borús égbolt
enyhe eső
Erdélyi viszonyok
Gondolom, sokan tudják, hogy újságíróként egy sporteseményre legtöbbször csak előzetes akkreditáció útján lehet bejutni. Így volt ez a magyar–román labdarúgó Európa-bajnoki selejtező mérkőzés esetében is. Az erdélyi magyar sajtósok körében érthető módon nagy volt az érdeklődés, és mivel tudtuk, hogy felénk a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) pozitív diszkriminációt alkalmaz – a román szövetséggel ellentétben –, hozzájuk futottak be az igénylések Erdélyből. A várakozás viszont csalódással ért véget. Mindenkit visszautasítottak Temesvártól Szatmárnémetin, Székelyudvarhelyen át Csíkszeredáig, mondván, a román szövetséghez kellett volna fordulni. A több síkon folytatott levelezések – sokunknak nem tetszett a válasz – útján kiderült, hogy erről a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) kellett volna értesítse az erdélyi magyar médiumokat. A MÚRE viszont, köszönte szépen, jól elvolt, és hallgatott. Számukra barátságos labdarúgótornát szervezett a Magyar Sportújságírók Egyesülete, és ezáltal közel 20 személynek belépőt biztosított az MLSZ. A másik oldalon az MLSZ is jól elvolt, hiszen nem ismervén az itthoni viszonyokat, úgy gondolta, hogy az akkreditációt kapott személyek tényleg újságírók és dolgozni mennek: a MÚRE mint szakmai szervezet tömöríti az erdélyi újságírókat. Hát nem, nagyot tévedtek, és ezt elismerték utólag – így kaptam végül akkreditációt –, mivel a valóság teljesen más. A MÚRE olyan személyeknek biztosított belépőt, akiknek jó része nem is újságíró, hanem turista, tehát akik dolgozni akartak, azok így nem jutottak be a mérkőzésre. Erdélyből jegyet vásárolni pedig képtelenség volt az első perctől kezdve.
Ami fájó az egészben, hogy a MÚRE még elnézést sem kért a kollégáktól, ellenben a magyarázkodás, a ferdítés kiválóan működik. Ha korrekt módon járnak el, akkor a belépőket felajánlják az újságíróknak – ehelyett lapítottak és meghívták a barátaikat. Ezek után a minimum az, hogy a nyilvánosság előtt bocsánatot kérnek!
Darvas Attila
