Nem ide tartozik, de a vezérigazgató kétségét fogalmazta meg egyes márkák, illetve modellek hazai eladásszámára vonatkozó adatokat illetően. (Egyébként a Dacia és a Renault a múlt esztendőben kilépett a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületéből.)
A Duster új generációja
A Duster modell kapcsán érdemes utalni arra is, hogy az elmúlt hónapok során a mioveni-i autógyárban kibontakoztak az előkészületek a Duster új generációjára vonatkozóan. A termelési folyamat módosításáról, átszervezéséről/átalakításáról van szó. A tényleges gyártásba vételre az év vége felé kerül sor, az új Duster „piacra dobására” pedig a jövő év elején – legalábbis ezt nyilatkozta az Automobile Dacia elnök-vezérigazgatója, Yves Caracatzanis. Hozzáfűzte azt is, hogy annak a nagyközönség előtti bemutatására még ez esztendő őszén sor kerül a Frankfurti Autószalon keretében. Az új generációtól függetlenül a Duster EDC átesett egy „könnyed” átstilizáláson, és piacra került egy limitált széria is.
Az Automobile Dacia stratégiájával összhangban folytatódni fog, illetve meg fog erősödni a robotizálás. Ez egyrészt maga után fogja vonni az alkalmazottak számának viszonylagos csökkenését, de azzal egyidejűleg megváltozik a személyzeti állomány szerkezete, összetétele is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a robotokat irányító ellenőrző szakszemélyzet száma bővülni fog, s ilyen felkészültségű dolgozókat máris alkalmaztak. A jövőre nézve nagy kihívást jelent olyan Dacia modellek gyártásba vétele, amelyek lehetővé teszik a környezetszennyezés, illetve a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését. Igen bonyolult kérdéseket vet ez fel, mert nem lehet eltekinteni a költség, illetve az árvonzattól sem. Az Európai Bizottságtól származó értesülések szerint a Renault Csoportnak a 2021-es évtől kezdődően el kell érni a kilométerenkénti 95 grammnál alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást, ezt úgy átlagosan. 2016-ban az 105,6 gramm/kilométer volt. Ez a kibocsátás azt is jelentené, hogy a benzin üzemelésű járművek esetében az átlagfogyasztás 4,1 liter/100 kilométer körül lesz, lenne, a dízel üzemelésűek tekintetében pedig 3,6 liter/100 kilométer körül. (A Renault Csoport szintjén elérendő átlagfogyasztásról van szó.) Jelenleg a Dacia esetében egyetlen olyan modell létezik, amely szén-dioxid-kibocsátása 95 gramm alatt van, ez a Sandero 1,5 dCi 75 vagy 90 lóerős változata, amely esetében a szén-dioxid-kibocsátás 93 gramm/kilométer. A Logan MCV 1,5 dCi esetében az 95 gramm/kilométer, a Duster esetében viszont nincs olyan változat, amelynek szén-dioxid-kibocsátása kevesebb lenne, mint 115 gramm/kilométer.
Hecser Zoltán
Hakin Boutehra vezérigazgató 20%-kal több Duster EDC eladásával számol...[/caption]
Aszóban forgó időszakban uniós viszonylatban 6 719 209 új személygépkocsit jegyeztek be a forgalomba, míg 2016 azonos időszakában 6 383 926-ot. A kedvezőként értékelhető tendencia azonban nem bizonyult „egyértelműnek”, ugyanis április hónapban a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva egy viszonylag jelentős, 6,6%-os visszaesés következett be, azt viszont májusban egy „megugrás” követte, amikor is uniós viszonylatban 7,6%-os növekedés észlelhető 2016 májusához viszonyítva. Országonként különböző tendenciák mutatkoztak, így például míg Horvátország 28,2%-os piacbővüléssel büszkélkedhet, országunk 23,3%-ossal, Magyarország pedig 21,2%-ossal, addig Svédország csak 2,6%-ossal, Franciaország pedig 3,3%-ossal. Finnország esetében visszaesés következett be, 2,1%-os, Írország esetében pedig 9,9%-os, s valamelyes zsugorodás az Egyesült Királyságban is, 0,6%-os. Az is igaz viszont, hogy a nagyarányú bővülést jegyző országok jobbára kis szeletet vallhatnak a magukénak az európai autópiacból. Íme: míg a franciaországi 3,3%-os gyarapodás pluszban 29 265 járgányban testesül meg, addig a romániai 23,3%-os jelentős arányú növekedés pluszhozadéka nem egészen 7000 új személygépkocsit jelentett. Ettől függetlenül a romániai, akárcsak a magyarországi növekedési arányszám örvendetes és elismerésre méltó.
