Hargita megyében 87 állás szűnik meg május 10-i határidővel a közoktatási intézményekben. A leépítések középiskolákat, általános iskolákat és óvodákat is érintenek. Csíkszeredában főként a népes bentlakásokat működtető iskolák sínylik meg az intézkedést, Udvarhelyszéken leginkább a vidékiek, Gyergyószentmiklóson szinte az összes. [caption id="attachment_70479" align="aligncenter" width="1000"] Takarítás a bentlakásban. Ki végzi el, ha a személyzetet takarítják el? Fotó: László F. Csaba[/caption] A Hargita Megyei Tanfelügyelőség honlapján megtekinthető az a táblázat, amely meghatározza, hogy a térségben működő tanintézmények májustól mekkora személyzettel működhetnek tovább, tételesen lebontva pedig azt is megszabja, hogy hány tanári állást, kisegítő személyzetet és nem didaktikai személyt alkalmazhat az iskola. A nyilvánosságra hozott dokumentumból az nem derül ki, hogy ez tanintézményenként hány újabb állás megszűnését jelenti, hiszen a táblázat az iskolák eddigi személyzeti létszámára vonatkozóan nem közöl adatokat. Az intézkedést azzal magyarázzák, hogy a pedagógusok meg­növekedett fizetéseit csak arányos létszámleépítések útján biztosíthatják, de maguk az intézményvezetők sem értik a kritériumrendszert. Megyei kitekintőnkben őket kérdeztük. Csíkszeredában 30 főt építenek le A megyeközpontban működő tanintézményeknek összesen mintegy 30 állást kell felszámolniuk a következő időszakban, az intézkedés főként a szakközépiskolákat és gimnáziumokat érinti. Az általános is­kolákban most nem lesz leépítés. – Az, hogy most belefértünk az oktatási minisztérium által kontrollált és a tanfelügyelőség ellenőrzésére bízott létszámkeretbe, nem jelenti azt, hogy a későbbiekben nem lesz nálunk is gond az alkalmazottak kifizetése. A folyamatos tanügyi elbocsátások mögött egyértelműen a rossz közoktatási politika áll, ennek hatása pedig tovább fog erősödni, hiszen az új kerettantervben megemelt óraszámok miatt előbb-utóbb új posztokra lesz szükség – osztotta meg az új leépítésekkel kapcsolatos véleményét lapunkkal Ferencz Salamon Alpár, a József Attila Általános iskola igazgatója. A működésképtelenség szélét súrolja Miután megkerestük a megyeközpontban működő tanintézmények vezetőit, arra a következtetésre jutottunk, hogy a legnehezebb helyzetben azok a középfokú oktatást biztosító iskolák vannak, amelyek bentlakást tartanak fenn. Így a legsúlyosabb döntés előtt a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium és a Kós Károly Szakközépiskola igazgatói állnak. A Segítő Mária Gimnázium igazgatója, Tamás Levente azt állítja, hogy a korábbi leépítések után már nincs, amiből lefaragniuk. – Három és fél évvel ezelőtt 11 állást kellett felszámolnunk, most újabb négy forog veszélyben. Érthetetlen számomra, hogy egy speciális oktatási helyzetben lévő térséget, mint amilyen Hargita megye, miért kell az országos átlaghoz mérni és felzárkóztatni. Főként, hogy országos szinten bebizonyosodott, hogy a mostani fejkvótarendszer működésképtelen – mondta Tamás Levente. Az iskolaigazgató szerint a megszorító intézkedések főként a bentlakást működtető tanintézményeket sújtja, a tanfelügyelőség által meghatározott keretszám ugyanis kevesebb állást hagy jóvá, mint ahány munkakört be kell tölteni ahhoz, hogy az intézmény működtethető legyen. – A megyében a második legnagyobb bentlakást tartjuk fenn, 140 diáknak biztosítunk szállást, étkezést. Újabb egyeztetést kérek a tanfelügyelőségtől, mert ez a leépítés a működésképtelenség szélére sodorja iskolánkat – tette hozzá az igazgató. 