Régiók, nemzetek önrendelkezése – Régiók Európája címmel érdekfeszítő előadás zajlott a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban. A különböző európai nemzeti közösségek képviselői a saját nemzeti közösségük jelenéről beszéltek a változó Európában. A meghívottak között volt cornwalli, bajor és baszk meghívott is. Kiemelt szerep jutott az előadók beszédében az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének. A meghívottak többször is kitértek arra, hogy milyen hatással lesz a Brexit Európa kisebbségi nemzeteinek életére, valamint önrendelkezési törekvéseire. A Brexit intőjel Európának A párbeszédet Günther Dau­wen, az Európai Szabad Szövetség (EFA) igazgatója indította. Az EFA autonómia és regionalizmus iránt elkötelezett európai pártokat tömörítő szövetség, amelynek idén lett tagja az Erdélyi Magyar Néppárt is. – Az angolok döntése nem egyhangú, és ebben Skóciának és Észak-Írországnak is fontos szerepe van. Skócia 2014-ben nem szavazta meg saját függetlenségét, most pedig a többség akarata ellenére kell kilépniük az Európai Unióból. Skóciának 56 képviselője van a brit parlamentben, a Brexittel kapcsolatban ők a legnagyobb ellenzéki párt. Ezért rájuk most az a feladat vár, hogy egy időben tárgyaljanak a brit vezetéssel, valamint az Európai Unióval – mondta felszólalásában a pártszövetség vezetője. Günther Dauwen jó jelnek látja azt, hogy Martin Schulz és Jean-Claude Junker egyaránt nyitott a skótokkal zajló, önállóságukat előrevetítő tárgyalásra. Mint mondta, az EFA azon dolgozik, hogy Európa a nemzetek és régiók Európája legyen, ne pedig államoké. Reményét fejezte ki, hogy az európai vezetők megértették a Brexit üzenetét, és támogatják a decentralizációt, mivel jelenleg Európában 50 millió kisebbségben élő embernek nincs megoldva a képviselete. Jose Mari Etxebarria a Baszk Nemzeti Párt képviseletében vett részt a beszélgetésen. Günther Dauwenhez hasonlóan ő is kiemelte: az országhatárok ugyan változnak a történelem viharaiban, de a hagyományok és a nemzeti értékek ugyanazok maradnak. Az egyéni identitás megőrzésének fontosságát emelte ki beszédében, hozzátéve, hogy a globalizáció legártalmasabb hatása a bizonytalanság megerősítése az emberekben, illetve annak a képnek az erősítése, hogy a történelemben csupán vesztesek és győztesek vannak. Az Európai Unió alapját képező szubszidiariatás elvére emlékeztetett, nevezetesen arra, hogy az Uniónak nyitottnak kell lennie az emberek felé, a döntések meghozatala az állampolgárokhoz lehető legközelebbi szinten kell megtörténjen. A kilépésnek összetett okai vannak Joanie Willett a dél-nyugat-angliai Cornwall térségből érkezett Tusnádfürdőre. Az Exeteri Egyetem oktatója felszólalásában ugyancsak a Brexit hatásairól értekezett, mindezt nagyon érdekfeszítő módon, hiszen olyasvalakiként beszélt tapasztalatairól, aki saját bőrén tapasztalja meg az Egyesült Királyság kilépését az Unióból. – Mi, cornwalliak nagyon sokat köszönhetünk az Európai Uniónak, ugyanis a brit országgyűlés mostohagyermekeként tekintett ránk mindig is. Sokat küzdöttünk azért, hogy ősi nyelvünket újjáélesszük, és külön öröm volt számunkra, hogy az Európa Tanács 2014-ben nemzeti kisebbségként is elismert minket – fogalmazott az egyetemi tanár. Cornwall egyébként 56 százalékos többséggel az Egyesült Királyság uniós kilépésére voksolt. Joanie Willett meglátása szerint erre nyilvánvalóan az erős kampány az egyik magyarázat. Ugyanakkor nem elhanyagolható szempontként emelte ki azt a tényt is, hogy a cornwalliak szemében is előtérbe kerültek az Egyesült Királyság egészét érintő problémák. Ezek közül legfajsúlyosabbként a társadalmi osztályok közötti szakadékok mélyülését említette. Az erdélyi magyarságnak erőt kell felmutatnia Pablo Nuevo Lopez, a barcelonai egyetem Jog és Politikatudományi Karának igazgatója, alkotmányjogot tanít az egyetemen. A panelbeszélgetésen a spanyol alkotmányos rendszer által, a kisebbségek számára szavatolt jogokról értekezett. Harold Amman, a Bajorország Párt sajtófőnöke pedig az 1946-ban alakult pártjának távlati terveiről beszélt. A Bajorország Németországtól való függetlenedését támogató pártnak egyre nagyobb a népszerűsége, reményeik szerint 2018-ban helyük lesz a bajorországi országgyűlésben. A függetlenségpártiak legfontosabb érveik között a kulturális különbségeket, valamint a Berlinnek való gazdasági alárendeltséget említik. Utolsóként szólalt fel Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, aki pártjának egyértelmű Európa-vízióját ismertette. Meglátása szerint Európának erős régiók szövetségeként kell működnie, amelyben minden nemzetnek kijár a közösségi önrendelkezési jog. – Az erős erdélyi magyarság erős Európát eredményez. A legfontosabb, hogy a román államvezetés és központi intézményei ne nemzetbiztonsági veszélyt lássanak bennünk. Be kell látnunk, hogy nemcsak a multikulturalizmust tudták hasznosítani Európában, hanem az egykor ellenséges népek képesek voltak békét kötni. Romániában a politikai modernitás része, hogy 1918 óta összesen 15-20 percet tudtunk beszélni a székely önrendelkezésről a parlamentben – hívta fel a hallgatóság figyelmét a pártelnök. Hozzátette, hogy az Európai Unió nem tehet úgy, mintha minden rendben lenne. Az önrendelkezés általi békét kínál a romániai magyarság: modernebb, flexibilisebb, integratívabb Európa-képpel tehetjük jobbá Európát. Márk Boglárka