Márkák versengése
A márkák túlnyomó többsége tekintetében is kedvezően alakult az eladásszám, sőt egyesek esetében irigylésre méltó arányban. Öt hónap viszonylatában az Alfa Romeo 37,4%-os bővüléssel dicsekedhet, a Toyota 24,9%-ossal, a Suzuki 24,4%-ossal, a Seat 16,3%-ossal, a Fiat pedig 11,4%-ossal. Nincs amiért szégyenkeznie a hazai márkának, a Daciának, lévén, hogy öt hónap viszonylatában 10,6%-os gyarapodást vallhatott a magáénak, májusban pedig ugrásszerű, 27,7%-os növekedést jegyezve. Szerényebb piacbővüléssel kellett megelégednie többek között a Volkswagennek (+0,9%), a BMW-nek (+3,2%), a Hyundainak (+3,6%). Meglepő módon gyarapodott azon márkák száma, amelyek egyelőre vesztesként kerültek ki a piaci küzdelemből: ezek között van az Audi, a Land Rover, a Mazda, a Honda, az Opel és a Mitsubishi. Visszatérve a Daciára, érdemes megemlítenünk azt is, hogy öt hónap során uniós viszonylatban a piaci részesedése elérte a 2,8%-ot, májusban pedig a 3,3%-ot. Amúgy öt hónap viszonylatában, uniós viszonylatban a forgalomba bejegyzett új Dacia márkájú személygépkocsik száma 192 352 volt.
[caption id="attachment_52686" align="aligncenter" width="620"] A mioveni-i autógyárban az elkövetkező két év a robotizálás időszaka lesz...[/caption]
Hazai kilátások
A forgalomba bejegyeztetési statisztikában országunk esetében 36 978 új személygépkocsi szerepel, míg ez a szám a múlt esztendő azonos időszakában 29 990 volt. Május hónap folyamán lendületesebb bővülés következett be, nevezetesen 21,1%-os, ami 1717 pluszban leszállított járműben testesült meg. Áprilishoz viszonyítva is akár jelentősnek is értékelhető növekedés következett be, s ebben egyes piaci elemzők szerint közrejátszhatott az idei roncsprogram „útra indítása”. Mások viszont nem így látják, azt hangoztatva, hogy a program keretében május 18-át követően esetleg megvásárolt új személygépkocsik nemigen szerepelhettek (vagy ha igen, kevés) a szóban forgó statisztikában. Amúgy a hazai piacot továbbra is a Dacia különböző modelljei uralják, e márka esetében az eladásszám meghaladta a 13 500-at (legalábbis az APIA, a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének adatai szerint), azt követte a Volkswagen több mint 5800 egységgel, majd a Ford közel 4400 egységgel. Piaci elemzők szerint ez a rangsor a továbbiak során sem fog megváltozni, de feltételezhető, hogy 2016-hoz viszonyítva az idei esztendőben tovább csökken(het) a Dacia piaci részesedése. Amúgy a származás függvényében az új személygépkocsik 25,4%-a hazai gyártmányú volt, 23,8%-a németországi, 11,4%-a csehországi és 8,6%-a spanyolországi. Az értékesített új személygépkocsiknak 50,5%-a volt dízel üzemelésű, 1,6%-a hibrid+elektromos meghajtású, a többi pedig benzines. Ugyanakkor a vásárló oldaláról közelítve meg a hazai autópiacot, a döntő hányadot továbbra is a jogi személyiségű entitások képezik, nevezetesen több mint 71%-ot. A hazai autópiac várható alakulása tekintetében az APIA szakértői szerint az idei esztendőben 10-12%-os piacbővülésre lehet számítani a 2016-os esztendeivel szemben.
A hazai autópiacnak – amint az már ismeretes – felerősödött az a szegmense, amelyet a használt autók behozatala, illetve forgalmazása jelent. Öt hónap viszonylatában 214 000 „másodkezes” járgányt írattak be a forgalomba, ami a 2016-os esztendei teljes volumennek körülbelül a 71%-át teszi ki, s majdhogynem hatszorosa a forgalomba beírt új személygépkocsiknak. Az APIA arra figyelmeztet, hogy van egy aggasztó velejárója ennek a nagyarányú bővülésnek: a forgalomba az esztendő első öt hónapja során beírt Euro2-es és Euro3-as használt autók száma 2016 azonos időszakához képest megháromszorozódott, elérve a 87 000-et. A használtautó-piacon a listavezető a Volkswagen, azt követi az Opel, a harmadik helyet pedig a Ford foglalta el. Megemlítendő az is, hogy az elmúlt hónapok során számottevően megemelkedett a külföldről behozott használt autók „táborában” az Audi, a BMW és a Mercedes részaránya. Egyes piaci elemzők szerint ez annak okán, mert „menőbb” például 8-10 éves BMW-vel furikázni, még akkor is, ha annak áráért meg lehet(ne) vásárolni egy új, de alacsonyabb osztályba tartozó személygépkocsit. (Sőt még egy felsőbb osztályba tartozót is a roncsprogram keretében.)