18 állást kell megszüntetni a Kósban Szén János, a Kós Károly Szakközépiskola igazgatója ennél is csalódottabban fogalmazott, az iskola számára előírt létszámkerethez igazodva ugyanis 18 állást kell a vezetőségnek felszámolnia. A szakközépiskolát és a hozzá tartozó bentlakást jelenleg 13 kisegítő személyzet látja el, ebből Szén János igazgató szerint 6-ot kell leépíteniük, mivel a tanfelügyelőség által megadott keretszámok 7 állást hagynak jóvá. A nem didaktikai személyzet esetében pedig a 20,5 állást 8,5-re kell csökkenteni, vagyis 12 poszt szűnik meg. A szakközépiskola bentlakását 180 diák használja, az igazgató szerint ezt lehetetlen lesz működtetni a megmaradó nem didaktikai személyzettel. – Ez az intézkedés működésképtelenné teszi a szakközépiskolát és a hozzá tartozó bentlakást is – állítja. A csíkszeredai tanintézményekre nézve az egyetlen jó hír, hogy az általános iskolákat nem érinti ez az intézkedés. A Székely Károly Szakközépiskolában azonban 3 állás szűnik meg, a Nagy István Művészeti Középiskola 2, míg a Venczel József Szakközépiskola 1,5 állás felszámolását kell megoldja, a Kájoni János Szakközépiskolának és a Márton Áron Gimnáziumnak pedig egy-egy poszttal marad kevesebb az új keretszámok szerint. Udvarhelyszéken vidéken nagyobbak a gondok Székelyudvarhely nagyobb középiskoláiban nem okoz akkora fejtörést a fejkvóta alapú gazdasági helyzet, mint például a napközi otthonokban. Míg van olyan középiskola (a Kós Károly Iskolaközpont), amely 112 százalékban „teljesít” pénzügyileg, addig van olyan napközi, ahol mindössze 60 százalék körüli arányban fedezi az összeg a kiadásokat. A jó helyzetben lévő kevés iskolát leszámítva azonban majdnem mindegyik tanintézmény érintett, és ki kell dolgoznia valamilyen stratégiát arra, hogy kikeveredjen a lehetetlennek tűnő helyzetből. A Tompa László Általános Iskolában egyelőre pénzügyi megszorító intézkedéseket vezetnek be, leépítést nem. Többek között nem tartanak otthoni konzultációt a magántanulói státuszban lévő tanulóknak, betegszabadságok esetén az első öt napban egymás közötti helyettesítéssel oldják meg a problémát. Tanácstalan egyelőre, ezért egyeztetni fog a többi, szintén udvarhelyi óvodavezetővel a fizetések ügyében Lukács Kinga, a 200 napközis gyermek felügyeletéről, oktatásáról gondoskodó Csillagvár Napközi Otthon igazgatónője. A fizetésekre a fedezet 68,98 százalékos, ami nyilvánvalóan nem elegendő. Létszámleépítés biztosan nem lesz a napköziben – erősítette meg. Op­cióként felmerült, hogy a fizetések 90 százalékát adják ki, esetleg a csoportvezetőknek járó juttatásokon spórolnának, de „ezzel törvényt sértünk, hiszen a pénz az jár, kockáztatjuk, hogy az érintett személy bepereli az intézményt”. Reménytelennek látja a ho­mo­ródalmási Dávid Ferenc Általános Iskola jelenlegi financiális helyzetét és az intézmény jövőjét Pálffy Tibor igazgató. Véleménye szerint a jelen helyzet kilátástalan. – A fejkvótás rendszer nagyon pocsékul van megoldva. Nekünk falusi szinten nagy iskolánk van, értem ezalatt az épületet. A gyermeklétszám nagyon megcsappant, óvodától a nyolcadik osztályig 130 gyermekünk van, a 11-12 fős osztálylétszámok is a minimumon vannak. Van két osztályunk, amely speciális engedéllyel működik. A tanfelügyelőség tőlünk bekért egy intézkedéscsomag-javaslatot, de nyilvánvaló, hogy az 59,64 százalékos fedezetbe sehogy sem tudunk beleférni. Annyit csináltak, hogy azoktól az iskoláktól, amelyek 100 százalékon felül vannak, levett, a miénket pedig felkerekítette 80 százalékra. Egyelőre ebből gazdálkodunk – fejtette ki az intézményvezető. – 13 alkalmazott tanerőnk van, az is érvágás, hogy három kolléganő szülési szabadságon van. A kisegítő személyzettel is rosszul állunk. 2,5 takarítói állásunk van, május 1-jéig 1,5 volt a kisegítő személyzetre jóváhagyva, ebből viszont felet megvontak tőlünk, így megszűnt a titkárnői állás. Nagyon szomorú helyzet előtt állunk, nem tudok semmiféle javaslatot tenni, ami jelen körülmények között megoldást jelentene. Reménytelen helyzetbe hoztak. Nem tudom, mi a szándék, de ha így szorongatnak, ha nincs személyzet, sem pénz, akkor fel lehet tenni a lakatot az iskola kapujára – nyilatkozta lapunknak keserűen az igazgató. Demeter Levente, a székely­keresztúri Orbán Balázs Gimnázium igazgatója sem derűlátóbb. – Abszurd a helyzet. Megemelték a tanárok fizetését 20 százalékkal, most rájöttek, hogy nincs ahonnan fedezni, jönnek a leépítések. Egyértelmű, hogy a 70-80 százalékba nem férünk bele, még akkor sem, ha leépítjük a teljes