Kisebb-nagyobb akadályok vannak a kivitelezésben, de tartják az ütemet   Amennyiben ősszel is kedvezően alakul az időjárás, jó esély van rá, hogy a Hargita Megye Integrált Hulladékgazdálkodási Rendszere elnevezésű óriásprojektet nagy százalékban még az idén befejezzék – véli Barti Tihamér, a megyei önkormányzat alelnöke. Azonban vannak a projektnek olyan elemei, amelyek jelentős kockázati tényezőt jelentenek, például a korondi átrakóállomás építkezési engedélyének felfüggesztése. Arra voltunk kíváncsiak, az egyes helyszíneken hol tart most a kivitelezés.   Mint arról már többször beszámoltunk, az Európai Unió követelményeinek megfelelő hulladékgaz­dál­kodási központot építenek Gyer­gyóremetén, amely magában foglalja a hulladéklerakót, a hulladékválogatót és a komposztálóállomást is, továbbá Hargita megyében nyolc régi, környezetvédelmi szempontból elavult, nem EU-konform lerakót felszámolnak, építenek nyolc szelektív hulladékgyűjtő udvart, illetve két tömörítő és átrakó állomást. Teherautókkal szállítják a hulladékot A székelykeresztúri, a szentegyházi, a tusnádfürdői és balán­bá­nyai lerakókban felhalmozódott körülbelül 100 ezer köbméternyi hulladékot a csíkszeredai korszerűsített, szigetelt aljzatú lerakóba szállítják. A hulladék átszállítása Tusnádfürdőről és Székely­ke­resz­túr­ról már elkezdődött, és jó ütemben halad. Tusnádfürdőről a jelenlegi mennyiség közel felét, kb. 12 000 köbmétert már átszállítottak, Szé­kely­keresztúrról pedig több mint 5000 köbméter hulladékot már Csíkszeredában tárolnak. A szentegyházi és balánbanyai lerakókból még nem kezdték meg a szállítást, az utóbbiból várhatóan szeptember 15-én kezdenek rakodni a kamionok – tudtuk meg Barti Tihamértól, Hargita Megye Tanácsának alelnökétől. Székelykeresztúr az egyik olyan munkapontja a projektnek, ahol nagyon jó ütemben tudnak haladni, ami annak is köszönhető, hogy az ide tervezett szelektív hulladékgyűjtő udvarnak külön helyszínt tudtak biztosítani, így a lerakó bezárásának folyamata és az építés nem akadályozza egymást – tájékoztatott Raffai Emil polgármester. Hasonlóan jól haladnak további öt szelektív hulladékgyűjtő udvar építésével, Maroshévízen, Gyergyószentmiklóson, Balán­bá­nyán, Csíkszentsimonban, Szentegyházán – és Székelykeresztúron – már az építkezések 60-70 százaléknál tartanak, és következik a „bebútorozás” – fogalmazott Barti. A csíkszeredai szelektív hulladékgyűjtő udvarnál és az átrakó állomásnál viszont még nem kezdődtek el a munkálatok. Betakarják a hulladékot Borszéken a régi háztartásihulladék-lerakó bezárásával 80 százalékban készen vannak: a lerakó 15 ezer négyzetméternyi területéről kisebb felületre gyűjtötték össze és tömörítették az évek során itt felhalmozott több mint 24 ezer köbméter hulladékot. Így még a szigetelőréteg betakarása a gyepesítés és a környező erdőben szétszórt hulladék összegyűjtése van hátra. Maroshévízen a „hulladékhegy” letakarási munkálatai következnek, miután az 1,4 hektáron elterülő 75 ezer köbméternyi hulladékot 0,7-0,8 hektár felületre tömörítették össze. Itt a munkálatokat késleltette a helyi roma közösség tagjainak fokozott érdeklődése a hulladékáthalmozási munkálatok iránt, sőt július hónap folyamán – a balesetek elkerülése érdekében – a kivitelezőnek több mint 10 napig fel kellett függesztenie a munkálat végzését. A romák házai közel vannak az építőtelephez, nehezen