Helyi gyártmányúak Európában
A JATO Dynamics piackutató cég becslései szerint három olyan hazai gyártású személygépkocsi modell van, amelyek rajta vannak az uniós 100-as toplistán. Az eladásszám alapján összeállított névjegyzékről van szó. Az első 20 között volt található az utóbbi hónapok során a Dacia Sandero, az első 40 között pedig a Dacia Duster. Tágítva a kört, az első 110 között volt a Dacia Logan (közvetlenül a Suzuki Ignis vagy a Honda Jazz szomszédságában), a 114. helyen pedig a Craiován gyártott Ford B-max (ennek eladásszáma egyébként úgy tudni, hogy meghaladta a nagyobb testvérét, az S-Max modellét). A Sandero modell tekintetében azonban megemlítendő az is, hogy annak eladásszáma, mármint európai viszonylatban nem írható kizárólag a hazai, a mioveni-i gyár javára, ugyanis ez a modell összeszerelésre kerül a marokkói Tangerben is, ahonnan nyugat-európai országokba is szállítják. (Egyébként 2016-ban a mioveni-i Dacia gyár termelésében csak 15%-kal részesült a Sandero modell és 60%-kal a Duster, amelyet eddigelé csak Romániában gyártottak le.) Amúgy, akárcsak hazai viszonylatban, egyes európai országokban is fokozódó érdeklődés érződik az automataváltós verzió iránt. Egyes elemzők szerint az esztendő végéig eladott Dusterek 10%-át teheti ki ez a verzió. A Renault Commercial Románia nemrégiben kinevezett új vezérigazgatója, Hakim Boutehra szerint ez a százalékarány nagyobb is lehet, akár 20%-os. Ilyen összefüggésben utalt arra is, hogy például Franciaországban hovatovább élénkül az érdeklődés az automataváltós hasonló osztályba sorolható SUV-ok iránt, a Nissan Quasquai és a Renault Kadjar iránt. Elismerte, hogy egy Duster EDC ára ugyan 1300 euróval nagyobb, mint a kéziváltósé, de ez egy olyan probléma, amely sok potenciális vásárló esetében áthidalható. Nem ide tartozik, de a vezérigazgató kétségét fogalmazta meg egyes márkák, illetve modellek hazai eladásszámára vonatkozó adatokat illetően. (Egyébként a Dacia és a Renault a múlt esztendőben kilépett a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületéből.)
A Duster új generációja
A Duster modell kapcsán érdemes utalni arra is, hogy az elmúlt hónapok során a mioveni-i autógyárban kibontakoztak az előkészületek a Duster új generációjára vonatkozóan. A termelési folyamat módosításáról, átszervezéséről/átalakításáról van szó. A tényleges gyártásba vételre az év vége felé kerül sor, az új Duster „piacra dobására” pedig a jövő év elején – legalábbis ezt nyilatkozta az Automobile Dacia elnök-vezérigazgatója, Yves Caracatzanis. Hozzáfűzte azt is, hogy annak a nagyközönség előtti bemutatására még ez esztendő őszén sor kerül a Frankfurti Autószalon keretében. Az új generációtól függetlenül a Duster EDC átesett egy „könnyed” átstilizáláson, és piacra került egy limitált széria is.
Az Automobile Dacia stratégiájával összhangban folytatódni fog, illetve meg fog erősödni a robotizálás. Ez egyrészt maga után fogja vonni az alkalmazottak számának viszonylagos csökkenését, de azzal egyidejűleg megváltozik a személyzeti állomány szerkezete, összetétele is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a robotokat irányító ellenőrző szakszemélyzet száma bővülni fog, s ilyen felkészültségű dolgozókat máris alkalmaztak. A jövőre nézve nagy kihívást jelent olyan Dacia modellek gyártásba vétele, amelyek lehetővé teszik a környezetszennyezés, illetve a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését. Igen bonyolult kérdéseket vet ez fel, mert nem lehet eltekinteni a költség, illetve az árvonzattól sem. Az Európai Bizottságtól származó értesülések szerint a Renault Csoportnak a 2021-es évtől kezdődően el kell érni a kilométerenkénti 95 grammnál alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást, ezt úgy átlagosan. 2016-ban az 105,6 gramm/kilométer volt. Ez a kibocsátás azt is jelentené, hogy a benzin üzemelésű járművek esetében az átlagfogyasztás 4,1 liter/100 kilométer körül lesz, lenne, a dízel üzemelésűek tekintetében pedig 3,6 liter/100 kilométer körül. (A Renault Csoport szintjén elérendő átlagfogyasztásról van szó.) Jelenleg a Dacia esetében egyetlen olyan modell létezik, amely szén-dioxid-kibocsátása 95 gramm alatt van, ez a Sandero 1,5 dCi 75 vagy 90 lóerős változata, amely esetében a szén-dioxid-kibocsátás 93 gramm/kilométer. A Logan MCV 1,5 dCi esetében az 95 gramm/kilométer, a Duster esetében viszont nincs olyan változat, amelynek szén-dioxid-kibocsátása kevesebb lenne, mint 115 gramm/kilométer.
Hecser Zoltán
.jpg)