adminisztrációt és az iskolában csak a tanárok maradnak. De ki van adva fentről, hogy karcsúsítani kell, a nadrágméretet megszabták, nekünk pedig bele kell fogynunk. A kisegítő személyzet terén 25 százalékos leépítést róttak a nyakunkba, ez egy személyt jelent a jelenlegi ötből. Eljutottunk a falig, mert 2014-től több mint nyolc állást építettünk le úgy, hogy a diáklétszámunk (jelenleg kb. 550 – szerk.megj.) számottevően nem csökkent. A legfelháborítóbb az, hogy tehetetlenek vagyunk, igazgatóként sincs beleszólásunk abba, hogy miként, hány fős kisegítő, didaktikai, munkás személyzettel működhetne megfelelően az iskola. Csupán végrehajtó szerepünk van, teljesítjük a minisztériumból a tanfelügyelőségen keresztül hozzánk eljutó utasításokat. Azon is gondolkodtunk, hogy takarítószemélyzet híján bevezetjük a japán módszert: a tanulók fogják takarítani az osztálytermeket. Pedagógiai szempontból nem rossz, de nem ez a megoldás – kommentálta Demeter Levente. Gyergyószentmiklós: csak a Batthyány ússza meg A gyergyószentmiklósi tanintézmények vezetői is értetlenül állnak az újabb leépítési kérelmek előtt, mondván: nem egyszerű ezt kivitelezni, főként május 1-jei határidővel. A Salamon Ernő Gimnázium igazgatója, Lakatos Mihály lapunkkal közölte, egyrészt nem érti a kritériumrendszert, hogy mi alapján döntenek a leépítések mértékéről, másrészt véleménye szerint nem vették figyelembe, hogy az iskolának bentlakása és étkezdéje is van. – Közölték, hogy mennyi maradhat, de hogy mi alapján, nem tudjuk – jegyezte meg Lakatos. Kifejtette: korábban is voltak már jelentősebb leépítések a középiskolánál. A közlés egyébként hozzájuk pénteken érkezett meg, ehhez képest túl rövid a határidő – mondta. Hasonló aggodalmának adott hangot a Fogarasy Mihály Műszaki Szakközépiskola igazgatója, Részeg Ildikó is, mondván: összehívják a vezetőtanácsot, és közösen igyekeznek megoldást találni a problémára. A középiskolák közül a Batthyány Ignác Technikai Kollégium az egyetlen, ahol a mostani folyamatban nincs szükség leépítésre: Farkas Zoltán igazgató megkeresésünkre azt mondta, korábban hét személytől voltak kénytelenek megválni, megtették a szükséges lépéseket, jelenleg pedig nem áll fenn a leépítés problémája. A város általános iskolái sincsenek jobb helyzetben, az intézményvezetők elmondása szerint évek óta mindig leépítések vannak, amelyeket nem egyszerű kivitelezni, ugyanakkor alkalmazkodni sem könnyű hozzájuk. – Minden leépítés gondot okoz, mert valahogy meg kell oldani – mondta a Fogarasy Mihály Általános Iskola aligazgatója, Lázár Nóra, megjegyezve: a jelenlegi leépítés kisebb mértékű lesz a korábbiaknál. A Kós Károly Általános Iskola sem képezett kivételt egyetlen leépítési időszakban sem, és ez jelenleg sincs másképp. Ilyés Etelka iskolaigazgató közölte, adminisztrátortól, könyvelőtől és titkártól sem válhatnak meg, így nagy valószínűséggel a könyvtár esik a mostani leépítés áldozatául. Megjegyezte, nem az iskola könyvtárának felszámolásáról van szó, mivel egy negyed normával továbbra is működtetnék azt. 87 állás szűnik meg Megkerestük Görbe Péter főtanfelügyelőt is az üggyel kapcsolatosan, aki elmondta, hogy folyamatosan érkeznek hozzá az igazgatói megkeresések. Megérti, hogy nehéz helyzetben vannak az intézményvezetők, ugyanakkor az oktatási minisztérium is világosan közölte az elvárásait, és országos szinten több mint harminc megyében vannak ehhez hasonló vagy ennél is súlyosabb problémák. – A minisztérium május 1-jétől szerette volna életbe léptetni az intézkedést. Ez lehetetlen, hiszen emberek munkája szűnik meg. Arra kértük az igazgatókat, hogy az iskolák vezetői tanácsával közösen május 10-ig hozzák meg döntésüket, hogy milyen intézkedéseket foganatosítanak, ezt követően pedig cselekszünk. A megyében nagyjából 87 tanügyi állást kell megszüntetni – részletezte a főtanfelügyelő. Görbe Péter szerint a megszorító intézkedések ellenére májusban még rosszabb helyzetben lesz a megye a tanügyi bérek kifizetését illetően, mint a múlt hónapban. HN-összefoglaló