lehetett távol tartani őket, ezt végül egy biztonsági cég feladatává tette a helyi önkormányzat. Ez a szomszédság a rendszer további működését is akadályozhatja, hiszen az épülő szelektív hulladékgyűjtő udvarhoz vezető út áthalad a város romatelepén, ami a helybéliek meglátása szerint megnehezíti a lakosság hozzáférését az európai normák szerint felszerelt gyűjtőudvarhoz. Megkeresésünkre Olariu Dumitru alpolgármester elmondta, egyelőre nem tudják, hogyan oldják meg ezt a problémát. A gyergyószentmiklósi hulladéklerakót már letakarták. A tartórétegre ráterítették a törtkőréteget, aminek a keletkezett biogázok összegyűjtése a feladata. Következik a szigetelő geotextíliák leterítése és a gyepesítés. Ezeknek a munkálatoknak az elvégzése után elkészítik az esővíz-összegyűjtő és -elvezető sáncokat, a homokmentesítő medencét és a létesítményt bekerítik. Csíkszeredában teljes mértékben áthalmozták a régi hulladékot úgy, hogy egy kb. 35 000 négyzetméternyi felület vált hulladékmentessé. Ezt a felületet egy 100 cm vastag szigetelőréteggel tették vízállóvá, majd erre a leszigetelt felületre visszahordják a régi hulladékot. Az építő itt nagy erőkkel dolgozik, 11 nagyteljesítményű dömper, 5 darab 1,5-2,5 köbméteres merítőkanalakkal rendelkező kotrógép, 3 talajgyalu, egy nagyteljesítményű rezgőhengeres, báránylábas tömörítő henger és 12 darab 30 tonnás kamion biztosítja a szükséges gépi erőt. És az ötből három drénmező feltöltése folyamatban van. Gyergyóremetén halad a beruházás A gyergyóremetei központban a végleges hulladéklerakó 1-es cellájának megépítése kb. 60 százalékban készült el. A földmunkák befejeződtek, a három alcella ki van alakítva, melyeknek jelenleg a hidroszigetelését végzik. Folyamatban van annak a geofizikai szivárgásfigyelő rendszernek a beszerzése, amelyet a cellák aljzatszigetelésében helyeznek el, és amelynek az a rendeltetése, hogy a szigetelőréteg hibátlanságát „figyelje”, és azonnal jelzést küldjön a vezérlőközpontba, ha valahol megsérül a fenékszigetelés és a csurgalék szivárgását észleli. Ez a modern figyelőrendszer egy felülbiztosítása annak, hogy mindenképpen megakadályozzuk a csurgalék leszivárgását az altalajvizekbe. Ugyancsak a lerakóban keletkezett csurgalék – mely a hulladéklerakó egyik legveszélyesebb környezetszennyező forrása – megtisztítása érdekében épül az előtisztító állomás, amely a fordított ozmózis elvén működő technológiával NTPA 002-es minőségű szennyvízzé alakítja a csurgalékot, amit már a háztartási szennyvíztisztító állomás is tovább tud tisztítani mindaddig, amíg a víz NTPA 001-es minőségi paraméterekkel rendelkezik, vagyis kibocsátható a befogadóba, ebben az esetben a Marosba. Épül a szelektív hulladékválogató állomás is: jelenleg a munkacsarnokot tartó oszlopok alapozása és a munkafelületek betonpadlózatának előkészítése és megöntése zajlik. A kivitelező cég megrendelte már a gépeket, felszereléseket, amelyeknek a leszállítása szeptember végén elkezdődik. A hulladék-előkezelési munkafelület is elő van készítve a betonozásra. A komposztáló állomás munkafelületét előkészítették a betonozásra, és kész van a munkacsarnokot tartó oszlopok betonalapja. A gépek és berendezések érkezését novemberben várják. A munkatelepen példás rend és munkaszervezés tapasztalható – tudtuk meg Barti Tihamértól. Az oda vezető úttal viszont vannak és lehetnek még problémák: a hétvégén szerettük volna szemügyre venni az építkezést, de Lackó-Albert Elemér gyergyó­re­metei polgármester arról tájékoztatott, hogy az esőzések miatt a helyszín csak terepjáróval közelíthető meg. Az úttal kapcsolatban Barti Tihamér azt mondta, azt a megyei tanács saját forrásaiból újítja fel, két lépésben: az alapozásra már kiadták az engedélyt, az aszfaltozásra kiírt közbeszerzés esetében tegnap járt le a jelentkezési határidő. Korondon áll a munka A projekt kivitelezésében komoly kockázati tényező a korondi szelektív hulladékgyűjtő udvar, valamint az átrakóállomás építkezési engedélyének felfüggesztése törvényszéki rendelet által. Az esetről Barti Tihamér úgy vélekedett, hogy a községben a nem megfelelő tájékoztatás és az érintettek érdektelensége lakossági elégedetlenséghez vezetett, aminek megoldása jogi útra terelődött. – Kisebb-nagyobb nehézségek vannak, de összességében a projekt kivitelezése jó ütemben halad. Ha még az őszi időjárás is kedvező lesz, jó esély van rá, hogy ezt az óriásberuházást nagy százalékban még 2015-ben befejezzük – összegzett az alelnök.   Zöld karaván: tévhiteket oszlatna és megoldásokat vázolna A megye 66 településére látogat el a Zöld karaván november végéig, a tudatosító kampány a fenntartható hulladékgazdálkodáshoz, a szemétszállítási díjak kontrollálhatóságához és a természet tisztaságának megőrzéséhez kíván hozzájárulni. A karavánt beharangozó sajtótájékoztatón Borboly Csaba megyeitanács-elnök hangsúlyozta, a megyének szüksége van az integrált hulladékgazdálkodási projektre, ellenkező esetben úgy járna, mint Kolozs megye, ahol a nem EU-konform hulladéklerakó bezárását követően a szemétszállítási díj a magánszemélyek esetében jelentősen, 20 lej fölé emelkedett, a jogi személyeknek pedig 82 lejt kell fizetniük. Barti Tihamér megyei önkormányzati alelnök szerint a Hargita megyei családok tulajdonképpen egyhavi átlagbért spórolnak meg azzal, hogy ezt a beruházást uniós forrásokból sikerült finanszírozni. Miklós Géza, a megye vízügyi igazgatója szerint a projekt egyik legfontosabb hozadéka az altalajvíz megmentése. Kifejtette, a talajvizek szinte a megye egész területén 5–15 méter mélységig szennyezettek. Ez vonatkozik azokra a kutakra is, amelyeket használnak, hiszen a mérések bebizonyították, hogy szinte valamennyi tartalmaz az egészségre káros anyagot. Példaként a Lina-kanyarban található forrást említette, amelynek vízminősége jelentősen romlott, miután a fölötte lévő területre építkeztek. A karaván egyik előadója, András Előd a lakosság aktív részvételének fontosságát hangsúlyozta. Éppen ezért igyekeznek eloszlatni a tévhiteket, külön hangsúlyt fektetnek a komposztálás és a szelektív hulladékgyűjtés bemutatására, hiszen az átlagos fogyasztó által termelt hulladék 70 százaléka újrahasznosítható lenne. Ugyanakkor versenyre is hívják a lakosságot: ahol megfordul a karaván, ott szemeteszsákokat osztanak, amelyekbe egy héten keresztül gyűjtheti a lakosság szelektíven a hulladékot, a verseny végén pedig díjazzák a legtöbb újrahasznosítható anyagot gyűjtő települést. A karaván első állomása szombaton Tusnád faluban lesz, vasárnap pedig Madéfalvára és Gyimesfelsőlokra látogatnak. A további programról a www.elhetojovo.ro honlapon, illetve a www.facebook.com/elhetojovo oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők. Háromszéki Eszter